Titok helyett

Ma bizonyára feltűnik a filmszemlén - tegnap is ott volt -, hiszen a versenyben lévő nagyjátékfilmek közül kettőben is játszik: Dömötör Tamás Czukor Show-jában taxisofőrt, akinek megvan a melegekről a véleménye ; Groó Diana Vespa filmjében pedig egy gonosz főnököt, aki csúnyán bánik az emberekkel . Kíváncsi - hiszen a szemlén látja először mindkét filmet. Azt mondja, a forgatáson se szokta azonnal visszanézni magát , hogy ellenőrizze, mit kellett volna esetleg másképpen csinálni. Majd a rendező eldönti.

Ami meg a színészet titkát illeti: szerinte nincs ebben semmi titok. Adott neked a jóisten szorgalmat, tehetséget - meg szerencsét. De ez mind szükséges. Emlékszem, gyakran mondogatták nekünk a tanáraink a főiskolán, hogy ezen a pályán a siker nyolcvan százalékban a szerencsén múlik. Nem hittem el. De ma már tudom, hogy rengeteg szerencse kell hozzá. Nem mindegy, milyen emberekkel találkozol; hogy megszeretnek-e; hogy adódik-e lehetőséged. De a misztikum akkor is kizárva. Ritmusérzék kell. Meg az a képesség, hogy jó helyről hívd elő az emlékeidet.

Rituálék? (Mondjuk a szerencséhez.) Nem fogalmaztam meg magamnak, de ha belegondolok, igen: körülbelül ugyanazokat csinálom előadás előtt. Nagyon nem merek már változtatni az előkészületeken. Ha ezt a tárgyat ide teszem, akkor annak a másiknak pont oda kell kerülnie. Logikailag semmi értelme - és mégis.

Lámpaláz? Előadás előtt mindig van bennem egy alapfeszültség. De szerintem az kell is: csak emberek elé állunk ki, estéről estére.

A kérdésre, hogy előadás végén kimondja-e magában, hogy na, ma jó voltam, azt válaszolja: Én ki. De azt is, ha nem sikerült. Látod, itt se lehet megállapítani, hogy min múlik. A közönségnek biztos köze van hozzá. Előfordul, hogy megvan az akarat, működnek az energiák - és valahogy mégse jön össze. Máskor meg igen: annál jobb viszont nincsen.

Ma bizonyára feltűnik a filmszemlén - tegnap is ott volt -, hiszen a versenyben lévő nagyjátékfilmek közül kettőben is játszik: Dömötör Tamás Czukor Show-jában taxisofőrt, akinek megvan a melegekről a véleménye ; Groó Diana Vespa filmjében pedig egy gonosz főnököt, aki csúnyán bánik az emberekkel . Kíváncsi - hiszen a szemlén látja először mindkét filmet. Azt mondja, a forgatáson se szokta azonnal visszanézni magát , hogy ellenőrizze, mit kellett volna esetleg másképpen csinálni. Majd a rendező eldönti.

Ami meg a színészet titkát illeti: szerinte nincs ebben semmi titok. Adott neked a jóisten szorgalmat, tehetséget - meg szerencsét. De ez mind szükséges. Emlékszem, gyakran mondogatták nekünk a tanáraink a főiskolán, hogy ezen a pályán a siker nyolcvan százalékban a szerencsén múlik. Nem hittem el. De ma már tudom, hogy rengeteg szerencse kell hozzá. Nem mindegy, milyen emberekkel találkozol; hogy megszeretnek-e; hogy adódik-e lehetőséged. De a misztikum akkor is kizárva. Ritmusérzék kell. Meg az a képesség, hogy jó helyről hívd elő az emlékeidet.

Rituálék? (Mondjuk a szerencséhez.) Nem fogalmaztam meg magamnak, de ha belegondolok, igen: körülbelül ugyanazokat csinálom előadás előtt. Nagyon nem merek már változtatni az előkészületeken. Ha ezt a tárgyat ide teszem, akkor annak a másiknak pont oda kell kerülnie. Logikailag semmi értelme - és mégis.

