2010.02.20. 10:47
A hamvazkodás után
Magunk mögött tudjuk a farsang időszakát, amely a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartott. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül.
Túl vagyunk a húshagyókedden, a farsangi szezon utolsó napján is, amelyet sok helyen ünneplték karnevállal, felvonulással. A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét.
Túl vagyunk a hamvazószerdán is, a farsangi időszak utáni első napon, amely a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
Az ókereszténység idején a zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból.
Hamvazószerdán szentelt hamut hintettek a hívők fejére, homlokára, az alábbi mondattal: Emlékezzél meg ember arról, hogy porból vagy és porrá leszel, a porba visszatérsz.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.
A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A hamvazószerdával tulajdonképpen beléptünk a nagyböjt időszakába. Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Az időszak liturgikus színe a lila. Utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
Túl vagyunk a húshagyókedden, a farsangi szezon utolsó napján is, amelyet sok helyen ünneplték karnevállal, felvonulással. A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét.
Túl vagyunk a hamvazószerdán is, a farsangi időszak utáni első napon, amely a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
Az ókereszténység idején a zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból.
Hamvazószerdán szentelt hamut hintettek a hívők fejére, homlokára, az alábbi mondattal: Emlékezzél meg ember arról, hogy porból vagy és porrá leszel, a porba visszatérsz.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.
A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A hamvazószerdával tulajdonképpen beléptünk a nagyböjt időszakába. Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Az időszak liturgikus színe a lila. Utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
Túl vagyunk a húshagyókedden, a farsangi szezon utolsó napján is, amelyet sok helyen ünneplték karnevállal, felvonulással. A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét.
Túl vagyunk a hamvazószerdán is, a farsangi időszak utáni első napon, amely a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
Az ókereszténység idején a zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból.
Hamvazószerdán szentelt hamut hintettek a hívők fejére, homlokára, az alábbi mondattal: Emlékezzél meg ember arról, hogy porból vagy és porrá leszel, a porba visszatérsz.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.
A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A hamvazószerdával tulajdonképpen beléptünk a nagyböjt időszakába. Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Az időszak liturgikus színe a lila. Utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
Túl vagyunk a húshagyókedden, a farsangi szezon utolsó napján is, amelyet sok helyen ünneplték karnevállal, felvonulással. A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét.
Túl vagyunk a hamvazószerdán is, a farsangi időszak utáni első napon, amely a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
Az ókereszténység idején a zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból.
Hamvazószerdán szentelt hamut hintettek a hívők fejére, homlokára, az alábbi mondattal: Emlékezzél meg ember arról, hogy porból vagy és porrá leszel, a porba visszatérsz.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.
A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A hamvazószerdával tulajdonképpen beléptünk a nagyböjt időszakába. Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Az időszak liturgikus színe a lila. Utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
Túl vagyunk a hamvazószerdán is, a farsangi időszak utáni első napon, amely a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
Az ókereszténység idején a zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból.
Hamvazószerdán szentelt hamut hintettek a hívők fejére, homlokára, az alábbi mondattal: Emlékezzél meg ember arról, hogy porból vagy és porrá leszel, a porba visszatérsz.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.
A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A hamvazószerdával tulajdonképpen beléptünk a nagyböjt időszakába. Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Az időszak liturgikus színe a lila. Utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
Túl vagyunk a hamvazószerdán is, a farsangi időszak utáni első napon, amely a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
Az ókereszténység idején a zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból.
Hamvazószerdán szentelt hamut hintettek a hívők fejére, homlokára, az alábbi mondattal: Emlékezzél meg ember arról, hogy porból vagy és porrá leszel, a porba visszatérsz.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.
A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A hamvazószerdával tulajdonképpen beléptünk a nagyböjt időszakába. Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Az időszak liturgikus színe a lila. Utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
Az ókereszténység idején a zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból.
