Luther tanai Vasban- Újra és újra meg kell harcolnunk a betemetett kutakért

A megnyitóra érkezők már a kiállítótér bejáratánál ámulatba estek: mintha templomba érkeznének. Csúcsíves ablakok, református süvegfák, harangláb... Az ünnepségre harangszó hívta a megjelenteket. Melega Miklós, a házigazda intézmény igazgatója emlékeztetett: 1781-ben éppen ezen a napon hirdették ki II. József türelmi rendeletét, amely lehetőséget adott rá, hogy a nagyobb protestáns közösségek templomot építhessenek Magyarországon.

A levéltár és a Szombathelyi Evangélikus Egyházközség szervezésében létrejött kiállítás a reformáció Vas vármegyei történetét igényes tablókon és korabeli tárgyi emlékeken keresztül mutatja be, Luther tanainak első megjelenésétől napjainkig. A rendezők kreativitását dícséri az a „járható” megyetérkép, amelyen az 1883-as állapot mellett a jelenlegi evangélikus és református egyházközségek helyét is feltüntették.

A megnyitón dr. Puskás Tivadar polgármester arról szólt, hogy európai gondolkodásunk alapja a kereszténység. Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke azt hangsúlyozta, hogy a Dunántúl a kezdetektől fontos centruma volt a protestáns eszméknek, annak ellenére, hogy követőinek sok viharon, fájdalmon, üldöztetésen át vezetett az útjuk. Az ellenszél megedzette eleinket – mondta – , a vallási a közösségek Isten csodájaként fennmaradhattak. Köntös László, a Pápai Református Gyűjtemények igazgatója, a Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője bibliai példázattal élt. Ahogy Izsák kiásta az Ábrahám által ásott és a farizeusok által betemetett kutat, úgy nekünk is mindig ki kell ásni kútjainkat, el kell jutnunk az éltető forráshoz, ami nem más, mint maga Jézus Krisztus. Söptei Imre, a kőszegi fióklevéltár vezetője, a kiállítás szakmai koncepciójának kidolgozója időrendben ismertette a tablókat. Ismertetik az üldöztetés kori artikuláris helyeket, a türelmi rendelet után épülő templomokat, az iskolákat, nyomdákat, az egyleteket, a tudós lelkészeket és patrónusokat, végül a mai állapotot, a segítés szervezeteit. A tárlókban pedig egyházközségek által kölcsönadott tárgyak: oltárterítők, kelyhek, Bibliák idézik ötszáz év hitgyakorlatát.