Képeslap cseppkővel és barkával - minden olyan, mint valami más

Fönn nemcsak a hihetetlenkék tavaszi ég van. Hanem például mini cseppkőbarlang is a celldömölki belvárosban. Mész, víz - sztalaktit. Függőcseppkő, lefelé törekszik. Az előterében korán jött barka a fűzfán, fölfelé kunkorodó ágon, hogy meglegyen a kényes egyensúly. A barka állítólag a birka szóval rokon - vagy mondjunk inkább barikát? Homousion, homoiusion.  És megint kiderül, hogy metafora az egész világ. Minden olyan, mint - valami más. A barka finom puhasága a birka puhaságával rokon. Meg a tavaszi szél lágyságával. Lenn, fönn. Fönn, lenn. A bárány és a barka a húsvétban találkozik. "A bárány az, ki nem fél közülünk, / egyedül ő, a bárány, kit megöltek. / Végigkocog az üvegtengeren / és trónra száll. És megnyitja a könyvet" - írja Pilinszky János.