Prédikátor atyák emlékezete

Az első helyiségben, mely egykor a kerengő része volt, egy szerzetesi cellát rendeztek be korabeli fotók alapján, az épületben fellelt bútorokkal. Ágy, térdeplő, íróasztal, könyvállvány - a tudós szerzetes mindennapjainak kellékei. Itt tekinthető meg a domonkos rendi ruha (alba), és itt kapott helyet Rátz László Domonkos-köri tag alkotása, melyet a rend feloszlatásának ötvenedik évfordulójára készített. A borzalmas nap már előrevetítette árnyékát, bizonyos mértékig fel is készültek rá. Voltak, akik kórházba, mások otthonukba utaztak a veszély elől. Akik itt maradtak, azokat Máriabesnyőre hurcolták. Néhányan világi papi szolgálatba kerültek, ám a legtöbben a civil életben, segédmunkásként tudtak elhelyezkedni.

A belső szobában a domonkos rend több száz éves szombathelyi tartózkodásának dokumentumait követheti nyomon a látogató. Személyes tárgyak, feljegyzések, fényképek sokasága hozza közelebb az atyák sokszínű tevékenységét.

Mindjárt az első tárlóban a szombathelyi megtelepedés emlékei. A prédikátor rend, amelynek Magyarországon az elsők között létesült provinciája 1221-ben, a török pusztítás után teljesen elnéptelenedett. Az újbóli magyarországi megtelepedés első helyszíne Szombathely volt. A domonkos atyák 1638 húsvétján érkeztek Szentmárton községbe. A templomot Draskovich György győri püspök adományozta nekik, a rossz állapotú templom felújítása és a zárda megépítése gróf Bat-thyány Erzsébetnek, gróf Erdődy György özvegyének köszönhető. A grófnő portréját és az első évtizedek emlékeit láthatjuk az első tárlóban. Zsolozsmáskönyvek, misszálék, latin nyelvű elmélkedések, gregorián kottáskönyv. Valamint egy vezeklő öv és egy korbács, bizonyítva, hogy a prédikálás, a lélekgondozás mellett az atyák Isten engeszteléséről sem feledkeztek meg. Több kézirat, kiadvány ad bepillantást az atyák tudományos, rendtörténeti, irodalmi munkásságába. Bőle Kornél, Tárnok Kázmér, Badalik Bertalan s mások alkotásai. Helyet kapott itt a Rózsafüzér Királynője rendi folyóirat is, melyet egy ideig a szombathelyi rendházban szerkesztettek. A mindennapos szerzetesi élet érdekes kelléke az úgynevezett necrologium. A szerzetes atyák napi imádságuk során egy alkalommal mindig megemlékeztek azokról a rendtársakról és rendhez kötődő személyekről, akik azon a napon haltak meg - ezek listáját tartalmazza ez a könyvecske. Ezt a hagyományt hasonló formában máig ápolják a Szent Márton plébánia papjai. Itt őrzik azt az egyszerű üvegtányért is, melyet P. Dániel Ernő a szétszóratás éveiben, a titokban tartott szentmiséken használt paténaként.

A sok régi fénykép - zarándokutak, közösségi alkalmak, liturgikus események fotói - között megtaláljuk a laikus testvérek emlékeit is. Ők a férfiszerzetnek olyan nem felszentelt tagjai voltak, akik a mindennapos kétkezi munka végzésével szolgálták társaikat, például kertészkedtek. A rend ötven holdon gazdálkodott, teheneik tejéből a szegényeknek is jutott.

Egy további tárló anyaga az atyák irányítása alatt működő társulatok emlékeit sorakoztatja fel. Közülük talán legismertebbek a Rózsafüzér Társulat, a Credo férfiegyesület, illetve a Szent Margit Leánykör. Utóbbinak az egyenruhájából is sikerült kiállítani egy példányt: fehér, hímzett ruhát, ünnepi szűrt, kézi munkával készült tarisznyát. Ugyancsak szép emlék a díszes, domonkos jelvénnyel ellátott papi palást.

