Fél életét feltette a Körmendi Kastélyszínház Társulatra - Idén lesz huszonöt éve annak, hogy Vörös Attila a társulat tagja lett

Talán nem véletlen, hogy Vörös Attila 1998 novemberében - egy Kékesi István Gáborral való beszélgetést követően - éppen a Körmendi Kastélyszínház Társulathoz csatlakozott. Hajdanán a szülők - a Nagyrákosról származó édesapa és a szattai édesanya - is kacérkodtak az amatőr művészettel. - Faluhelyen akkoriban szinte mindenhol működött színjátszó csoport, a nagybátyámtól tudom, hogy apám például játszott A falu rossza című darabban, amit mi a Kastélyszínházzal tavaly vittünk színpadra nagy sikerrel. Igaz, ő nem Gonosz Pistát játszotta, mint én, hanem valamelyik szerelmes férfiút, mert virág volt a kezében, ezt egy fényképen meg is örökítették. Anyám is közösségi ember volt, citerázott, és tagja volt a szattai tánccsoportnak - meséli Vörös Attila, akit a legtöbben egyszerűen csak Vöreként emlegetnek. 

Első szerepe az Óz, a nagy varázslóban volt, Tucsni András rendező rá osztotta a gyáva oroszlán szerepét. - Akkor még jóval nagyobb hajam volt, illett hozzám ez az alakítás. Emlékszem, volt bennem némi lámpaláz, amikor először álltam színpadra, de legyőztem a félelmet és az izgalmat - teszi hozzá Attila, majd azt az időszakot említi, amikor Szalóky B. Dániel vette át a rendezői munkát. Ezzel új korszak kezdődött, jöttek a sikerek, elismerések. Rendezett náluk Mihály Péter, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház színésze is, aki Körmendre gyakorlatilag hazajött, hiszen itt töltötte gyerekkorát. Szegezdy Róbertnek is sokat köszönhetnek, az ő irányításával vitték színre Yasmina Reza Művészet című kamaradarabját. Ebben hárman szerepeltek, Szép Dániel, Tahin Zsolt és Vörös Attila. A Művészettel elnyerték az egyik legrangosabb díjat, a Paál István-diplomát, a kazincbarcikai nemzetközi fesztiválon - amelyen hat magyar és hat külföldi csoport vett rész - fesztiváldíjasok lettek.  

- A KASZT az 1998-2011 közötti időszakban számos sikert ért el, ennek megkoronázása volt 2011-ben a Rómeó és Júlia, amelyből két telt házas és egy háromnegyed házas előadást hoztunk össze. Shakespeare klasszikusában az az Ecsedi Erzsébet játszotta akkor a dajkát, akit tavaly felkértünk, hogy rendezzen nekünk egy darabot. Azt hiszem, így találtunk vissza a régi útra, merthogy kár titkolni, hogy akadtak problémák is. Volt idő, amikor - elsősorban anyagi okok miatt - nem tudtunk rendezővel dolgozni, saját magunk próbálkoztunk néha több, néha kevesebb sikerrel. A Grönholm-módszert például magunk vittük színre, ezzel harmadik helyet szereztünk a Komlói Amatőr Színjátszó Találkozón.

A Hab, avagy vérbohózat két sikolyban Attila egyik kedvenc előadása volt. Ez dióhéjban arról szólt, hogy egy albérletben különböző generációk éltek együtt, akik nem igazán figyeltek egymásra, de végül kialakult belőlük egy igazi család. Erről a darabról mindenki azt gondolta, hogy egyszerű kis vígjáték, pedig mély érzelmek húzódtak benne. Sok díjat kaptak ezért is, ezt nagy részben Mihály Péternek köszönhetik. 

- Kékesi István Gábor, a társulat korábbi vezetője 2011-ben lemondott. Bár sohasem volt olyan ambícióm, hogy vezető legyek, végül úgy döntöttem, hogy elvállalom. Ennek már több, mint tizenegy éve. Eleinte nehezebben ment a dolog, mert néhányan kiléptek, és ez egy cseppet sem könnyítette meg a társulat életét. De aztán stabilizálódott a helyzet, most 16-18 fővel működünk, amit ideálisnak gondolok. Talán nem a mennyiségre, hanem a minőségre való törekvés a célravezetőbb. Próbáltunk nyitni más társulatok felé, ezt is pozitívumként értékelem, vannak barátaink a határokon belül és azon túl is, akikkel rendszeresen együtt fesztiválozunk - teszi hozzá Vörös Attila, aki úgy véli: A falu rossza meghozta a régen várt sikert. A cél az, hogy visszakerüljenek az amatőr színjátszás élvonalába, együttműködve más művészeti csoportokkal, táncosokkal, zenészekkel, ahogy tették ezt az említett darabban is.

Attila főállásban a szentgotthárdi autógyárban gyártósori operátorként dolgozik harminc éve. Majdnem huszonöt esztendő köti a Körmendi Kastélyszínház Társulathoz, ezzel csak a férfiak között a legrégebbi tag, a hölgyek közül Szabó Judit megelőzi, ő ugyanis néhány hónappal korábban lett színjátszó.