Zenés dráma Brenner életéről

Iváncsits Tamás neve jól cseng a keresztény zeneszerzők körében. Az első komolyabb darabja a Tékozló fiú című rockoperája volt, ezt akkor készítette el, amikor a pécsi hittudományi főiskolán teológusként tanult. Szent Pál apostol életét dolgozza fel a Damaszkusz rockopera, ezt sok helyütt előadták már, a Budapest Arénában tizenötezer néző látta.

- Honnan a rockzene iránti szeretete?

- Ez még az István, a király bemutatójára tehető. Nagy hatással volt rám a mű hangzásvilága, nagyszerű énekesgárdája, átgondolt, mély szövege. Ekkor tetszett meg a műfaj. Úgy vélem, hogy Istent dicsérni sokféleképpen lehet, gregorián zenével, orgonaszóval, de akár modernebb hangszerekkel is. Igyekeztem az utóbbi utat választani, mert így sokakhoz lehet szólni és a fiatalokat is meg lehet érinteni.

- A Szentgotthárdon első alkalommal bemutatott, A jó pásztor című darabot katolikus rockként hirdetik. Talán új műfaj van születőben?

- Ezt az elnevezést nem én találtam ki és annyira talán nem is szerencsés. Inkább keresztény könnyűzenének nevezném, ez tágabb és egyetemesebb megfogalmazás. Azt hozzátenném, hogy a könnyű nem azért könnyű mert igénytelen, hanem mert egyszerűen befogadható. Törekedtünk arra a szereplőkkel együtt, hogy megjelenítsük egy hiteles ember életpéldáját a dalokon, prózákon, szövegeken keresztül.

- Miként jött az ötlet, hogy a tragikus sorsú Brenner Jánossal foglakozzon. Előtte már hallott a vértanúról?

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Honnan a rockzene iránti szeretete?

- Ez még az István, a király bemutatójára tehető. Nagy hatással volt rám a mű hangzásvilága, nagyszerű énekesgárdája, átgondolt, mély szövege. Ekkor tetszett meg a műfaj. Úgy vélem, hogy Istent dicsérni sokféleképpen lehet, gregorián zenével, orgonaszóval, de akár modernebb hangszerekkel is. Igyekeztem az utóbbi utat választani, mert így sokakhoz lehet szólni és a fiatalokat is meg lehet érinteni.

- A Szentgotthárdon első alkalommal bemutatott, A jó pásztor című darabot katolikus rockként hirdetik. Talán új műfaj van születőben?

- Ezt az elnevezést nem én találtam ki és annyira talán nem is szerencsés. Inkább keresztény könnyűzenének nevezném, ez tágabb és egyetemesebb megfogalmazás. Azt hozzátenném, hogy a könnyű nem azért könnyű mert igénytelen, hanem mert egyszerűen befogadható. Törekedtünk arra a szereplőkkel együtt, hogy megjelenítsük egy hiteles ember életpéldáját a dalokon, prózákon, szövegeken keresztül.

- Miként jött az ötlet, hogy a tragikus sorsú Brenner Jánossal foglakozzon. Előtte már hallott a vértanúról?

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Honnan a rockzene iránti szeretete?

- Ez még az István, a király bemutatójára tehető. Nagy hatással volt rám a mű hangzásvilága, nagyszerű énekesgárdája, átgondolt, mély szövege. Ekkor tetszett meg a műfaj. Úgy vélem, hogy Istent dicsérni sokféleképpen lehet, gregorián zenével, orgonaszóval, de akár modernebb hangszerekkel is. Igyekeztem az utóbbi utat választani, mert így sokakhoz lehet szólni és a fiatalokat is meg lehet érinteni.

- A Szentgotthárdon első alkalommal bemutatott, A jó pásztor című darabot katolikus rockként hirdetik. Talán új műfaj van születőben?

- Ezt az elnevezést nem én találtam ki és annyira talán nem is szerencsés. Inkább keresztény könnyűzenének nevezném, ez tágabb és egyetemesebb megfogalmazás. Azt hozzátenném, hogy a könnyű nem azért könnyű mert igénytelen, hanem mert egyszerűen befogadható. Törekedtünk arra a szereplőkkel együtt, hogy megjelenítsük egy hiteles ember életpéldáját a dalokon, prózákon, szövegeken keresztül.

- Miként jött az ötlet, hogy a tragikus sorsú Brenner Jánossal foglakozzon. Előtte már hallott a vértanúról?

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Honnan a rockzene iránti szeretete?

