Vas megye legkülönlegesebb művészei voltak

Az emberek általában a buszon a megállókat hallgatva, a térképre nézve vagy a vaol.hu-t olvasva nem is gondolnak bele, hogy adott utcanevek, lakótelepek elnevezése mögött ki vagy mi áll. Derkovits Gyuláról pedig érdemes beszélni! A 40 éves korában elhunyt képzőművész Szombathelyen született az 1800-as évek legvégén.

Nem csak képei izgalmasak, hanem élete is.

Édesanyja korán meghalt, apja pedig maga mellé vette asztalosműhelyében. A boldogságot számára az jelentette, hogy szabadidejében festett és rajzolt. A háború idején önként jelentkezett katonának. Bal karját amputálni akarták, de nem engedte, mert szüksége lesz hozzá a paletta megtartásához. Bár a kar megmaradt, ezen része béna lett egy életre, ráadásul a hideg okán olyan tüdőbajt kapott, mely szintén kísérte útján. Hadirokkantként segélyből él, majd neves iskolában tanul, ahol megismeri feleségét is. Később Bécsben próbálnak megélni, viszont onnan vissza kell térniük Budapestre.  Kisebb sikertelenség után 1926-ban a Képzőművészek Új Társaságának harmadik kiállítása meghozza  a várva várt sikert. Egyre gyakrabban jelent meg a KUT c. folyóiratban is. Élet és halál c. festményét Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum igazgatója vásárolta meg. Ennek ellenére nem jön helyre anyagi helyzetük, ki is lakoltatják őket. 1933-ban tájképfestészeti díjat ítél neki a Szinyei Merse Pál Társaság a Vasút mentén című képéért. Ekkor a fémes színek dominálnak festészetében.

A rézkarc területén is csodásakat alkot- így a híres Dózsa-fametszet sorozat témájából is. A Dózsa-féle munkára Lukács György kérte fel.A képeknek egyértelmű politikai felhangja volt.

Kabos László

Az országosan ismert színművész Sárvár szülötte. Gyakran járt vissza megyénkbe, szerette az itteni embereket. Közismert a „Vas megyei gyerek vagyok, a füleim azért nagyok.” műsora is, melyben feleleveníti az ízes tájnyelvet. Eredetileg bohóc akart lenni, majd kertésznek tanult, hogy ne vigyék el zsidó származása miatt, mégis munkatáborba került. 31 kg-ra soványodott, mielőtt az amerikaiak felszabadították a táborukat.

Diplomát szerzett a Kertészeti Főiskolán, majd színészetet tanult a Nemzeti igazgatójánál. Egyre több szerepet kapott (például a lottó arca lett). A Rádiókabaré állandó szereplője volt.

Radnóti Kovács Árpád

Borsod megyéből származik. 1936-tól tanított Kőszegen és Szombathelyen. 1945-től Vas Megyei Képzőművészeti Csoportot szervez, s ennek kiállításait is rendszeresen. 1946-ban elindítják a Zsennyei Művésztelepet, melynek igazgatója is volt. 1947-ben létrehozza, majd 10 évig vezeti is a Derkovits Képzőművészeti Szabadiskolát. Eközben iskolákban is tanított. Derkovits emlékkiállítást szervezett.

A kőszegi városháza egyik freskóját is ő festette újra, mely István királyt ábrázolja uralkodói díszben.

Weöres Sándor

A szombathelyi születésű költőt senkinek nem kell bemutatni, hiszen „Bóbita, bóbita...” , azt viszont kevesen tudják, milyen lenyűgöző irodalmi bravúrral élt. Teremtett egy költőnőt a nyelvújítás korának minden sajátosságával. A történet szerint, melyet maga talált ki , ő csak találta a kéziratot, melyben versek, levelezés is található volt Lónyai Erzsébettől, azaz Psychétől. Olyan hiteles volt a nyelvezet, stílus, irodalmi kontextus, hogy sokáig nem is tudták, hogy az alakot Weöres maga találta ki. Hasonlót később Esterházy Péternél láthattunk Csokonai Lilivel.

+ Leopold Bloom

Sokszor sétálunk el szombathelyi háza előtt, mely a Fő téren található, mégsem tudják sokan, ki ő. Nem más, mint Virág Rudolf fia. Nem véletlen, ha ez a név sem ismerős, hiszen fiktív személyekről beszélünk. James Joyce Ulysses c. alkotásának főhőse Bloom, akinek apja egy magyar zsidó, aki Szombathelyről vándorolt ki. A könyv által leírt helyszín érdekessége, hogy korábban valóban lakott ott Bloom családnevű személy.