A gyűjtemény létrehozásával a Domonkos Kör Alapítvány egyik fő célját valósította meg, ami a rend tárgyi emlékeinek őrzése, a domonkos lelkiség ápolása, népszerűsítése. A kiállítást múlt szombaton Schauermann János plébános áldotta meg, és dr. Sill Aba Ferenc mondott megemlékezést. Az emlékszoba, melynek anyagát folyamatosan bővíteni szeretnék, minden érdeklődő, így a Szent Márton Látogatóközpont vendégei előtt is nyitva áll.

Az első helyiségben, mely egykor a kerengő része volt, egy szerzetesi cellát rendeztek be korabeli fotók alapján, az épületben fellelt bútorokkal. Ágy, térdeplő, íróasztal, könyvállvány - a tudós szerzetes mindennapjainak kellékei. Itt tekinthető meg a domonkos rendi ruha (alba), és itt kapott helyet Rátz László Domonkos-köri tag alkotása, melyet a rend feloszlatásának ötvenedik évfordulójára készített. A borzalmas nap már előrevetítette árnyékát, bizonyos mértékig fel is készültek rá. Voltak, akik kórházba, mások otthonukba utaztak a veszély elől. Akik itt maradtak, azokat Máriabesnyőre hurcolták. Néhányan világi papi szolgálatba kerültek, ám a legtöbben a civil életben, segédmunkásként tudtak elhelyezkedni.

A belső szobában a domonkos rend több száz éves szombathelyi tartózkodásának dokumentumait követheti nyomon a látogató. Személyes tárgyak, feljegyzések, fényképek sokasága hozza közelebb az atyák sokszínű tevékenységét.

Mindjárt az első tárlóban a szombathelyi megtelepedés emlékei. A prédikátor rend, amelynek Magyarországon az elsők között létesült provinciája 1221-ben, a török pusztítás után teljesen elnéptelenedett. Az újbóli magyarországi megtelepedés első helyszíne Szombathely volt. A domonkos atyák 1638 húsvétján érkeztek Szentmárton községbe. A templomot Draskovich György győri püspök adományozta nekik, a rossz állapotú templom felújítása és a zárda megépítése gróf Bat-thyány Erzsébetnek, gróf Erdődy György özvegyének köszönhető. A grófnő portréját és az első évtizedek emlékeit láthatjuk az első tárlóban. Zsolozsmáskönyvek, misszálék, latin nyelvű elmélkedések, gregorián kottáskönyv. Valamint egy vezeklő öv és egy korbács, bizonyítva, hogy a prédikálás, a lélekgondozás mellett az atyák Isten engeszteléséről sem feledkeztek meg. Több kézirat, kiadvány ad bepillantást az atyák tudományos, rendtörténeti, irodalmi munkásságába. Bőle Kornél, Tárnok Kázmér, Badalik Bertalan s mások alkotásai. Helyet kapott itt a Rózsafüzér Királynője rendi folyóirat is, melyet egy ideig a szombathelyi rendházban szerkesztettek. A mindennapos szerzetesi élet érdekes kelléke az úgynevezett necrologium. A szerzetes atyák napi imádságuk során egy alkalommal mindig megemlékeztek azokról a rendtársakról és rendhez kötődő személyekről, akik azon a napon haltak meg - ezek listáját tartalmazza ez a könyvecske. Ezt a hagyományt hasonló formában máig ápolják a Szent Márton plébánia papjai. Itt őrzik azt az egyszerű üvegtányért is, melyet P. Dániel Ernő a szétszóratás éveiben, a titokban tartott szentmiséken használt paténaként.

A sok régi fénykép - zarándokutak, közösségi alkalmak, liturgikus események fotói - között megtaláljuk a laikus testvérek emlékeit is. Ők a férfiszerzetnek olyan nem felszentelt tagjai voltak, akik a mindennapos kétkezi munka végzésével szolgálták társaikat, például kertészkedtek. A rend ötven holdon gazdálkodott, teheneik tejéből a szegényeknek is jutott.

Egy további tárló anyaga az atyák irányítása alatt működő társulatok emlékeit sorakoztatja fel. Közülük talán legismertebbek a Rózsafüzér Társulat, a Credo férfiegyesület, illetve a Szent Margit Leánykör. Utóbbinak az egyenruhájából is sikerült kiállítani egy példányt: fehér, hímzett ruhát, ünnepi szűrt, kézi munkával készült tarisznyát. Ugyancsak szép emlék a díszes, domonkos jelvénnyel ellátott papi palást.