- Ez még az István, a király bemutatójára tehető. Nagy hatással volt rám a mű hangzásvilága, nagyszerű énekesgárdája, átgondolt, mély szövege. Ekkor tetszett meg a műfaj. Úgy vélem, hogy Istent dicsérni sokféleképpen lehet, gregorián zenével, orgonaszóval, de akár modernebb hangszerekkel is. Igyekeztem az utóbbi utat választani, mert így sokakhoz lehet szólni és a fiatalokat is meg lehet érinteni.

- A Szentgotthárdon első alkalommal bemutatott, A jó pásztor című darabot katolikus rockként hirdetik. Talán új műfaj van születőben?

- Ezt az elnevezést nem én találtam ki és annyira talán nem is szerencsés. Inkább keresztény könnyűzenének nevezném, ez tágabb és egyetemesebb megfogalmazás. Azt hozzátenném, hogy a könnyű nem azért könnyű mert igénytelen, hanem mert egyszerűen befogadható. Törekedtünk arra a szereplőkkel együtt, hogy megjelenítsük egy hiteles ember életpéldáját a dalokon, prózákon, szövegeken keresztül.

- Miként jött az ötlet, hogy a tragikus sorsú Brenner Jánossal foglakozzon. Előtte már hallott a vértanúról?

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Honnan a rockzene iránti szeretete?

- Ez még az István, a király bemutatójára tehető. Nagy hatással volt rám a mű hangzásvilága, nagyszerű énekesgárdája, átgondolt, mély szövege. Ekkor tetszett meg a műfaj. Úgy vélem, hogy Istent dicsérni sokféleképpen lehet, gregorián zenével, orgonaszóval, de akár modernebb hangszerekkel is. Igyekeztem az utóbbi utat választani, mert így sokakhoz lehet szólni és a fiatalokat is meg lehet érinteni.

- A Szentgotthárdon első alkalommal bemutatott, A jó pásztor című darabot katolikus rockként hirdetik. Talán új műfaj van születőben?

- Ezt az elnevezést nem én találtam ki és annyira talán nem is szerencsés. Inkább keresztény könnyűzenének nevezném, ez tágabb és egyetemesebb megfogalmazás. Azt hozzátenném, hogy a könnyű nem azért könnyű mert igénytelen, hanem mert egyszerűen befogadható. Törekedtünk arra a szereplőkkel együtt, hogy megjelenítsük egy hiteles ember életpéldáját a dalokon, prózákon, szövegeken keresztül.

- Miként jött az ötlet, hogy a tragikus sorsú Brenner Jánossal foglakozzon. Előtte már hallott a vértanúról?

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Ez még az István, a király bemutatójára tehető. Nagy hatással volt rám a mű hangzásvilága, nagyszerű énekesgárdája, átgondolt, mély szövege. Ekkor tetszett meg a műfaj. Úgy vélem, hogy Istent dicsérni sokféleképpen lehet, gregorián zenével, orgonaszóval, de akár modernebb hangszerekkel is. Igyekeztem az utóbbi utat választani, mert így sokakhoz lehet szólni és a fiatalokat is meg lehet érinteni.

- A Szentgotthárdon első alkalommal bemutatott, A jó pásztor című darabot katolikus rockként hirdetik. Talán új műfaj van születőben?

- Ezt az elnevezést nem én találtam ki és annyira talán nem is szerencsés. Inkább keresztény könnyűzenének nevezném, ez tágabb és egyetemesebb megfogalmazás. Azt hozzátenném, hogy a könnyű nem azért könnyű mert igénytelen, hanem mert egyszerűen befogadható. Törekedtünk arra a szereplőkkel együtt, hogy megjelenítsük egy hiteles ember életpéldáját a dalokon, prózákon, szövegeken keresztül.

- Miként jött az ötlet, hogy a tragikus sorsú Brenner Jánossal foglakozzon. Előtte már hallott a vértanúról?

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Ez még az István, a király bemutatójára tehető. Nagy hatással volt rám a mű hangzásvilága, nagyszerű énekesgárdája, átgondolt, mély szövege. Ekkor tetszett meg a műfaj. Úgy vélem, hogy Istent dicsérni sokféleképpen lehet, gregorián zenével, orgonaszóval, de akár modernebb hangszerekkel is. Igyekeztem az utóbbi utat választani, mert így sokakhoz lehet szólni és a fiatalokat is meg lehet érinteni.

- A Szentgotthárdon első alkalommal bemutatott, A jó pásztor című darabot katolikus rockként hirdetik. Talán új műfaj van születőben?

- Ezt az elnevezést nem én találtam ki és annyira talán nem is szerencsés. Inkább keresztény könnyűzenének nevezném, ez tágabb és egyetemesebb megfogalmazás. Azt hozzátenném, hogy a könnyű nem azért könnyű mert igénytelen, hanem mert egyszerűen befogadható. Törekedtünk arra a szereplőkkel együtt, hogy megjelenítsük egy hiteles ember életpéldáját a dalokon, prózákon, szövegeken keresztül.

