Benkő Sándor fotótárlata a BDK-ban

A bemutató annak a közelmúltban megjelent, hasonló című könyvnek – szép kiállítású albumnak – a fotóiból ad válogatást, amelyet a fotós Merklin Tímeával közösen állított össze, és a megyeszékhely temetőit és kriptáit mutatja be, ötvözve az ismeretterjesztést a mély lelki tartalmakkal.

Benkő Sándor a megnyitó kapcsán – felvételeit a közönség figyelmébe ajánlva – elmondta: bár a kiállításon csak töredéke mutatható be a könyvben megjelent képanyagnak, úgy válogatott, hogy abban Szombathely valamennyi még működő, illetve lezárt temetője helyet kapjon. Míg a könyvben a fotóknak fontos dokumentáló szerepük is van, a kiállított válogatás inkább a sírkertekben megmutatkozó szépséget ragadja meg.

Megdőlt feszület, kriptalépcső, kálvária, imára kulcsolt kezű angyal, a sírkövek közt játszó fény és árnyék. – Nem vagyok elkötelezettje sem a színes, sem a fekete-fehér fotózásnak – árulta el a fotóriporter. – A könyv tervezésekor szerzőtársammal ezúttal a színes képek mellett döntöttünk. Hiszen ezek az alkotások nem a gyászról, a veszteségről szólnak, hanem arról, hogy emléket állítsunk ezeknek a temetőknek és bemutassuk azok szépségét. A színes fotó pedig több információt hordoz. Ennek ellenére a képek színvilága visszafogott, törekedtem a természetességre. A kiállításmegnyitó kapcsán egy jóízű beszélgetés erejéig életre kelt a könyv is. Merklin Tímea, a kötet szerzője – a Vas Népe újságírója – szóbeli informátorai közül hívott meg három szakértőt, akik a kötetben szereplő helyszínekről osztottak meg érdekes történeteket a közönséggel.

Dr Kiss Gábor régész a Szent Márton-kripta történetéről, a temetkezési szokásokról, a kriptában fellelhető hatalmas mennyiségű emberi csont kutatásáról mesélt, számos fordulatos sztorival.

Dr. Pál Ferenc levéltáros a zanati temető szakértője. Hallhattunk egyebek mellett a 2. világháborús tömegsírokról, és arról is, miért számít különösen fontos forrásnak a halottkém naplója.

Mayer László a szombathelyi zsidó temető kulcsra zárt kapuja mögötti titkokba vezette be a hallgatóságot. Szólt a zsidó temetkezési hagyományokról, a sírokon megjelenő jelképekről – és arról is, miért volt olyan fontos szerepe a Hebra Kadishának, azaz a Szent Egyletnek. (A Hebra Kadisha – vagy Chevra Kadisa – mint intézmény tehát Szent Egyletet jelent. A kifejezés nem héber, hanem arameus, s ebből következtethető, hogy valószínűleg a talmudi korban – i. sz. 450-ig – keletkezhetett. Az egylet feladata egyebek között: gondoskodni a gyászoló étkeztetéséről a temetést követő lakomán; gondoskodni orvos szakértőről is a súlyos betegségben szenvedő ember részére; gondoskodni méltó temetésről és a gyászolók megvigasztalásáról, az árván maradottakról.) Benkő Sándor Sempervivum Savariense című kiállítása 2019. január 5-éig látogatható a Berzsenyi Dániel Könyvtár földszinti előadótermében.