A szabadság korlátai közt kerestek utakat - Megtört progresszió címmel nyílt kiállítás a képtárban - fotók

Az 1960-as évek végén, a ’70-es évek elején új színekkel, szándékokkal, attitűdökkel mutatta magát a művészeti élet, amit a hatalom a 3T módszerrel igyekezett kontrollálni: tűrt, tiltott vagy támogatott. A Megtört progresszió című kiállítás nyolc év hazai történéseit és művészeti törekvéseit tekinti át, bemutatja a politikai és társadalmi folyamatokat, amelyben a magyar progresszió megszületett. Ezek a művészi útkeresések elvarratlan szálként maradtak meg a hazai kultúra szövetében, de nem kihúzhatók abból, hatásukra megváltozott az, hogy mi a „hivatalos”. 

A tárlatra olyan művészek is eljöttek – köztük Ráduly Mihály, a Syrius szaxofonosa –, akik akkor hozzájárultak egy szabadabb világ megéléséhez. Beszédében Horváth Soma alpolgármester a tárlat megálmodóinak és létrehozóinak értékteremtő tevékenységét méltatta, Esterházy Péter író gondolatának jegyében: „azok helyett, akik nem tudnak beszélni, annak kell beszélni, aki tud”. Csapláros Andrea, a Savaria MHV Múzeum igazgatója, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke a Magyar Géniusz Program projekttámogatását köszönte meg, hogy ez a kiállítás megnyílhatott, és köszönetet mondott a fenntartónak, amiért nyitva tartja a szombathelyi kulturális intézmények kapuit, miközben az energiaválság miatt más városokban ezek sok helyen március végéig bezárnak.  

A Magyar Géniusz Program kuratóriumi elnöke, Demeter Szilárd a megnyitón arról beszélt, hogy mi a különbség a szabad és a kötelezően szabad szerelem között. A tűrt, tiltott, támogatott korszakát megidézve úgy fogalmazott: a 3T ugyanis a szabadság határait jelölte ki, mettől meddig szabad az ember; Aczél elvtárs volt ennek a vezére a fennálló szocializmus sivatagában. Ez a kiállítás egyértelműen kijelöl egy évszámot: 1968-at, ami vízválasztónak bizonyult a nyugati kultúra történetében. A szovjetek magyar katonai segítséggel letörték a prágai tavaszt; a vasfüggönyön túl az úgynevezett 68-ok a feje tetejére akarták állítani a világot. Marxista, anarchista bázisról indultak szellemi mozgalmak, Magyarországon pedig a kommunizmus ellenében próbálták kivitelezni a szabadság-mutatványokat. A kuratóriumi elnök arra is kitért, hogy nagyon nem mindegy, hogy milyen a progresszió természete, és milyen szabadság hiányzik az embernek; csak az hiányozhat, amiről tudjuk, hogy mi az.  

- Amikor a mi művészeink a 3T korszakában feszegették a határokat, alkotóerejüktől hajtva új és új utakra merészkedtek, akkor ők azt a teremtő felhajtó erőt engedték szabadjára, ami Európát szabaddá, ezáltal naggyá tette – mondta Demeter Szilárd.  

Kelecsényi László író, filmtörténész egyebek közt Gothár Péter Megáll az idő című filmjéből idézte, amit egy anya mond a fiainak a levert 56-os forradalom első órájában: „Jó, akkor itt fogunk élni” – mert ideillenek ezek a szavak, egy röviden virágzó időszakot bemutató tárlat megnyitójára. A kiállítás kurátorai Kaján Imre nyugalmazott múzeumigazgató és Dr. Vig Károly igazgatóhelyettes voltak, akik együtt álmodtak nagyot, ami ebben a formában most létrejöhetett. A tárlat úgy tesz fel kérdéseket, hogy nem feltétlenül keres mindenre választ, meghagyja a nézőknek a felfedezés örömét is, és megmutatja egy generáció szabadságvágyát.