Vajon mikor avatták?

Nemcsak alkalmi kirándulók jöttek, hanem tisztviselők, kisvállalkozók, nyugdíjas katonatisztek is, akik itt vásároltak telket, itt építettek nyaralót. Volt, aki csak a nyarat töltötte itt, de sokan, az alpokaljai klíma szerelmesei, egész éven át itt laktak.

A közeli Kőszeg város képviselő-testülete 1932-ben arról határozott, hogy megünnepli az 1532-es ostrom 400 éves évfordulóját, és a jubileumot összekapcsolja a város első világháborúban hősi halált halt fiai emlékének megörökítésével. Jambrits Lajos polgármester a grandiózus terv megvalósítása érdekében közadakozásra hívta fel a város polgárait, ami olyan eredményes volt, hogy az Opaterny Flóris budapesti építész tervezte „Hősök tornyának” építése már március 10-én megkezdődött. Az 1932. május 29-ei avató ünnepség díszvendége Horthy Miklós volt, és a kormányzó jelenléte a városi ünnepet országos eseménnyé emelte. Egész biztosan ez is szerepet játszott abban, hogy Veszprém polgárai már a következő évben „a kőszegiek példáját követve” mozgalmat indítottak, hogy a város első világháborúban elesett hőseinek emlékére a püspöki várba vezető úton egy kaput építsenek.

A példa Szegeden is követőkre talált, ahol a Hősök Kapuját 1937-ben szintén Horthy avatta. Negyedikként Velem község épített kaput a hőseinek. A Fő utcán álló emlékmű három részből, a harangtoronyból, a torony falára helyezett nagyméretű keresztből és kapuból áll. A községből 1914–1918 között negyvenöten vonultak be hadi szolgálatra és a római katolikus egyházközség 1939 márciusában, ahogy a jegyzőkönyvben írták: „egy művészi kivitelezésű harangláb építéséről határozott, amely a község hősi halottainak emlékműve is lesz”.

Az első világháború frontjain elesett 11 velemi hős nevét őrző márványtáblát a Cserkúti Károly kőszegi építőmester által készített, a Szerdahelyi-patak partján álló kapu felső ívére illesztették. 1991-ben ide került a II. világháború áldozatainak emléktáblája is. A magyar falvak világháborús emlékművei között egyedülálló, impozáns mementóról „csak” egy dolgot nem tudunk: hogy mikor avatták. Hihetetlenül hangzik, de a dátumot sem a haranglábat építtető katolikus plébánia historia domusa, sem a képviselő-testületi jegyzőkönyv nem örökítette meg. De időpontját, sajnálatos módon, nem említi a községi monográfia, és egyetlen sor sem szerepel róla a korabeli sajtóban sem. Egyszer talán majd elmeséli a kapu jó szelleme…