Hétvége

2020.12.05. 07:00

Misi, Pisti és egy népművelő

1930-ban, kilencven évvel ezelőtt Dezső Lipót tanfelügyelő Vas vármegyét bemutató könyvet jelentetett meg. Műve nem monográfia, nem is útirajz, hanem inkább módszertani kiadvány, honismereti kalauz azoknak a tanítóknak, akik a tanítványaikkal a szűkebb vagy tágabb környezetüket szerették volna megismertetni.

Orbán Róbert

Dezső Lipót (eredeti nevén Augezdky Lipót) 1876-ban a Zólyom megyei Garamkirályfalván született, ahol apja puskaművesként dolgozott. A falut ma már hiába keressük a térképen, beolvadt Besztercebányába. Az elemi és középiskolák elvégzése után tanító lett, majd a közigazgatási pályát választotta. (Nevét 1898-ban változtatta Dezsőre.) Nyitra, Trencsén, majd Máramaros megyei tanfelügyelőségeken dolgozott.

Hivatali feladataiból eredően sokféle munkát kellett végeznie, de őt főképp az iskolán kívüli nevelés és oktatás lehetőségei foglalkoztatták. Népművelő volt. Ezt a kifejezést sokan a szocialista rendszerhez kötődőnek vélik. Vas megyében Dezső Lipót már az 1920-as években népművelőnek nevezte magát és kollégáit. A tanfelügyelőségen már abban az időben népművelési bizottság működött. Az 1932 és 1938 között megjelenő Dunántúli Népművelő című lapot Szombathelyen adták ki. Felelős szerkesztője Dezső Lipót volt.

A szentgotthárdi apátsági templom
Fotó: Orbán Róbert

1925-ben került Vas megyébe, és 12 évet töltött itt. 1937-ben Budapestre nevezték ki tanügyi főtanácsosnak, 1942-ben ment nyugdíjba.

Dezső Lipót Az én szülőföldem című könyve először 1930-ban jelent meg, majd még további két kiadást ért meg. A kerettörténet szerint két szentgotthárdi fiú, Misi és Pisti a tanítójukkal együtt barangolják be a megyét. A közvetlen környékünket jobban, részletesebben kell ismernünk, mint a kicsit távolabbi vidékeket. Először Gotthárdot és környékét tanulmányozzák, csak utána indulnak hosszabb útra. Megnézik az apátsági templomot, a kaszagyárat és a csatateret. Mindenki segít nekik, a hármas határhoz szekérrel jutnak el, Őriszentpéterre és Velemérre a „főszolgabíró bácsi” viszi el őket autón.

A csaknem kéthetes nagy kiránduláshoz Misi apja ajánlja föl az autót, ő adja kölcsön a sofőrt is. A tanító mindent meg akar mutatni, a fiúk pedig mindent meg is néznek és feljegyeznek a naplójukba. A felsorolásban és a leírásban több olyan helyszín is szerepel, amelyet manapság már nem, vagy csak nagyon ritkán keresnek fel a kirándulók. Ilyen például a szombathelyi erdei iskola, ahol a fiúk több órát elidőznek, a fazekassággal egy jáki mesternél ismerkednek meg.

Főtéri épületek Szentgotthárdon
Fotó: Orbán Róbert

Bérbaltavárra éppen akkor jutnak el, amikor Benda László és egy angol tudós is ott tartózkodik. A Két szentgotthárdi fiú barangolása Vas megyében alcímet viselő könyv módszertani ajánló pedagógusoknak; ha kirándulásokat szerveznek, akkor ezek közül a látnivalók és emlékhelyek közül lehet választani.

Dezső Lipót a mű folytatását 1934-ben Magyar hazám címmel írta meg. A módszer ugyanaz, mint az előző kötetnél. Az ország legszebb tájait itt három cserkész barangolja be. Úgy vélik, a helyeket, ahová ők eljutottak, egyszer minden magyar fiatalnak fel kellene keresnie.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!