Eperjes Károly feltárta a verseket Vépen

A művelődési ház közönsége péntek délelőtt hallhatta az előadást az Istent kereső magyar költők műveiből. Az évek alatt 140-150 verset gyűjtött össze az előadó két antológiából. Az összeállításba József Attilától, Ady Endrétől, Pilinszky Jánostól, Nagy Lászlótól, Szabó Lőrinctől, Weöres Sándortól is választott műveket a részben felnőtt, nagyobb százalékban általános és középiskolás korú hallgatóságnak. A hármas szerkezetű műsorhoz Latinovits Zoltán Balassi-estje adta az inspirációt – első részében a szabad akarat köré csoportosultak a versek, a második a megtérésről, a szellemi-lelki fordulatról, a harmadik a lét végső értelméről szólt. 

Mintha egy rendhagyó irodalomórára ültünk volna be: „feltárta a verseket, hogy másnak is legyen kedve foglalkozni velük”. József Attila A számokról című költeményéről beszélve tisztázta: két létforma van előttünk, az istentörvényű és az öntörvényű lét. Weöres Sándor egysorosát is boncolta: „Isten rajtad: végtelen könny; Isten benned: végtelen mosoly”.

 Elmondta kamaszkora istenes versét is: Adytól a Krisztus-kereszt az erdőn címűt – ott az apa–fiú viszonyt emelte ki és a vers gyönyörű metaforáit. Hallottuk József Attila Az Isten itt állt a hátam mögött című versét is – a tékozló fiú meséjét. Van vers, amit a saját bevallása szerint 16 év után mert elmondani, és olyan is, amit gyerekként tudott, de csak negyvenévesen értett meg. A költeményekhez lelkileg mélyen kapcsolódó, karizmatikus színész előadása nyitányaként, befejezéseként és a részek között klasszikus zeneszámok hangzottak el: Négyessy Katalin játszott gordonkán. Színházi produkciókat utaztat az országban a Déryné Program – ennek keretében érkezett Vépre az összeállítás.