mesélő házak

2021.01.30. 09:00

Egy humanista Szelestéről

Felsőszelestén, a hajdani tsz-major felújításakor egyértelművé vált, hogy a dombon álló épület azonos a Felsőszelestei Gosztonyi család középkori udvarházával.

Feiszt György

Fotó: VN

1460-táján ebben a kúriában született Gosztonyi János, a magyar humanizmus nagy műveltségű alakja, aki kortársai szerint „úgy ismerte a régi és új történelmet, a zenét és az ég csillagait, mint a tenyerét”. A Bécsi, Bolognai, majd a Párizsi Egyetemen folytatott tanulmányok után hazatérő fiatalember Szatmári György esztergomi érsek titkára, majd nyelvtudása révén II. Ulászló király francia feleségének tolmácsa, később alkancellár lett.

Diplomáciai megbízatásai során 1507-ben ő hozta tető alá a lengyel királlyal, a törökkel és a moldvai vajdával megkötött békeszerződéseket. A politikából visszavonulva 1510-ben lett győri püspök. Ekkor bontakozott ki a híres humanistával, Jodocus Clitoveussal folytatott teológia eszmecseréje, akivel még a Párizsi Egyetemen kötött barátságot. Leveleiben a Sorbonne teológusától többek között breviárium-, és missal­e­magyarázatokat kért. 1513-ban Párizsba utazott, ahol az ő pénzén adták ki a konzervatív professzorokkal szembeszálló „újplatonisták” vitairatait. Gosztonyi János humanista felfogását jellemzi az a Dózsa György parasztháborúja idején kiadott utasítása, hogy a Bakony vidékén gyülekező parasztok ellen vonuló katonaság csak szalmával, fűvel, ronggyal töltött fegyverekből nyithatott tüzet. A dörrenések azután elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy a rémült tömeg vérontás nélkül megfutamodjék. 1519-ben megjelent „De regis officio”, a Királyi hivatásról írott művét II. Lajosnak, tragikus sorsú királyunknak ajánlotta. Győri püspökként gyakran utazott szülőhelyére.

1525-ben felsőszelestei rezidenciáján fogadta Szombathely város küldöttségét, és megújította az „ország kulcsának és kapujának” nevezett város kiváltságait biztosító oklevelet. Az emberközpontú gondolkodását rendre kinyilvánító főpap figyelme az élet apró részleteire is kiterjedt.

Egyik levelében szó szerint idézi a „szelestei ráolvasás”-t. Ez a szöveg a magyar ősnyelv kutatói szerint a bajok és betegségek elűzését szolgáló sámán­énekekből származó évezredes szavakat őrizte meg számunkra. A jeles humanista élete a mohácsi vesztes csata utáni politikai csatározások következtében tragikus véget ért.

1527-ben Szapolyai János emberei a Ferdinánd király pártján álló erdélyi püspököt Gyulafehérvárott meggyilkolták.

Ha a szelestei kastély környékén járunk, jusson egy pillanatra eszünkbe.

Kiemelt képünkön: A szelestei kastély ma. Ha itt járunk, jusson eszünkbe Gosztonyi János!

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!