A gyűjtemény létrehozásával a Domonkos Kör Alapítvány egyik fő célját valósította meg, ami a rend tárgyi emlékeinek őrzése, a domonkos lelkiség ápolása, népszerűsítése. A kiállítást múlt szombaton Schauermann János plébános áldotta meg, és dr. Sill Aba Ferenc mondott megemlékezést. Az emlékszoba, melynek anyagát folyamatosan bővíteni szeretnék, minden érdeklődő, így a Szent Márton Látogatóközpont vendégei előtt is nyitva áll.

A belső szobában a domonkos rend több száz éves szombathelyi tartózkodásának dokumentumait követheti nyomon a látogató. Személyes tárgyak, feljegyzések, fényképek sokasága hozza közelebb az atyák sokszínű tevékenységét.

Mindjárt az első tárlóban a szombathelyi megtelepedés emlékei. A prédikátor rend, amelynek Magyarországon az elsők között létesült provinciája 1221-ben, a török pusztítás után teljesen elnéptelenedett. Az újbóli magyarországi megtelepedés első helyszíne Szombathely volt. A domonkos atyák 1638 húsvétján érkeztek Szentmárton községbe. A templomot Draskovich György győri püspök adományozta nekik, a rossz állapotú templom felújítása és a zárda megépítése gróf Bat-thyány Erzsébetnek, gróf Erdődy György özvegyének köszönhető. A grófnő portréját és az első évtizedek emlékeit láthatjuk az első tárlóban. Zsolozsmáskönyvek, misszálék, latin nyelvű elmélkedések, gregorián kottáskönyv. Valamint egy vezeklő öv és egy korbács, bizonyítva, hogy a prédikálás, a lélekgondozás mellett az atyák Isten engeszteléséről sem feledkeztek meg. Több kézirat, kiadvány ad bepillantást az atyák tudományos, rendtörténeti, irodalmi munkásságába. Bőle Kornél, Tárnok Kázmér, Badalik Bertalan s mások alkotásai. Helyet kapott itt a Rózsafüzér Királynője rendi folyóirat is, melyet egy ideig a szombathelyi rendházban szerkesztettek. A mindennapos szerzetesi élet érdekes kelléke az úgynevezett necrologium. A szerzetes atyák napi imádságuk során egy alkalommal mindig megemlékeztek azokról a rendtársakról és rendhez kötődő személyekről, akik azon a napon haltak meg - ezek listáját tartalmazza ez a könyvecske. Ezt a hagyományt hasonló formában máig ápolják a Szent Márton plébánia papjai. Itt őrzik azt az egyszerű üvegtányért is, melyet P. Dániel Ernő a szétszóratás éveiben, a titokban tartott szentmiséken használt paténaként.

A sok régi fénykép - zarándokutak, közösségi alkalmak, liturgikus események fotói - között megtaláljuk a laikus testvérek emlékeit is. Ők a férfiszerzetnek olyan nem felszentelt tagjai voltak, akik a mindennapos kétkezi munka végzésével szolgálták társaikat, például kertészkedtek. A rend ötven holdon gazdálkodott, teheneik tejéből a szegényeknek is jutott.

Egy további tárló anyaga az atyák irányítása alatt működő társulatok emlékeit sorakoztatja fel. Közülük talán legismertebbek a Rózsafüzér Társulat, a Credo férfiegyesület, illetve a Szent Margit Leánykör. Utóbbinak az egyenruhájából is sikerült kiállítani egy példányt: fehér, hímzett ruhát, ünnepi szűrt, kézi munkával készült tarisznyát. Ugyancsak szép emlék a díszes, domonkos jelvénnyel ellátott papi palást.

A gyűjtemény létrehozásával a Domonkos Kör Alapítvány egyik fő célját valósította meg, ami a rend tárgyi emlékeinek őrzése, a domonkos lelkiség ápolása, népszerűsítése. A kiállítást múlt szombaton Schauermann János plébános áldotta meg, és dr. Sill Aba Ferenc mondott megemlékezést. Az emlékszoba, melynek anyagát folyamatosan bővíteni szeretnék, minden érdeklődő, így a Szent Márton Látogatóközpont vendégei előtt is nyitva áll.