- Miként jött az ötlet, hogy a tragikus sorsú Brenner Jánossal foglakozzon. Előtte már hallott a vértanúról?

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Ez még az István, a király bemutatójára tehető. Nagy hatással volt rám a mű hangzásvilága, nagyszerű énekesgárdája, átgondolt, mély szövege. Ekkor tetszett meg a műfaj. Úgy vélem, hogy Istent dicsérni sokféleképpen lehet, gregorián zenével, orgonaszóval, de akár modernebb hangszerekkel is. Igyekeztem az utóbbi utat választani, mert így sokakhoz lehet szólni és a fiatalokat is meg lehet érinteni.

- A Szentgotthárdon első alkalommal bemutatott, A jó pásztor című darabot katolikus rockként hirdetik. Talán új műfaj van születőben?

- Ezt az elnevezést nem én találtam ki és annyira talán nem is szerencsés. Inkább keresztény könnyűzenének nevezném, ez tágabb és egyetemesebb megfogalmazás. Azt hozzátenném, hogy a könnyű nem azért könnyű mert igénytelen, hanem mert egyszerűen befogadható. Törekedtünk arra a szereplőkkel együtt, hogy megjelenítsük egy hiteles ember életpéldáját a dalokon, prózákon, szövegeken keresztül.

- Miként jött az ötlet, hogy a tragikus sorsú Brenner Jánossal foglakozzon. Előtte már hallott a vértanúról?

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Ez még az István, a király bemutatójára tehető. Nagy hatással volt rám a mű hangzásvilága, nagyszerű énekesgárdája, átgondolt, mély szövege. Ekkor tetszett meg a műfaj. Úgy vélem, hogy Istent dicsérni sokféleképpen lehet, gregorián zenével, orgonaszóval, de akár modernebb hangszerekkel is. Igyekeztem az utóbbi utat választani, mert így sokakhoz lehet szólni és a fiatalokat is meg lehet érinteni.

- A Szentgotthárdon első alkalommal bemutatott, A jó pásztor című darabot katolikus rockként hirdetik. Talán új műfaj van születőben?

- Ezt az elnevezést nem én találtam ki és annyira talán nem is szerencsés. Inkább keresztény könnyűzenének nevezném, ez tágabb és egyetemesebb megfogalmazás. Azt hozzátenném, hogy a könnyű nem azért könnyű mert igénytelen, hanem mert egyszerűen befogadható. Törekedtünk arra a szereplőkkel együtt, hogy megjelenítsük egy hiteles ember életpéldáját a dalokon, prózákon, szövegeken keresztül.

- Miként jött az ötlet, hogy a tragikus sorsú Brenner Jánossal foglakozzon. Előtte már hallott a vértanúról?

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- A Szentgotthárdon első alkalommal bemutatott, A jó pásztor című darabot katolikus rockként hirdetik. Talán új műfaj van születőben?

- Ezt az elnevezést nem én találtam ki és annyira talán nem is szerencsés. Inkább keresztény könnyűzenének nevezném, ez tágabb és egyetemesebb megfogalmazás. Azt hozzátenném, hogy a könnyű nem azért könnyű mert igénytelen, hanem mert egyszerűen befogadható. Törekedtünk arra a szereplőkkel együtt, hogy megjelenítsük egy hiteles ember életpéldáját a dalokon, prózákon, szövegeken keresztül.

- Miként jött az ötlet, hogy a tragikus sorsú Brenner Jánossal foglakozzon. Előtte már hallott a vértanúról?

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- A Szentgotthárdon első alkalommal bemutatott, A jó pásztor című darabot katolikus rockként hirdetik. Talán új műfaj van születőben?

- Ezt az elnevezést nem én találtam ki és annyira talán nem is szerencsés. Inkább keresztény könnyűzenének nevezném, ez tágabb és egyetemesebb megfogalmazás. Azt hozzátenném, hogy a könnyű nem azért könnyű mert igénytelen, hanem mert egyszerűen befogadható. Törekedtünk arra a szereplőkkel együtt, hogy megjelenítsük egy hiteles ember életpéldáját a dalokon, prózákon, szövegeken keresztül.

- Miként jött az ötlet, hogy a tragikus sorsú Brenner Jánossal foglakozzon. Előtte már hallott a vértanúról?

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- A Szentgotthárdon első alkalommal bemutatott, A jó pásztor című darabot katolikus rockként hirdetik. Talán új műfaj van születőben?