Lámpaláz? Előadás előtt mindig van bennem egy alapfeszültség. De szerintem az kell is: csak emberek elé állunk ki, estéről estére.

A kérdésre, hogy előadás végén kimondja-e magában, hogy na, ma jó voltam, azt válaszolja: Én ki. De azt is, ha nem sikerült. Látod, itt se lehet megállapítani, hogy min múlik. A közönségnek biztos köze van hozzá. Előfordul, hogy megvan az akarat, működnek az energiák - és valahogy mégse jön össze. Máskor meg igen: annál jobb viszont nincsen.

Ami meg a színészet titkát illeti: szerinte nincs ebben semmi titok. Adott neked a jóisten szorgalmat, tehetséget - meg szerencsét. De ez mind szükséges. Emlékszem, gyakran mondogatták nekünk a tanáraink a főiskolán, hogy ezen a pályán a siker nyolcvan százalékban a szerencsén múlik. Nem hittem el. De ma már tudom, hogy rengeteg szerencse kell hozzá. Nem mindegy, milyen emberekkel találkozol; hogy megszeretnek-e; hogy adódik-e lehetőséged. De a misztikum akkor is kizárva. Ritmusérzék kell. Meg az a képesség, hogy jó helyről hívd elő az emlékeidet.

Rituálék? (Mondjuk a szerencséhez.) Nem fogalmaztam meg magamnak, de ha belegondolok, igen: körülbelül ugyanazokat csinálom előadás előtt. Nagyon nem merek már változtatni az előkészületeken. Ha ezt a tárgyat ide teszem, akkor annak a másiknak pont oda kell kerülnie. Logikailag semmi értelme - és mégis.

Lámpaláz? Előadás előtt mindig van bennem egy alapfeszültség. De szerintem az kell is: csak emberek elé állunk ki, estéről estére.

A kérdésre, hogy előadás végén kimondja-e magában, hogy na, ma jó voltam, azt válaszolja: Én ki. De azt is, ha nem sikerült. Látod, itt se lehet megállapítani, hogy min múlik. A közönségnek biztos köze van hozzá. Előfordul, hogy megvan az akarat, működnek az energiák - és valahogy mégse jön össze. Máskor meg igen: annál jobb viszont nincsen.

Ami meg a színészet titkát illeti: szerinte nincs ebben semmi titok. Adott neked a jóisten szorgalmat, tehetséget - meg szerencsét. De ez mind szükséges. Emlékszem, gyakran mondogatták nekünk a tanáraink a főiskolán, hogy ezen a pályán a siker nyolcvan százalékban a szerencsén múlik. Nem hittem el. De ma már tudom, hogy rengeteg szerencse kell hozzá. Nem mindegy, milyen emberekkel találkozol; hogy megszeretnek-e; hogy adódik-e lehetőséged. De a misztikum akkor is kizárva. Ritmusérzék kell. Meg az a képesség, hogy jó helyről hívd elő az emlékeidet.

Rituálék? (Mondjuk a szerencséhez.) Nem fogalmaztam meg magamnak, de ha belegondolok, igen: körülbelül ugyanazokat csinálom előadás előtt. Nagyon nem merek már változtatni az előkészületeken. Ha ezt a tárgyat ide teszem, akkor annak a másiknak pont oda kell kerülnie. Logikailag semmi értelme - és mégis.

Lámpaláz? Előadás előtt mindig van bennem egy alapfeszültség. De szerintem az kell is: csak emberek elé állunk ki, estéről estére.

A kérdésre, hogy előadás végén kimondja-e magában, hogy na, ma jó voltam, azt válaszolja: Én ki. De azt is, ha nem sikerült. Látod, itt se lehet megállapítani, hogy min múlik. A közönségnek biztos köze van hozzá. Előfordul, hogy megvan az akarat, működnek az energiák - és valahogy mégse jön össze. Máskor meg igen: annál jobb viszont nincsen.