A belső szobában a domonkos rend több száz éves szombathelyi tartózkodásának dokumentumait követheti nyomon a látogató. Személyes tárgyak, feljegyzések, fényképek sokasága hozza közelebb az atyák sokszínű tevékenységét.

Mindjárt az első tárlóban a szombathelyi megtelepedés emlékei. A prédikátor rend, amelynek Magyarországon az elsők között létesült provinciája 1221-ben, a török pusztítás után teljesen elnéptelenedett. Az újbóli magyarországi megtelepedés első helyszíne Szombathely volt. A domonkos atyák 1638 húsvétján érkeztek Szentmárton községbe. A templomot Draskovich György győri püspök adományozta nekik, a rossz állapotú templom felújítása és a zárda megépítése gróf Bat-thyány Erzsébetnek, gróf Erdődy György özvegyének köszönhető. A grófnő portréját és az első évtizedek emlékeit láthatjuk az első tárlóban. Zsolozsmáskönyvek, misszálék, latin nyelvű elmélkedések, gregorián kottáskönyv. Valamint egy vezeklő öv és egy korbács, bizonyítva, hogy a prédikálás, a lélekgondozás mellett az atyák Isten engeszteléséről sem feledkeztek meg. Több kézirat, kiadvány ad bepillantást az atyák tudományos, rendtörténeti, irodalmi munkásságába. Bőle Kornél, Tárnok Kázmér, Badalik Bertalan s mások alkotásai. Helyet kapott itt a Rózsafüzér Királynője rendi folyóirat is, melyet egy ideig a szombathelyi rendházban szerkesztettek. A mindennapos szerzetesi élet érdekes kelléke az úgynevezett necrologium. A szerzetes atyák napi imádságuk során egy alkalommal mindig megemlékeztek azokról a rendtársakról és rendhez kötődő személyekről, akik azon a napon haltak meg - ezek listáját tartalmazza ez a könyvecske. Ezt a hagyományt hasonló formában máig ápolják a Szent Márton plébánia papjai. Itt őrzik azt az egyszerű üvegtányért is, melyet P. Dániel Ernő a szétszóratás éveiben, a titokban tartott szentmiséken használt paténaként.

A sok régi fénykép - zarándokutak, közösségi alkalmak, liturgikus események fotói - között megtaláljuk a laikus testvérek emlékeit is. Ők a férfiszerzetnek olyan nem felszentelt tagjai voltak, akik a mindennapos kétkezi munka végzésével szolgálták társaikat, például kertészkedtek. A rend ötven holdon gazdálkodott, teheneik tejéből a szegényeknek is jutott.

Egy további tárló anyaga az atyák irányítása alatt működő társulatok emlékeit sorakoztatja fel. Közülük talán legismertebbek a Rózsafüzér Társulat, a Credo férfiegyesület, illetve a Szent Margit Leánykör. Utóbbinak az egyenruhájából is sikerült kiállítani egy példányt: fehér, hímzett ruhát, ünnepi szűrt, kézi munkával készült tarisznyát. Ugyancsak szép emlék a díszes, domonkos jelvénnyel ellátott papi palást.

A gyűjtemény létrehozásával a Domonkos Kör Alapítvány egyik fő célját valósította meg, ami a rend tárgyi emlékeinek őrzése, a domonkos lelkiség ápolása, népszerűsítése. A kiállítást múlt szombaton Schauermann János plébános áldotta meg, és dr. Sill Aba Ferenc mondott megemlékezést. Az emlékszoba, melynek anyagát folyamatosan bővíteni szeretnék, minden érdeklődő, így a Szent Márton Látogatóközpont vendégei előtt is nyitva áll.

