Takács Kristóf az Egis Körmend felnőtt keretének legfiatalabb játékosa – Igyekszik felnőni a feladathoz

Takács Kristóf tavaly novemberben volt 17 éves. Nagy példaképe a piros-feketék kapitánya, Ferencz Csaba, miatta választotta ezt a sportágat. Mellesleg Fepu éppen kétszer annyi idős, mint ő, tanácsaira mindig számíthat a fi atal tehetség. – Alig múltam el hétéves, amikor kosarazni kezdtem Körmenden. Gyerekként is jártam meccsekre, láthattam a

nagyokat. Fepu volt a kedvenc, aki mostanra inkább már a mesterem lett, persze még mindig felnézek rá. Molnár Róbert volt az első edzőm, aztán jött Szupper Péter, Érsek István, Kocsis Tamás és végül a jelenlegi stáb, Patai Benjamin, Ziga Mravljak és a vezetőedző Matthias Zollner.

Fiatalon bizalmat szavaztak nekem az Egis Körmend felnőttcsapatában, igyekeztem ezt meghálálni, de ez eleinte nem volt egyszerű. Fizikálisan nem tudtam felvenni a versenyt a többiekkel, de megtettem mindent, hogy felnőjek a feladathoz. A mostani, félbeszakadt szezonban 15 bajnokim volt, ami duplája az előző évinek, tehát szépen lassan meccsrutint is szerezhettem.

Erre nagyon jók voltak az Alpok-Adria-meccsek is, mert annak ellenére, hogy több nagyarányú vereségbe is belefutottunk, mégiscsak sok tapasztattal gazdagodtunk. Hogy mi lett volna, ha nem szól közbe a járvány, azt nem tudom megmondani, de azt hiszem, volt esélyünk a bajnoki aranyéremre – mondta a fi atal játékos. Kristóf a Körmendi Kölcsey Ferenc Gimnázium 11. osztályos diákja. A szezonban a feszített menetrend miatt nem volt könnyű összeegyeztetnie a tanulást az edzésekkel és a meccsekkel. Szerencsére az iskola és a klub együttműködése nagyon jó, és próbálták egyensúlyban tartani a két területet.

– Most online oktatás van, nekem ezzel nincs gondom. A természettudományos tárgyak, főleg a kémia és a biológia állnak hozzám közel. Egy évem van még hátra, a továbbtanuláson még nem gondolkodtam, ami biztos, hogy szeretnék tanulni, de a kosárlabda is nagyon fontos. Kevesen tudják, hogy Kristóf imádja a lovakat, szabadidejében gyakran lovagol. Ez a szenvedély nagyjából egyidős a kosárlabda-pályafutásával. – Nevelőédesapámnak vannak lovai, nekem is van sajátom, úgy hívják, Fáraó. Most hetente többször is belefér egykét óra lovaglás, szezonban kevesebbszer van rá lehetőségem. A családom tagjaival sok időt töltök, mert rájuk mindig számíthatok. Van egy hároméves húgom, Bori, vele igazán mozgalmasak a napok, nagyon szeretjük egymást. De mindennap edzek, hogy formában maradjak és tovább fejlődjek, így várom a szezont.