Lamantin jazz: sátor helyett sportház

A világ zenei életének izgalmas, élvonalbeli figurái jönnek megint Szombathelyre június 24-30. között a 19. Lamantin Jazz Fesztiválra és Improvizációs Táborba, ahol tanítanak is. A főszervező dr. Tímár Péterrel, az Improvizatív Zeneműhely Egyesület elnökével beszélgettünk.

A fesztivál nulladik napja a vasárnap. A Weöres Sándor Színházban, ahol évközben a Lamantin klub koncertjeit tartják, 20 órától a bemutatkoznak a tanárok, ez egyben a Lamantin Improvizációs Tábor nyitókoncertje, utána szokás szerint örömzenélés lesz. Hétfőn a Dresch Quartet lép fel, vagyis a szaxofonos Dresch Mihály a társaival, Lukács Miklós cimbalmossal, Gyányi Marcell nagybőgőssel és Baló István dobossal.

– Dresch Mihálynak több formációja van, az etno-jazz területén mozog legtöbbet, világszínvonalú anyagokat készít. Kértünk tőle egy ismertetőt, egy kifordított József Attila-idézetet küldött: „csak az hallgassa zenémet, ki ismer engem és szeret” – meséli Tímár Péter az első napon várható zenei élmény bevezetéseként. – Azt szerettük volna, hogy legyen egy olyan nap is, amikor a jazz mindenkinek szól, ezért fogyasztható, de minőségi zenét hozunk keddre. A Coquette Jazz Band játszik, amelynek több tagja a grazi jazz akadémián tanul. Volt egy verseny, a Jazz Showcase a MÜPÁ-ban, ahova meghívták az Improvizatív Zeneműhely Egyesület egy képviselőjét a zsűribe. Tímár Gergőt delegáltuk, akin keresztül egy különdíjat volt jogunk adni, ezért hívtuk meg a fesztiválunkra a Coquette Jazz Bandet. Utánuk a Kéknyúl nevű funky zenekar játszik Hammond alapú, fúvósokkal spékelt muzsikát. Az aznap esti sztárvendégünket senkinek nem kell bemutatni, mert jól ismeri az ország a televíziós tehetségkutató versenyről: a kitűnő énekesnő, Tóth Vera a Budapest Jazz Orchestrával érkezik.

Megtudjuk: ez a „Jazz mindenkinek” című keddi est nem a Fő téren lesz, amint az a két évtized gyakorlata alapján a fesztiváltól várnánk, hanem az Agora – Művelődési és Sportházban. Az utóbbi nyarak trópusi melegében olyan elviselhetetlen volt a klíma a sátorban, hogy hiába nyitották ki az összes oldalát, szenvedés volt bent lenni. Ezért egyáltalán nem lesz idén sátor, hanem a sportházban alakítanak ki a meglévő adottságokat kissé módosító, intimebb teret keddre és csütörtökre.

Szerdán a fesztiválozók visszatérnek a Weöres Sándor Színházba, a megszokott Lamantin Klubos környezetbe, ahol a Take Monk lép fel. A zenekar a fesztivál és a tábor „terméke”, négy prémium muzsikust hallunk, akik „összeértek”: az énekesnő Lakatos Ágnes Spányi Emil zongoristával, Csuhaj-Barna Tibor nagybőgőssel és Jeszenszky György dobossal lép fel.

Spányi Emil zongorista, zeneszerző például Stinggel turnézik, világszínvonalú muzsikus, minden évben itt van a Lamantin fesztiválon. Tanít is, a diákok imádják. Gázsiként három kiló gyulai kolbászt kér, és az öcsém biciklijét kölcsön, mert azzal jár ilyenkor a városban. Egyébként a párizsi és a lausanne-i egyetem professzora. Harminc éve ismerem, még Pécsről, a második ottani jazz­fesztiválról, ahova egy olyan kocsival jött a zenésztársaival, amivel csak jobbra lehetett kanyarodni – idézi fel fesztiválszervező emlékeit Tímár Péter. – Spányi Emil segített hozzá kezdetben a nemzetközi kapcsolatokhoz, hogy elfogadjanak tárgyalópartnernek, mert nem volt könnyű bejutni a sztárok világába. Ő telefonált nekik, hogy itt van egy srác, stabil, megbízható rendezvényt csinál, nyugodtan lehet jönni. A testvére, az orgona és csembaló hangszerek mestere, Spányi Miklós is sokat járt Szombathelyre, a régi zene barokk fesztiválok állandó vendége volt, ő Helsinkiben professzor a Sibelius Akadémián.

Az idei Lamantin fesztivál történetében továbblépve a blues napon találjuk magunkat, ismét az Agora – Művelődési és Sportházban, csütörtökön. Először a Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák formáció lép fel. Akik szeretik ezt a műfajt, azoknak igazi csemege, fergeteges koncertnek nézünk elébe. Másodikként az Enrico Crivellaro Band játszik.

– Enrico Crivellaro gitáros már többször volt a Lamantin fesztiválon kísérőzenész. A feleségemmel kimentünk miatta Olaszországba, Mestrébe, hogy meghallgassuk egy koncertjét az olasz zenekarával. Négyórás, fantasztikus este volt, meghívtam az együttesével – osztja meg velünk a háttér-információkat Tímár Péter. – Aznap estére még egy sztárvendég jön, Joe Louis Walker az USA-ból, aki négyszer nyert díjat a Blues Music Awards-on, és 52-szer jelölték. Mint minden nagyságnak, neki is vannak, lehetnek „szájharmonikázott, miközben felugrott a vonatra, mellélépett, leszakadt az öregujja” típusú legendái, de ezeket nem ismerem… A fekete muzsikus San Francisco fia, neki Jimi Hendrix-szel egy színpadon játszani természetes volt. A város híres klubjában, a Mátrixban rendszeresen fellépett, világsztárok tanították és vezették be a blues-ba, köztük Ike Turner, Willie Dixon, Fred McDowell, Albert King, Freddie King, Robert Jr. Lockwood.

A Lamantin fesztivál pénteken a Bartók Terembe költözik, ahol a WindSingers nevű aca­pella együttes lép fel, amelynek mind az öt tagja volt már a Lamantin-táborban. Az együttes 2011-ben alakult, sokat szerepelnek hazai és külföldi fesztiválokon sokszínű jazz- és poprepertoárjukkal, egyedi hangzású saját szerzeményeik és feldolgozásaik humorral és jóízű váratlanságokkal vannak tele. Utánuk Snétberger Ferencé és Markus Stockhausené az este, akik 15 éve zenélnek együtt. A gitáros és a trombitás duója a „szférák zenéje”, elgondolkodtató, melankolikus jazz, a technikás gitárjáték mellé szokatlan hangzásokat társít a trombita. A Ferenc Nemeth Trio featuring Eli Degibri and Joe Sanders zárja a koncertet, vagyis Németh Ferenc és zenekara Amerikából. A magyar dobos 15 éve New Yorkban él, ottani zenésztársaival jön, nagyon jó muzsikát csinálnak.

A fesztivál napjain az estek a Lamantin-tábor diákjainak koncertjeivel kezdődnek 20 órakor, és a sztárvendégek után örömzenéléssel zárulnak késő éjjel. De nem a péntek, hanem a szombati táborzárás a fesztivál igazi vége, úgyhogy akinek még lesz ereje, 30-án 13 órától a hazai jazz élet feltörekvő nemzedékének tagjait, az egy hete Szombathelyen tanuló diákokat hallgathatja meg a zsinagóga udvarán. És végül még egy jam, de csak az idei utolsó, mert jövőre a Lamantin visszatér!