Mindjárt az első tárlóban a szombathelyi megtelepedés emlékei. A prédikátor rend, amelynek Magyarországon az elsők között létesült provinciája 1221-ben, a török pusztítás után teljesen elnéptelenedett. Az újbóli magyarországi megtelepedés első helyszíne Szombathely volt. A domonkos atyák 1638 húsvétján érkeztek Szentmárton községbe. A templomot Draskovich György győri püspök adományozta nekik, a rossz állapotú templom felújítása és a zárda megépítése gróf Bat-thyány Erzsébetnek, gróf Erdődy György özvegyének köszönhető. A grófnő portréját és az első évtizedek emlékeit láthatjuk az első tárlóban. Zsolozsmáskönyvek, misszálék, latin nyelvű elmélkedések, gregorián kottáskönyv. Valamint egy vezeklő öv és egy korbács, bizonyítva, hogy a prédikálás, a lélekgondozás mellett az atyák Isten engeszteléséről sem feledkeztek meg. Több kézirat, kiadvány ad bepillantást az atyák tudományos, rendtörténeti, irodalmi munkásságába. Bőle Kornél, Tárnok Kázmér, Badalik Bertalan s mások alkotásai. Helyet kapott itt a Rózsafüzér Királynője rendi folyóirat is, melyet egy ideig a szombathelyi rendházban szerkesztettek. A mindennapos szerzetesi élet érdekes kelléke az úgynevezett necrologium. A szerzetes atyák napi imádságuk során egy alkalommal mindig megemlékeztek azokról a rendtársakról és rendhez kötődő személyekről, akik azon a napon haltak meg - ezek listáját tartalmazza ez a könyvecske. Ezt a hagyományt hasonló formában máig ápolják a Szent Márton plébánia papjai. Itt őrzik azt az egyszerű üvegtányért is, melyet P. Dániel Ernő a szétszóratás éveiben, a titokban tartott szentmiséken használt paténaként.

A sok régi fénykép - zarándokutak, közösségi alkalmak, liturgikus események fotói - között megtaláljuk a laikus testvérek emlékeit is. Ők a férfiszerzetnek olyan nem felszentelt tagjai voltak, akik a mindennapos kétkezi munka végzésével szolgálták társaikat, például kertészkedtek. A rend ötven holdon gazdálkodott, teheneik tejéből a szegényeknek is jutott.

Egy további tárló anyaga az atyák irányítása alatt működő társulatok emlékeit sorakoztatja fel. Közülük talán legismertebbek a Rózsafüzér Társulat, a Credo férfiegyesület, illetve a Szent Margit Leánykör. Utóbbinak az egyenruhájából is sikerült kiállítani egy példányt: fehér, hímzett ruhát, ünnepi szűrt, kézi munkával készült tarisznyát. Ugyancsak szép emlék a díszes, domonkos jelvénnyel ellátott papi palást.

A gyűjtemény létrehozásával a Domonkos Kör Alapítvány egyik fő célját valósította meg, ami a rend tárgyi emlékeinek őrzése, a domonkos lelkiség ápolása, népszerűsítése. A kiállítást múlt szombaton Schauermann János plébános áldotta meg, és dr. Sill Aba Ferenc mondott megemlékezést. Az emlékszoba, melynek anyagát folyamatosan bővíteni szeretnék, minden érdeklődő, így a Szent Márton Látogatóközpont vendégei előtt is nyitva áll.

Mindjárt az első tárlóban a szombathelyi megtelepedés emlékei. A prédikátor rend, amelynek Magyarországon az elsők között létesült provinciája 1221-ben, a török pusztítás után teljesen elnéptelenedett. Az újbóli magyarországi megtelepedés első helyszíne Szombathely volt. A domonkos atyák 1638 húsvétján érkeztek Szentmárton községbe. A templomot Draskovich György győri püspök adományozta nekik, a rossz állapotú templom felújítása és a zárda megépítése gróf Bat-thyány Erzsébetnek, gróf Erdődy György özvegyének köszönhető. A grófnő portréját és az első évtizedek emlékeit láthatjuk az első tárlóban. Zsolozsmáskönyvek, misszálék, latin nyelvű elmélkedések, gregorián kottáskönyv. Valamint egy vezeklő öv és egy korbács, bizonyítva, hogy a prédikálás, a lélekgondozás mellett az atyák Isten engeszteléséről sem feledkeztek meg. Több kézirat, kiadvány ad bepillantást az atyák tudományos, rendtörténeti, irodalmi munkásságába. Bőle Kornél, Tárnok Kázmér, Badalik Bertalan s mások alkotásai. Helyet kapott itt a Rózsafüzér Királynője rendi folyóirat is, melyet egy ideig a szombathelyi rendházban szerkesztettek. A mindennapos szerzetesi élet érdekes kelléke az úgynevezett necrologium. A szerzetes atyák napi imádságuk során egy alkalommal mindig megemlékeztek azokról a rendtársakról és rendhez kötődő személyekről, akik azon a napon haltak meg - ezek listáját tartalmazza ez a könyvecske. Ezt a hagyományt hasonló formában máig ápolják a Szent Márton plébánia papjai. Itt őrzik azt az egyszerű üvegtányért is, melyet P. Dániel Ernő a szétszóratás éveiben, a titokban tartott szentmiséken használt paténaként.

