A mese mindig a kezünk ügyében van - Légy ma gyerek: folytatódik a Lázár Ervin-szezon a szombathelyi bábszínházban

Megint egy Lázár Ervin-klasszikus, a Szegény Dzsoni és Árnika, amelynek bábszínpadi változatát Kolozsi Angéla írta, az előadás rendezője Kovács Géza, tervezője Trifusz Péter, játssza: Lukács Gábor. Szólójáték készül – és mégsem, hiszen a Szegény Dzsoni és Árnika a közös  meseszövés varázslata, amit apa és gyereke együtt visz véghez Lázár Ervin 1981-es meseregényében. Apa és lánya között a színpadon okostelefonon jön létre a kapcsolat, az előadás pedig maga a „közvetítés”: azt látja a közönség, amit az okostelefon képernyőjén a kislány – akinek hangját  Varga Bori kölcsönzi. Ahogy Kovács Géza mondja: Borinak nem kell kislányt játszania, eredendően megvan benne az a képesség, hogy finoman és árnyaltan szólaljon meg ebben a szituációban.

Mindent összevetve közös nagy kaland, egyúttal tanulási folyamat (volt) az előadás létrehozása az alkotók számára, akik az elmúlt hetekben együtt tapasztalhatták meg a szabadság inspiráló erejét. Közösen járták be azt a sok meglepetést tartogató, az idő előrehaladtával szélesedő, avagy keskenyedő (nézőpont kérdése) ösvényt, amelynek végén új kezdet van: megszületik és útnak indul az előadás. A telefonos párbeszédből minden alkalommal életre kel Szegény Dzsoni és Árnika meséje a barátságról, az egymásrautaltságról  – a szeretetről. Arra, hogy apa és lánya miért van távol egymástól, miért a skype – az apaként is megszólaló Kovács Géza megfogalmazásában mint „lehetőség és szomorúság” – teremti meg a közös meseszövés szituációját, nincs egyértelmű válasz. Ez is szabadság: ki-ki megadhatja a saját válaszát. Az előadás úgyis többszörös teremtés a nézőtéren is. Trifusz Péter tervezőként speciális helyzetben volt, hiszen most az apa keze ügyében lévő hétköznapi tárgyak lényegülnek át a mese szereplőivé, ezúttal a próbafolyamatban alakult-rögzült a tárgyjáték is. Különben ez a színház alapszabálya: „minden lehet minden”, minden átváltozhat a bögrétől a tollaslabdán át a harapófogóig (és akkor a szerszámosláda széle akár lehet paraván). Így játszanak a gyerekek.

„– Írjál nekem egy mesét. – Miről?”  Így indul a négyéves kortól ajánlott játék, az apa szöszmötölése és a telefon játékos csengőhangja (zeneszerző: Gyulai Csaba) hozzá a bevezető. Persze a kacsákról gyorsan kiderül, hogy igazából nem is kacsák. Hanem? Premier november 12-én, vasárnap 10 órakor a Mesebolt Bábszínházban. Együtt meséljük el.