Mesélő podcast: Mindszenty Józsefet az ölbői plébánián bújtatták volna el

Korábban írtunk már arról, hogy a Pehm család csehimindszenti Fő utcában álló házát 2013-ban eredeti állapotában állították helyre. 1892-ben itt született Pehm József, aki pappá szentelését követően káplán volt Felsőpatyon, majd plébános Zalaegerszegen. Nevét 1942-ben magyarosította Mindszentyre. Veszprémben lett püspök, 1945-től hercegprímásként Esztergomban látta el szolgálatát – erről is szó esik a legújabb Mesélő podcastban. 

Feiszt György nyugalmazott főlevéltáros felelevenítette annak történetét is, hogyan bukkant rá az ölbői plébános, Kóbor István Mindszenty Józsefre vonatkozó bejegyzésére a plébánia „historia domus”-ában.

„1945. február 25-én meglátogatott Gróf Mikes János érsek úr és titkot bízott rám – kezdődik a bejegyzés. Régi ismerőse, egy brassói német tiszt segítségével a nyilasok sopronkőhidai fogságából meg tudná szabadítani Mindszenty József veszprémi püspököt, akit a németek magukkal, akarnak hurcolni. Az érsek, Mindszentyt a front elvonulásáig az ölbői plébánián, mint káplánt szerette volna elbújtatni. »A ’káplánért’ a megbeszélt estén gyalog kellett a pósfai országútra mennem, de hiába vártam. Helyette március 19-én Mikes érsek úrtól nyílt levelező lapon a következő értesítést kaptam: A káplán jövetele bizonytalan, ne várjad. Március 25-én személyesen érdeklődtem, de Mikes érsek azt felelte, hogy Mindszenty Svoly Lajos püspök fogolytárását nem akarja elhagyni, vállalja vele a további sorsot«. 

A történet előzménye volt, hogy a veszprémi püspökké kinevezett Mindszenty József főpásztori munkásságát csak Magyarország német megszállása után tudta megkezdeni és egyházmegyéje templomaiban felolvastatta azt a pásztorlevelet, amelyben a püspöki kar a zsidók gettóba zárása ellen tiltakozott. Horthy Miklós világháborúból való „kiugrási kísérlete” után hazánk történelmének egyik legsötétebb időszaka - ahogy Mindszenty fogalmazott - a „nyilaskeresztes terror” következett. A katolikus püspöki kar tiltakozott a „végsőkig való kitartást elrendelő és Magyarországot hadműveleti területté nyilvánító” nyilas memorandum ellen, de néhány nappal azután, hogy ezt a pásztorlevelet Mindszenty Szőlősi Jenő nyilas miniszterelnök-helyettesnek átadta, Veszprémben letartóztatták és a sopronkőhidai börtönbe zárták. 

Mikes érsek szökési tervéről ez olvasható a bíboros emlékirataiban: „Igen megörültem, amikor március közepe táján felkeresett volt püspököm, atyai barátom gr. Mikes János, aki a közeli Répceszentgyörgyön élt nyugalomban. Azzal jött, hogy szökjem kelet felé és így mentsem meg veszélyben forgó életemet. Az értem aggódó jóindulatú terv elől azzal tértem ki, hogy még életem árán sem adhatom magamat önként a bolsevisták kezébe, mert ők az életmentésért később szolgálatokat követelnének tőlem. Csalódottan kellett elbocsátanom volt püspökömet. Ekkor találkoztam vele utoljára, két hét múlva már halott volt”. 

Kóbor plébános Ölbőn, 1945. június 17-én a következő levelet kapta a veszprémi püspöktől: „Köszönöm készségedet, hogy oly nehéz káplánt is kész voltál vállalni, gondolom nem mindenki vállalta volna...”, vagyis Mindszenty a romokban heverő országban, az emberi tragédiák és tragikus társadalmi viszonyok közepette sem feledkezett meg a plébánosról, aki őt személyes bajában kész lett volna segíteni.