Tálosi megy és marad

2020.07.03. 07:00

A Viktória válogatott játékosa abbahagyta a profi futballt

Abbahagyta profi pályafutását a Haladás-Viktória FC női NB I-es labdarúgócsapatának futballistája, Tálosi Szabina, ám ha úgy alakul, a jövőben is segíti klubját a közel 100-szoros válogatott védő.

Pum András

Fotós: © Unger Tamás

Fotós: © Unger Tamás

Tálosi Szabina neve egybeforrt a Haladás-Viktóriával. A védő összesen 308 NB I-es mérkőzésen viselte a szombathelyiek mezét, bajnokságokat, kupákat nyert a vasiakkal. A 31 éves, nagykanizsai születésű futballista sokáig a válogatottnak is alapembere volt. Ám az utóbbi években egyre-másra jöttek a sérülések, a fizikai fájdalom pedig kihatott a mentális állapotára is: Tálosi a nyáron úgy döntött, hogy abbahagyja a profi labdarúgást. De ha a Viktóriának szüksége van rá – és egy ilyen kaliberű játékosra miért ne lenne – akkor, ha ideje engedi, ismét pályára lép. Ám már nem a futball az elsődleges a számára.

– Már egy évvel ezelőtt megfordult a fejemben, hogy abbahagyom a profi futballt – mondta Tálosi Szabina. – A 2018/2019-es bajnokság tavaszi szezonját szinte teljes egészében ki kellett hagynom a folyamatos vádliproblémám miatt. Akkor viszont még a folytatás mellett döntöttem, úgy éreztem, hogy egy ilyen hosszú pályafutást nem zárhatok le így. Sajnos ősszel folytatódott minden, heteket hagytam ki combizomsérüléssel. Az idei téli felkészülés pedig maga volt a pokol! Egy MR-vizsgálat kimutatta, hogy négy helyen van ödéma a térdemben. Minden edzés és meccs előtt fájdalomcsillapítót kellett bevennem, ami ideig-óráig használt csak.

Tálosi Szabina több mint háromszáz mérkőzést játszott a vasiaknál
Fotó: Unger Tamás

Összességében úgy érzem, hogy mentálisan elfáradtam, a sok fájdalom pedig már elvette tőlem a lényeget: hogy igazán élvezni tudjam a játékot. Kiss Tamás klubmenedzserrel abban állapodtunk meg, hogy marad egy amatőr játékengedélyem, és ha időm engedi, akkor mehetek edzésre és meccs­re. Ez a lelkemnek jól esik, de nem tudom még elképzelni, hogy ez milyen formában fog működni, hiszen az élet minden területén maximalista vagyok, nem szeretem a langyos vizet.

Az Illés Akadémián dolgozom masszőrként, nem volt egyszerű dolog az előző években sem a kettőt összeegyeztetni, főleg úgy, hogy én szombaton is dolgozom, hiszen akkor vannak az akadémiai meccsek. Életem egyik, ha nem a legnehezebb döntése volt a mostani.

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez egy könnyű időszak az életemben, de tele vagyok tervekkel, így biztos vagyok benne, hogy meg fogom találni ennek is a szépségét. Két és fél évet töltöttem Ausztriában, több mint 15 évet a Viktóriában – ezek a számok önmagukért beszélnek. Rengeteg élménnyel gazdagodtam, összességében elmondhatom, hogy sikeres éveket töltöttem el Szombathelyen. Kétszer nyertem bajnokságot, háromszor Magyar Kupát a csapattal, kétszer voltam az év játékosa, 94-szer játszottam a válogatottban.

Ha valamit nagyon ki szeretnék emelni, akkor az a 2008/09-es szezon, amikor bajnokságot és kupát nyertünk, illetve én lettem az év játékosa. Nagyon jó csapatunk volt, így ez a cím különösen sokat jelentett nekem. Edzőim közül mindenképp szeretném kiemelni Domján Lászlót, akinek nagyon sokat köszönhetek és aki elindított az utamon. Markó Edina és Csordás Csaba szintén meghatározó személyek, edzők voltak a karrieremben. Nagyon sok jó játékossal volt szerencsém együtt játszani, ilyen például Markó Edina, Tóth Gabi, Papp Eszter, Rácz Zsófi, Tóth Alexandra, Bíró Barbara. De mindenkinek köszönettel tartozom, aki bármilyen formában hozzájárult a pályafutásomhoz.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában