Hallotta már? Feltehetőleg egy 5-6. században létesített temetőre bukkantak a régészek Vép közelében

Mivel a sírok egy részében római téglák kerültek elő, és a szomszédos területen is római sírokat rejt a föld, először úgy tűnt, itt is római temetkezésről lehet szó. Amikor azonban egy torzított koponyát is találtak, nyilvánvalóvá vált, hogy vagy a hunok korában, vagy egy kicsit később, az 5-6. században használták a temetőt - olvasható a Savaria Múzeum közösségi oldalán közzétett beszámolóban. 

Mint írják, a koponyatorzítás szokása a hunokkal került a Kárpát-medencébe, akik Közép-Ázsiában találkozhattak vele, majd a meghódított területeken is „divatba hozták”. A gyerekek fejét már néhány hónapos koruktól „bandázsolták”, azaz szorosan átkötötték. Ezzel elérték, hogy a koponyalemezek úgy csontosodjanak össze, hogy a fej jellegzetes, nyújtott formát vegyen fel. A kutatók szerint ezzel egyfajta csoportidentitást fejeztek ki, vagyis az összetartozásra, a társadalmi státuszra utaltak. 

Kolonits László régész, az ásatás vezetője elmondta: eddig több mint 50 sírt tártak fel, s a gödrök jelentős részében gyermekek maradványaira bukkantak. A csontokon kívül azonban kevés lelet került elő: néhány ékszer, üveggyöngyök, borostyán, bronzfibula, vascsat és római kisbronz. A sírokat ugyanis szisztematikusan kirabolták, mégpedig úgy, hogy pontosan a felsőtestre ástak rá, ahol az értékeket sejtették: a nyakláncokat, fülbevalókat, övvereteket és a többi drága viseleti elemet elvitték. A leletek a Savaria Múzeumba kerülnek: a tárgyakat restaurálják, a csontokra pedig antropológiai és genetikai vizsgálat vár.