Mesélő házak

2019.08.20. 07:00

RÁdóc és a hírszerzés

Az Egyházas­rádóc kissároslaki falu­részén álló „tornyos” kastélyt Fandl Antal, a Zichy-uradalom bérlője a 19. század közepén építtette.

Feiszt György

A Démy-Gerő család egyházasrádóci kastélya ma

Fotó: Unger Tamás

Az épületet Zichy Karolina és Roszner József 1869-ben kötött házasságát követően átalakították, a torony ablakait befalazták, ide került a lépcsőház. Az eklektikus homlokzatra ekkor helyezték fel a Roszner család „Honori et virtuti” (becsület és vitézség) jelmondattal övezett bárói címerét.

Az uradalmat Roszner Clara bárónő az első világháború után Démy-Gerő Andornak adta el. A község rászorulóin sokat segítő népszerű földbirtokos családjának életét 1921 nyarán váratlan tragédia rázta meg. Gelléri Gellért László nyugalmazott tábornok, püspöki jószágkormányzó, a földbirtokos apósa revolverével a kastély parkjában öngyilkosságot követett el. A tragédiát követően a házaspár elvált.

A Démy-Gerő név a hírhedtté válását Andor unokaöccsének tulajdoníthatja, akinek pályafutása a magyar hírszerzés 1945–1990 közötti történetében unikálisnak mondható. A kérdés ismerői szerint ő az egyetlen személy, akinek a szocializmus éveiben magas szinten sikerült beépülnie egy nyugati ország hírszerző szervének hivatásos állományába. Démy-Gerő Sándor ludovikás tüzér hadnagy 1948-ban szökött nyugatra. Innsbruckban belépett a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségébe (MHBK), ahol diverzáns kiképzést kapott, és 1949-ben azzal a feladattal küldték haza, hogy a Tisza–Maros háromszögben keressen ejtőernyős ugrásra alkalmas területeket és toborozzon ügynököket.

A Démy-Gerő család egyházasrádóci kastélya ma
Fotó: Unger Tamás

Hazatérve Démy-Gerő az ÁVH-nak felfedte küldetését, ennek nyomán Weszely Péter fedőnéven beszervezték. Ausztriába visszatérve az MHBK hírszerző részlegében hamar karriert csinált, a bécsi diverziós központ vezetőjévé is kinevezték. Az ÁVH a tőle eredő információk révén több tucat illegálisan Magyarországra küldött ügynököt, ezek segítőtársait fogta le és juttatta börtönbe.

A sorozatos lebukások az MHBK vezetése számára gyanússá tette Démy-Gerőt, aki 1951-ben végleg hazatért. Munkája elismeréseként Péter Gábor személyesen tüntette ki. A magyar kémszolgálat 1980-as években készített értékelése szerint „Démy-Gerő Sándor az egyik legsikeresebb hálózati személy volt”. Történetét propagandaszempontból is kihasználták.

Ennek alapján született meg a Sólyom a sasfészekben című krimisorozat, amelyben Koncz Gábor Dóczy Pál főhadnagy álnéven játszotta Démy-Gerő szerepét. A sztori 1986-ban könyv formájában is megjelent.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!