A megsemmisült szombathelyi templomok nyomába eredtünk

1777-ben megalakult a Szombathelyi Egyházmegye. Szily János, az első püspök Melchior Hefele tervei alapján új egyházi központot alakított ki, amelynek legfontosabb elemei a Püspöki Palota, a székesegyház és a szeminárium lettek. Szily nem az ott állt épületek átalakításának fogott neki, újakat emelt. Ez nem ment egyik napról a másikra, az építkezés három-négy évtizedig tartott. Előbb az egykori vár tűnt el, majd 1791-ben a régi templomot is lebontották. Magas tornya egy 1790-ben készült metszeten még látható. (A metszet falra festett változata a VAOSZ-udvarban látható.) A „nagymiséket” 1806-ig a ferencesek templomában tartották, a hétköznapi szertartásokhoz a főtéri fogadalmi kápolnát is igénybe vették. A régi épület köveiből, azt ami használható volt, felhasználták az új építésénél. A szépen faragott barokk padok a jánosházi templomba kerültek. 

Az egykori vártemplom temetkezési helyként is szolgált. Eredetileg ott voltak azok az 1600-as évekből származó címeres sírtáblák, amelyeket később új épület falába beépítve a kriptalejárat mellett helyeztek el. A főtéri fogadalmi kápolna nagyjából egy évszázadig állt. A nagy pestisjárvány után, 1713-ban épült, az 1817-es tűzvészben megrongálódott, ezért lebontották. Ne feledkezzünk meg a korábban önálló, de ma már Szombathelyhez tartozó falvakról sem! Szentkirály Árpád-kori templomát 1880-ban bontották le, a helyén neogót templom épült. A bejárat feletti dombormű Krisztust és a templom alapítóit ábrázolta. Az eredeti relief szerencsés módon a Nemzeti Galériába került, ahol ma is megnézhetjük. Szentkirályon az 1937-ben készült másolat látható. Van még egy emlék, ami szentkirályi templomhoz kapcsolódik. Ma Szombathelyen a Nyugdíjas Papok Otthonának kertjében áll Skerlecz Józsefné Petrovszky Juliannának csonka síremléke. 

Skerlecz a bogáti kastély és a hozzá tartozó bírtok tulajdonosa volt. Felesége 1797-ben, amikor negyedik gyermekét várta, szülés közben halt meg. A szentkirályi templom kriptájában temették, férje Salzburgban készíttetett sírkövet számára. A bírtok 1856-ban a Skerlecz famíliától a Festeticsekhez került, ők lettek a templom kegyurai, az új épület alá már az ő kriptájuk került. A Szent Sebestyén és Szent Rókus tiszteletére emelt szőllősi kápolnáról Róka István az Erdődy uradalom tiszttartója tesz említést 1758-ban kelt végrendeletében. Nem lehetett nagy épület, de a szombathelyi ferencesek alkalmanként misét tartottak ott. A mai Pásztor utcában, az egykori lengyár környékén állt. Valószínűleg az 1800-as évek elején pusztult el. A faluban 1930-ban iskolakápolnát létesítettek, s közben elkezdődött egy új templom építésének szervezése is. 1943- ra készült el, augusztus 22-én Grősz József érsek szentelte fel. Alig több, mint egy évig állt, 1944. október 21-én egy bombatámadás romba döntötte. Csak a hajó mellé épített harangláb és a keresztelő medence menekült meg. A templom telkén ma már a Reguly Antal Általános Iskola áll, az udvarán álló harangláb az alighogy megépült, majd gyorsan elpusztult épület emlékét őrzi.