kultúra

2018.05.02. 22:35

1968 – magával ragadó és felszabadító ez a könyv

Nemrég a Kádár-kori szexről írtak könyvet, most arról, hogy milyen volt 1968 Magyarországon. A szerzőpáros, Murai András és Tóth Eszter Zsófia új könyvét mutatták be a Berzsenyi Dániel Könyvtárban, a szerzőkkel Kozma Gábor újságíró beszélgetett.

Merklin Tímea

1968 a 20. század meghatározó éve volt, sok olyan esemény történt, amely hatással volt a következő évtizedekre. Fordulópontja a nyugati demokráciáknak és a keleti blokknak is, a prágai tavasz éve, a remény eltiprásáé. A kötet szerzői 1968-at magyar nézőpontból vizsgálják. Forrong a világ – mi történik mindeközben Magyarországon?

– Magával ragadott és felszabadított ez a könyv, „kétültő” helyemben olvastam el – mondja a bemutatón Kozma Gábor, hozzátéve: ez egy jól megcsinált kötet, olvasva az ember szabadnak érzi magát, önmagát önálló személyiségnek, függetlennek élheti meg. A szerzők távolságot tartanak, nincsenek azonosulások, forrásmunkák vannak. A lábjegyzet egy külön könyv a végén.

A beszélgetőpartner Kozma Gábor újságíró – a szóban forgó könyvvel a kezében Fotók: Unger Tamás

Murai András elmondja, hogy az egyik legfontosabb kérdésük az volt, hogy miért nem volt Magyarországon diáklázadás, miközben az egész világ forrongott körülöttünk 1968-ban. Megnézték a korabeli sajtót, sok cikk volt a diáklázadásokról a megfelelő ideológiai háttérrel. Sokat beszélgettek az időszakot érett fejjel átélt emberekkel. Miért volt példakép Mao és a macsó külsővel megáldott Che Guevara? A diáklázadások egyetlen szervezett formája a nagyon szűk körű „új baloldal” volt. Hogy lehet értelmezni egy maoista mozgalmat? A szerzői nyomozásból az derült ki, hogy a baloldali diktatúrát – ahogy akkor mondták: a létező szocializmust – balról lehetett támadni.

Tóth Eszter Zsófia, aki „érzékeny a személyes történetekre”, Bauer Sándor történetét meséli, aki egy 17 éves autószerelő-tanuló volt, felgyújtotta magát a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, kétszázan látták az esetet. A fiú három nap múlva belehalt a sérüléseibe. Egy cseh egyetemista hatott rá, aki előtte négy nappal gyújtotta fel magát. Ilyen tiltakozás több is volt. (A történelmi előzmény az, hogy a magyarok mindössze egy MTI-hírből értesülhettek arról, hogy a Varsói Szerződés hadseregei, köztük a magyar katonák is bevonultak Prágába. Előtte Kádár János szimpatizált a csehszlovák vezetővel, Alexander Dubcekkel.) Bauer Sándor búcsúlevelet írt. Senki nem tudta, mire készül, de a barátait 1974-ig megfigyelték. A temetésén tízen voltak. „Zavaros fejű fiú volt”, ezt próbálták elhitetni róla, hogy ne válhasson hőssé, de jegyzeteiből, füzeteiből ez cáfolható. Tóth Eszter Zsófia úgy látja, ez a könyv egy lehetőség arra, hogy Bauer történetét is közismertté tegyék.

A szerzők arról beszélnek, hogy Kádárék mindent elkövettek, hogy a forradalmi eszméket csírájukban elfojtsák. Intézményesítették azokat a csatornákat, ahol felturbósodhattak volna az események. Ezzel kivonták belőlük a felhajtóerőt, és lehetett kontrollálni a dolgokat. Ilyen volt például a zenei életben – ami a lázadás terepe lehet – a táncdalfesztiválok sora.

Aztán úgy karakterizálják a kort, hogy a ’60-as években kezdett kialakulni a szocialista fogyasztói társadalom, a viszonylagos jólét az ’50-es évekhez képest. A magánélet kis boldogságai mellett kialakultak a szabadság kis körei. Óvatos, cenzúrázott nyitás történt nyugat felé. Lehetett Szolzsenyicint olvasni, megjelent az Ifjúsági Magazin, felkarolták a beatzenét, volt szexuális felvilágosítás. Bevezették a fogamzásgátlót, a korabeli sajtó propagálta is, de csak az orvosi szaklapokban volt szó a mellékhatásairól, az esetleges májkárosodásról és a trombózisveszélyről. A fogamzásgátlók bevezetésének két előzménye volt: az abortuszok magas száma és a nyugati szexuális forradalom.

A szerzőpáros: Tóth Eszter Zsófia és Murai András a könyvük bemutatóján a Berzsenyi könyvtárban

Azzal párhuzamosan, hogy az országba ellenőrzött formában ugyan, de beszivároghatott a nyugati kultúra, apolitikussá és tümmedtté vált a társadalom. KISZ-kongresszuson mondta ki Kádár, hogy a párt nem foglalkozik „vadnyugati nadrágokkal” (ez a farmer), és a párt nem fodrászipari kátéesz, nem foglalkozik a hosszú hajjal.

1968-ban új termékek jelentek meg, mint például az Omnia kávé, elkezdték Magyarországon gyártani a Coca-Colát (miközben világszerte tiltakoztak az amerikai háború ellen, amely Vietnamban zajlott). Megtudjuk, hogy a máig népszerű Túró Rudihoz hamisítási ügy is tartozik, amelyből bírósági per lett, mert kilopták belőle a gyártók az összetevőket. A csokis mesesajt születéséről kiderül, hogy véletlen volt, nem termékfejlesztés, csak beleesett a csoki a gyártósorba.

1968 kiemelkedik a Kádár-korszak három évtizedéből. Azért is, mert akkor vezették be a kéthetente szabad szombatot.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!