220 éve született Uraiújfaluban Bezerédj Amália, az első magyarországi gyermekkönyv tragikus sorsú írója

Az első magyarországi gyermekkönyv tragikus sorsú nőírója, Bezerédj Amália 220 esztendeje, 1804. április 15-én, Szentivánfán (ma Uraiújfalu, Vas megye) született. Apja Bezerédj György alnádor, országos hírű jogász, országgyűlési követ, anyja Szegedy Antónia, Kisfaludy Sándor sógornője volt. Amália gondos nevelést kapott, beszélt, írt németül és franciául, tudott angolul is. Jól zongorázott, hárfázott és énekelt. Kisebb műveket komponált. Festegetett, szerette a táncot, de legjobban az irodalmat. 17 éves korában, 1821-ben kötött házasságot távoli rokonával, Bezerédj István Tolna megyei földbirtokossal, aki 1830-tól a politikai ellenzék vezéralakja lett. 1834. május 7-én Pozsonyban világra jött gyermekük, ahogy Deák Ferenc nevezte, a „diétai kisleány”. A kislányuknak a Flóra nevet választották, és ezzel a Flóri, Floricza, Flórika név meghonosítói lettek Magyarországon.

Férje birtokán éltek. Amália tüdőbajban szenvedett. Egyre több időt töltött a lakásban ágyhoz kötötten. Kisleányának írta a „Flóri könyve”-t, ami nem klasszikus meséskönyv, mert kitalált történetek, regék nincsenek benne, viszont szerencsésen egyesülnek lapjain a tankönyv-jellegű példák, az ábécé, az olvasási gyakorlatok, az imákkal, a játékokkal, a verses történetekkel. A páros rímes Flórika-mondókákat, intelmeket az édesanya mondogatja kisleányának. Amália 33 évesen halt meg, és szeretettel nevelt Flórika kisleánya is mindössze hét évvel élte túl. A kötet kéziratait az apa rendezte sajtó alá, és 1839-40-ben publikálta felesége irodalmi hagyatékát. A „Flóri könyve” a pesti Landerer nyomdában került sajtó alá. Nagyon különleges ez a kis mű, mert tele van mondókákkal, gyermekeknek szánt bölcsességekkel, imákkal. 

Röviden bemutatja a növényeket, az állatokat, az egész kicsi gyerekeket körül vevő világot. A könyv a reformkorban igazi kuriózumnak számított. De sajnos az idő elszállt felette, hiszen 19. századi, régies nyelvezetét a mostani gyerekek nagy valószínűség szerint már meg sem értenék. A gyönyörűen illusztrált kiadvány, összesen 120 rajzot tartalmaz. Nem véletlenül számított közel egy évszázad során a legnépszerűbb magyar gyermekkönyvnek. Ennek bizonyítéka, hogy 1927-ig 16 kiadást ért meg. Bár a mai érdeklődő az elmúlt évszázadok okozta nyelvi változások miatt nem könnyen olvassa, reprint kiadását forgatva megtapasztalhatjuk, hogy abban minden gyermeki korosztály találhat számára érdekes és hasznos részeket. 

Kifejezetten szórakoztatók pl. a „Virágok” és az „Év tizenkét hónapja” című fejezetek, de ha a földrészekről szóló leírásokat elolvassunk, képet kaphatunk arról is, mit tudhatott a 19. század első harmadában hazánkban élő magyar átlagember pl. Afrikáról vagy Amerikáról. A zenetörténeti kutatók mutattak rá arra, hogy a „Flóri könyvének” kottáin közzé tett dalok azonosak a Bezerédj Amália által írt kis zenedarabokkal. A Bezerédj-házaspár falusi óvoda-iskola alapítással is támogatta a falusi gyermekgondozás ügyét. Bezerédj Amália unokanővére, Bezerédj Elvira támogatásukkal Szentivánfán már 1826-ban óvodát szervezett. Ezt az óvodát és „kis varrodát“ 98 éves koráig, a századfordulóig, fenn is tartotta. Uraiújfalu mai óvodája 2007-ben felvette Bezerédj Amália nevét, akinek emlékét az udvarában felállított emléktábla is őrzi