A sok régi fénykép - zarándokutak, közösségi alkalmak, liturgikus események fotói - között megtaláljuk a laikus testvérek emlékeit is. Ők a férfiszerzetnek olyan nem felszentelt tagjai voltak, akik a mindennapos kétkezi munka végzésével szolgálták társaikat, például kertészkedtek. A rend ötven holdon gazdálkodott, teheneik tejéből a szegényeknek is jutott.

Egy további tárló anyaga az atyák irányítása alatt működő társulatok emlékeit sorakoztatja fel. Közülük talán legismertebbek a Rózsafüzér Társulat, a Credo férfiegyesület, illetve a Szent Margit Leánykör. Utóbbinak az egyenruhájából is sikerült kiállítani egy példányt: fehér, hímzett ruhát, ünnepi szűrt, kézi munkával készült tarisznyát. Ugyancsak szép emlék a díszes, domonkos jelvénnyel ellátott papi palást.

A gyűjtemény létrehozásával a Domonkos Kör Alapítvány egyik fő célját valósította meg, ami a rend tárgyi emlékeinek őrzése, a domonkos lelkiség ápolása, népszerűsítése. A kiállítást múlt szombaton Schauermann János plébános áldotta meg, és dr. Sill Aba Ferenc mondott megemlékezést. Az emlékszoba, melynek anyagát folyamatosan bővíteni szeretnék, minden érdeklődő, így a Szent Márton Látogatóközpont vendégei előtt is nyitva áll.

A sok régi fénykép - zarándokutak, közösségi alkalmak, liturgikus események fotói - között megtaláljuk a laikus testvérek emlékeit is. Ők a férfiszerzetnek olyan nem felszentelt tagjai voltak, akik a mindennapos kétkezi munka végzésével szolgálták társaikat, például kertészkedtek. A rend ötven holdon gazdálkodott, teheneik tejéből a szegényeknek is jutott.

Egy további tárló anyaga az atyák irányítása alatt működő társulatok emlékeit sorakoztatja fel. Közülük talán legismertebbek a Rózsafüzér Társulat, a Credo férfiegyesület, illetve a Szent Margit Leánykör. Utóbbinak az egyenruhájából is sikerült kiállítani egy példányt: fehér, hímzett ruhát, ünnepi szűrt, kézi munkával készült tarisznyát. Ugyancsak szép emlék a díszes, domonkos jelvénnyel ellátott papi palást.

A gyűjtemény létrehozásával a Domonkos Kör Alapítvány egyik fő célját valósította meg, ami a rend tárgyi emlékeinek őrzése, a domonkos lelkiség ápolása, népszerűsítése. A kiállítást múlt szombaton Schauermann János plébános áldotta meg, és dr. Sill Aba Ferenc mondott megemlékezést. Az emlékszoba, melynek anyagát folyamatosan bővíteni szeretnék, minden érdeklődő, így a Szent Márton Látogatóközpont vendégei előtt is nyitva áll.

A sok régi fénykép - zarándokutak, közösségi alkalmak, liturgikus események fotói - között megtaláljuk a laikus testvérek emlékeit is. Ők a férfiszerzetnek olyan nem felszentelt tagjai voltak, akik a mindennapos kétkezi munka végzésével szolgálták társaikat, például kertészkedtek. A rend ötven holdon gazdálkodott, teheneik tejéből a szegényeknek is jutott.