Rituálék? (Mondjuk a szerencséhez.) Nem fogalmaztam meg magamnak, de ha belegondolok, igen: körülbelül ugyanazokat csinálom előadás előtt. Nagyon nem merek már változtatni az előkészületeken. Ha ezt a tárgyat ide teszem, akkor annak a másiknak pont oda kell kerülnie. Logikailag semmi értelme - és mégis.

Lámpaláz? Előadás előtt mindig van bennem egy alapfeszültség. De szerintem az kell is: csak emberek elé állunk ki, estéről estére.

A kérdésre, hogy előadás végén kimondja-e magában, hogy na, ma jó voltam, azt válaszolja: Én ki. De azt is, ha nem sikerült. Látod, itt se lehet megállapítani, hogy min múlik. A közönségnek biztos köze van hozzá. Előfordul, hogy megvan az akarat, működnek az energiák - és valahogy mégse jön össze. Máskor meg igen: annál jobb viszont nincsen.

Rituálék? (Mondjuk a szerencséhez.) Nem fogalmaztam meg magamnak, de ha belegondolok, igen: körülbelül ugyanazokat csinálom előadás előtt. Nagyon nem merek már változtatni az előkészületeken. Ha ezt a tárgyat ide teszem, akkor annak a másiknak pont oda kell kerülnie. Logikailag semmi értelme - és mégis.

Lámpaláz? Előadás előtt mindig van bennem egy alapfeszültség. De szerintem az kell is: csak emberek elé állunk ki, estéről estére.

A kérdésre, hogy előadás végén kimondja-e magában, hogy na, ma jó voltam, azt válaszolja: Én ki. De azt is, ha nem sikerült. Látod, itt se lehet megállapítani, hogy min múlik. A közönségnek biztos köze van hozzá. Előfordul, hogy megvan az akarat, működnek az energiák - és valahogy mégse jön össze. Máskor meg igen: annál jobb viszont nincsen.

Lámpaláz? Előadás előtt mindig van bennem egy alapfeszültség. De szerintem az kell is: csak emberek elé állunk ki, estéről estére.

A kérdésre, hogy előadás végén kimondja-e magában, hogy na, ma jó voltam, azt válaszolja: Én ki. De azt is, ha nem sikerült. Látod, itt se lehet megállapítani, hogy min múlik. A közönségnek biztos köze van hozzá. Előfordul, hogy megvan az akarat, működnek az energiák - és valahogy mégse jön össze. Máskor meg igen: annál jobb viszont nincsen.

Lámpaláz? Előadás előtt mindig van bennem egy alapfeszültség. De szerintem az kell is: csak emberek elé állunk ki, estéről estére.

A kérdésre, hogy előadás végén kimondja-e magában, hogy na, ma jó voltam, azt válaszolja: Én ki. De azt is, ha nem sikerült. Látod, itt se lehet megállapítani, hogy min múlik. A közönségnek biztos köze van hozzá. Előfordul, hogy megvan az akarat, működnek az energiák - és valahogy mégse jön össze. Máskor meg igen: annál jobb viszont nincsen.

A kérdésre, hogy előadás végén kimondja-e magában, hogy na, ma jó voltam, azt válaszolja: Én ki. De azt is, ha nem sikerült. Látod, itt se lehet megállapítani, hogy min múlik. A közönségnek biztos köze van hozzá. Előfordul, hogy megvan az akarat, működnek az energiák - és valahogy mégse jön össze. Máskor meg igen: annál jobb viszont nincsen.

A kérdésre, hogy előadás végén kimondja-e magában, hogy na, ma jó voltam, azt válaszolja: Én ki. De azt is, ha nem sikerült. Látod, itt se lehet megállapítani, hogy min múlik. A közönségnek biztos köze van hozzá. Előfordul, hogy megvan az akarat, működnek az energiák - és valahogy mégse jön össze. Máskor meg igen: annál jobb viszont nincsen.