Hamvazószerdán szentelt hamut hintettek a hívők fejére, homlokára, az alábbi mondattal: Emlékezzél meg ember arról, hogy porból vagy és porrá leszel, a porba visszatérsz.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.
A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A hamvazószerdával tulajdonképpen beléptünk a nagyböjt időszakába. Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Az időszak liturgikus színe a lila. Utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
Az ókereszténység idején a zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból.
Hamvazószerdán szentelt hamut hintettek a hívők fejére, homlokára, az alábbi mondattal: Emlékezzél meg ember arról, hogy porból vagy és porrá leszel, a porba visszatérsz.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.
A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A hamvazószerdával tulajdonképpen beléptünk a nagyböjt időszakába. Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Az időszak liturgikus színe a lila. Utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
Az ókereszténység idején a zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból.
Hamvazószerdán szentelt hamut hintettek a hívők fejére, homlokára, az alábbi mondattal: Emlékezzél meg ember arról, hogy porból vagy és porrá leszel, a porba visszatérsz.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.
A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A hamvazószerdával tulajdonképpen beléptünk a nagyböjt időszakába. Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Az időszak liturgikus színe a lila. Utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
Az ókereszténység idején a zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból.
Hamvazószerdán szentelt hamut hintettek a hívők fejére, homlokára, az alábbi mondattal: Emlékezzél meg ember arról, hogy porból vagy és porrá leszel, a porba visszatérsz.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.
A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A hamvazószerdával tulajdonképpen beléptünk a nagyböjt időszakába. Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Az időszak liturgikus színe a lila. Utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
Az ókereszténység idején a zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból.
Hamvazószerdán szentelt hamut hintettek a hívők fejére, homlokára, az alábbi mondattal: Emlékezzél meg ember arról, hogy porból vagy és porrá leszel, a porba visszatérsz.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.
A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A hamvazószerdával tulajdonképpen beléptünk a nagyböjt időszakába. Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Az időszak liturgikus színe a lila. Utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
Az ókereszténység idején a zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból.
Hamvazószerdán szentelt hamut hintettek a hívők fejére, homlokára, az alábbi mondattal: Emlékezzél meg ember arról, hogy porból vagy és porrá leszel, a porba visszatérsz.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.
A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A hamvazószerdával tulajdonképpen beléptünk a nagyböjt időszakába. Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Az időszak liturgikus színe a lila. Utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
Hamvazószerdán szentelt hamut hintettek a hívők fejére, homlokára, az alábbi mondattal: Emlékezzél meg ember arról, hogy porból vagy és porrá leszel, a porba visszatérsz.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.
A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A hamvazószerdával tulajdonképpen beléptünk a nagyböjt időszakába. Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Az időszak liturgikus színe a lila. Utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
Hamvazószerdán szentelt hamut hintettek a hívők fejére, homlokára, az alábbi mondattal: Emlékezzél meg ember arról, hogy porból vagy és porrá leszel, a porba visszatérsz.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.
A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A hamvazószerdával tulajdonképpen beléptünk a nagyböjt időszakába. Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Az időszak liturgikus színe a lila. Utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.
A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A hamvazószerdával tulajdonképpen beléptünk a nagyböjt időszakába. Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Az időszak liturgikus színe a lila. Utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.
A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A hamvazószerdával tulajdonképpen beléptünk a nagyböjt időszakába. Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Az időszak liturgikus színe a lila. Utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A hamvazószerdával tulajdonképpen beléptünk a nagyböjt időszakába. Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Az időszak liturgikus színe a lila. Utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A hamvazószerdával tulajdonképpen beléptünk a nagyböjt időszakába. Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Az időszak liturgikus színe a lila. Utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
A hamvazószerdával tulajdonképpen beléptünk a nagyböjt időszakába. Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Az időszak liturgikus színe a lila. Utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
A hamvazószerdával tulajdonképpen beléptünk a nagyböjt időszakába. Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Az időszak liturgikus színe a lila. Utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
A nagyböjt lényege a lelki megtisztulás, felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra.