Egy további tárló anyaga az atyák irányítása alatt működő társulatok emlékeit sorakoztatja fel. Közülük talán legismertebbek a Rózsafüzér Társulat, a Credo férfiegyesület, illetve a Szent Margit Leánykör. Utóbbinak az egyenruhájából is sikerült kiállítani egy példányt: fehér, hímzett ruhát, ünnepi szűrt, kézi munkával készült tarisznyát. Ugyancsak szép emlék a díszes, domonkos jelvénnyel ellátott papi palást.

A gyűjtemény létrehozásával a Domonkos Kör Alapítvány egyik fő célját valósította meg, ami a rend tárgyi emlékeinek őrzése, a domonkos lelkiség ápolása, népszerűsítése. A kiállítást múlt szombaton Schauermann János plébános áldotta meg, és dr. Sill Aba Ferenc mondott megemlékezést. Az emlékszoba, melynek anyagát folyamatosan bővíteni szeretnék, minden érdeklődő, így a Szent Márton Látogatóközpont vendégei előtt is nyitva áll.

Egy további tárló anyaga az atyák irányítása alatt működő társulatok emlékeit sorakoztatja fel. Közülük talán legismertebbek a Rózsafüzér Társulat, a Credo férfiegyesület, illetve a Szent Margit Leánykör. Utóbbinak az egyenruhájából is sikerült kiállítani egy példányt: fehér, hímzett ruhát, ünnepi szűrt, kézi munkával készült tarisznyát. Ugyancsak szép emlék a díszes, domonkos jelvénnyel ellátott papi palást.

A gyűjtemény létrehozásával a Domonkos Kör Alapítvány egyik fő célját valósította meg, ami a rend tárgyi emlékeinek őrzése, a domonkos lelkiség ápolása, népszerűsítése. A kiállítást múlt szombaton Schauermann János plébános áldotta meg, és dr. Sill Aba Ferenc mondott megemlékezést. Az emlékszoba, melynek anyagát folyamatosan bővíteni szeretnék, minden érdeklődő, így a Szent Márton Látogatóközpont vendégei előtt is nyitva áll.

Egy további tárló anyaga az atyák irányítása alatt működő társulatok emlékeit sorakoztatja fel. Közülük talán legismertebbek a Rózsafüzér Társulat, a Credo férfiegyesület, illetve a Szent Margit Leánykör. Utóbbinak az egyenruhájából is sikerült kiállítani egy példányt: fehér, hímzett ruhát, ünnepi szűrt, kézi munkával készült tarisznyát. Ugyancsak szép emlék a díszes, domonkos jelvénnyel ellátott papi palást.

A gyűjtemény létrehozásával a Domonkos Kör Alapítvány egyik fő célját valósította meg, ami a rend tárgyi emlékeinek őrzése, a domonkos lelkiség ápolása, népszerűsítése. A kiállítást múlt szombaton Schauermann János plébános áldotta meg, és dr. Sill Aba Ferenc mondott megemlékezést. Az emlékszoba, melynek anyagát folyamatosan bővíteni szeretnék, minden érdeklődő, így a Szent Márton Látogatóközpont vendégei előtt is nyitva áll.

A gyűjtemény létrehozásával a Domonkos Kör Alapítvány egyik fő célját valósította meg, ami a rend tárgyi emlékeinek őrzése, a domonkos lelkiség ápolása, népszerűsítése. A kiállítást múlt szombaton Schauermann János plébános áldotta meg, és dr. Sill Aba Ferenc mondott megemlékezést. Az emlékszoba, melynek anyagát folyamatosan bővíteni szeretnék, minden érdeklődő, így a Szent Márton Látogatóközpont vendégei előtt is nyitva áll.

A gyűjtemény létrehozásával a Domonkos Kör Alapítvány egyik fő célját valósította meg, ami a rend tárgyi emlékeinek őrzése, a domonkos lelkiség ápolása, népszerűsítése. A kiállítást múlt szombaton Schauermann János plébános áldotta meg, és dr. Sill Aba Ferenc mondott megemlékezést. Az emlékszoba, melynek anyagát folyamatosan bővíteni szeretnék, minden érdeklődő, így a Szent Márton Látogatóközpont vendégei előtt is nyitva áll.