Ahol a Rába Magyarországra ér

Nem volt a háttérben villanyvezeték, nem hallatszott a közlekedő autók moraja, a víz sem sodort magával műanyag­palackokat. Azon a néhány négyzetméteren nem volt jelen a történelem, az időt sem emberi léptékkel mérték.

Kevés az olyan hely, ahol az előbb leírtakat megtapasztalhatjuk. Ha mégis találunk ilyent, az „időtlenség” akkor is hamar véget érhet. Mi éppen a vidék felett elszálló szürke gémeket néztük, amikor feltűntek az égbolton a kondenzcsíkok. A játékba ennyi kompromisszum talán még belefért volna. Próbáltuk felmérni, hogy mekkora a birtokunk, de csak néhány pár lépésnyit kellett eltávolodnunk az eredeti pozíciónkból, hogy meglássunk egy gallyra akasztott, madzagon lógó sárga vödröt.

Hol történt mindez? Hol van ez a pár négyzetméter? Alsószölnök határában, ott, ahol a Rába Magyarország területére ér. A folyó itt a természetes medrében folyik. Igaz, egyelőre csak rövid szakaszon, de amíg elér az alsószölnöki kis vízerőműig, nagy kanyarokat vesz. Ezek a kanyarok aztán idővel lefűződnek, holtágak alakulnak ki.

Kicsit más perspektívából nézve természetesen annak a helynek a történetéhez is évszámok és események kapcsolhatók, ahol mi álltunk. A Magyarország és Ausztria közötti „új” határvonalat 1921-ben jelölték ki, előtte a Rába mintegy 15 kilométerrel nyugatabbra, Velikénél (Welten) lépte át az osztrák–magyar határt. Az első világháborút követően kijelölt államhatárok általában igazodtak a korábbi községhatárokhoz. A falvak a hozzájuk tartozó területtel együtt kerültek egyik vagy másik országhoz. Alsószölnök esetében nem egészen ez történt. A falunak volt egy olyan területrésze, amely átnyúlt a Szentgotthárd–Graz-vasútvonal túloldalára. Ezt a beékelődött területet Ausztria kapta meg, cserébe Badafalva (Weichselbaum) határából került egy darabka Alsó­szölnökhöz.

A folyók, patakok medre folyamatosan változik. Ez alkalmanként az államhatár vonalának korrekcióját is magával vonja. Ezek a kétoldalú meg­állapodást igénylő módosítások a legtöbbször kisebb területcserét jelentenek, a külvilág alig érzékeli őket.

Alsószölnöknél 1966-ban került sor ilyen módosításra. Az a határkő, amely azt a vonalat mutatja, hogy a Rába jelenleg pontosan hol lépi át a határt, ugyancsak abban az évben került a helyére.

A térképet nézve az a hely, amerre járunk, az első pillanatban szigetnek látszik. A Rába belép az országba, majd mintegy másfél kilométer után határfolyóvá válik. Az így leválasztott terület Magyarország felől csak az alsószölnöki vízerőmű hídján át közelíthető meg. Az „átkosban” nem volt könnyű átjutni a túlsó oldalon lévő területre. Az erőmű 1960-ban épült, de a Rába által szolgáltatott energiát már régóta használták itt is. Azon a helyen, ahol most az erőmű áll, évszázadokon át vízimalom zakatolt. Uradalmi malom volt, amit általában bérlő működtetett. Nemcsak a szölnökiek és a szakonyfalusiak, hanem túloldalon élő badafalviak és nagyfalviak is ide hordták az őrölni valót.

Osztrák oldalról két kis mellékpatak is itt éri el a Rábát. A Suszter-patakon az év nagy részében száraz lábbal is átkelhetünk, s nincs sok víz a Disznó-patakban sem. Ahhoz, hogy az itteni szántó használható legyen, „vízrendezésre” volt szükség, de szerencsére ez alig-alig érintette magát a Rábát. A Disznó-patak torkolatának környéke három és fél évszázaddal ezelőtt szerepet játszott a szentgotthárdi csatában. 1664 augusztusának első napján a török csapatok egy része átkelt a Rábán, de ott Montecuccoli seregei megállították őket. A keresztény hadak ellentámadásba mentek át és a szó szoros értelmében vízbe szorították ellenfeleiket. A szervezetlenül visszavonuló törökök az eső miatt megduzzadt folyón csak nehezen tudtak átkelni. Az előző napokban ácsolt hadi híd leszakadt alattuk. Több ezren vesztették itt életüket.