Műtétje után edzésbe állt a Haladás középpályása

Derekas Zoltán március 5-én, a Tiszakécske elleni bajnoki mérkőzésen szenvedett a jobb térdében elülső keresztszalag-szakadást. Egy sérülés sosem jön jókor, de a támadó középpályás számára különösen rosszkor jött, hiszen remek formában futballozott, a zöld-fehérek egyik erőssége volt. Huszonkét bajnokin volt kezdő, négyszer csere és négy gólnál járt, amikor beütött a krach. A 25 éves futballistát április 5-én megműtötték, majd hosszú rehabilitációját töltötte - két hete pedig már csatlakozott társaihoz.

– Soknak tűnik ez a hat hónap, mégis gyorsan eltelt – mondta Derekas Zoltán. – Nem volt ilyen komoly sérülésem korábban – sőt, nem is nagyon voltam sérült – úgyhogy maga a helyzet is új volt számomra. A legnehezebb a sérülésem utáni első két nap volt, amikor nem tudtam, mi a bajom. Aztán amikor az orvos szembesített azzal, hogy elszakadt a keresztszalagom és kilenc hónap kihagyás vár rám – nos, akkor is volt egy nehéz órám. De aztán már arra gondoltam, hogy tudom a helyzetből a maximumot kihozni – már előre néztem. Minden periódusnak, időszaknak megvolt a célja, hogy mit kell elérni. Az első napokban például, hogy el tudjak sétálni a fürdőszobáig....Aztán persze fokozatosan elkezdtem erősíteni a lábamat, már sétálhattam az utcán. Az egész rehabilitáció lényege, hogy visszaerősödjön a lábam. Az elején még a nyújtáson, hajlításon volt a lényeg, aztán jöttek a nagyobb lépcsőfokon: elkezdtem futni és nagyobb súlyokkal dolgozni. Csakis az lebegett a szemem előtt, hogy visszatérhessek a pályára. Két hete már csatlakoztam a csapathoz, igaz, még külön edzek, de már labdával és a konditeremben is dolgozok. Elvileg az utolsó három bajnokin már játszhatnék, de abban maradtunk, hogy nem kockáztatunk – szeretnék még 10-12 évig futballozni. Viszont a januári felkészülést már teljes intenzitással, százszázalékosan végigcsinálom majd.