- Ezt az elnevezést nem én találtam ki és annyira talán nem is szerencsés. Inkább keresztény könnyűzenének nevezném, ez tágabb és egyetemesebb megfogalmazás. Azt hozzátenném, hogy a könnyű nem azért könnyű mert igénytelen, hanem mert egyszerűen befogadható. Törekedtünk arra a szereplőkkel együtt, hogy megjelenítsük egy hiteles ember életpéldáját a dalokon, prózákon, szövegeken keresztül.

- Miként jött az ötlet, hogy a tragikus sorsú Brenner Jánossal foglakozzon. Előtte már hallott a vértanúról?

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- A Szentgotthárdon első alkalommal bemutatott, A jó pásztor című darabot katolikus rockként hirdetik. Talán új műfaj van születőben?

- Ezt az elnevezést nem én találtam ki és annyira talán nem is szerencsés. Inkább keresztény könnyűzenének nevezném, ez tágabb és egyetemesebb megfogalmazás. Azt hozzátenném, hogy a könnyű nem azért könnyű mert igénytelen, hanem mert egyszerűen befogadható. Törekedtünk arra a szereplőkkel együtt, hogy megjelenítsük egy hiteles ember életpéldáját a dalokon, prózákon, szövegeken keresztül.

- Miként jött az ötlet, hogy a tragikus sorsú Brenner Jánossal foglakozzon. Előtte már hallott a vértanúról?

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Ezt az elnevezést nem én találtam ki és annyira talán nem is szerencsés. Inkább keresztény könnyűzenének nevezném, ez tágabb és egyetemesebb megfogalmazás. Azt hozzátenném, hogy a könnyű nem azért könnyű mert igénytelen, hanem mert egyszerűen befogadható. Törekedtünk arra a szereplőkkel együtt, hogy megjelenítsük egy hiteles ember életpéldáját a dalokon, prózákon, szövegeken keresztül.

- Miként jött az ötlet, hogy a tragikus sorsú Brenner Jánossal foglakozzon. Előtte már hallott a vértanúról?

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Ezt az elnevezést nem én találtam ki és annyira talán nem is szerencsés. Inkább keresztény könnyűzenének nevezném, ez tágabb és egyetemesebb megfogalmazás. Azt hozzátenném, hogy a könnyű nem azért könnyű mert igénytelen, hanem mert egyszerűen befogadható. Törekedtünk arra a szereplőkkel együtt, hogy megjelenítsük egy hiteles ember életpéldáját a dalokon, prózákon, szövegeken keresztül.

- Miként jött az ötlet, hogy a tragikus sorsú Brenner Jánossal foglakozzon. Előtte már hallott a vértanúról?

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Ezt az elnevezést nem én találtam ki és annyira talán nem is szerencsés. Inkább keresztény könnyűzenének nevezném, ez tágabb és egyetemesebb megfogalmazás. Azt hozzátenném, hogy a könnyű nem azért könnyű mert igénytelen, hanem mert egyszerűen befogadható. Törekedtünk arra a szereplőkkel együtt, hogy megjelenítsük egy hiteles ember életpéldáját a dalokon, prózákon, szövegeken keresztül.

- Miként jött az ötlet, hogy a tragikus sorsú Brenner Jánossal foglakozzon. Előtte már hallott a vértanúról?

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Ezt az elnevezést nem én találtam ki és annyira talán nem is szerencsés. Inkább keresztény könnyűzenének nevezném, ez tágabb és egyetemesebb megfogalmazás. Azt hozzátenném, hogy a könnyű nem azért könnyű mert igénytelen, hanem mert egyszerűen befogadható. Törekedtünk arra a szereplőkkel együtt, hogy megjelenítsük egy hiteles ember életpéldáját a dalokon, prózákon, szövegeken keresztül.

- Miként jött az ötlet, hogy a tragikus sorsú Brenner Jánossal foglakozzon. Előtte már hallott a vértanúról?

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Miként jött az ötlet, hogy a tragikus sorsú Brenner Jánossal foglakozzon. Előtte már hallott a vértanúról?

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Miként jött az ötlet, hogy a tragikus sorsú Brenner Jánossal foglakozzon. Előtte már hallott a vértanúról?

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Miként jött az ötlet, hogy a tragikus sorsú Brenner Jánossal foglakozzon. Előtte már hallott a vértanúról?

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Miként jött az ötlet, hogy a tragikus sorsú Brenner Jánossal foglakozzon. Előtte már hallott a vértanúról?

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Egy kedves felkérést kaptam Horváth István Sándor atyától (Brenner Jánosról könyvet is írt), hogy a témával érdemes megismerkedni. Úgy vettem észre, hogy a szombathelyi egyházmegyében elég nagy az érdeklődés Brenner János iránt. Az emlékév pedig szép alkalom volt arra, hogy a darabbal a vértanú egészséges kultuszát tovább erősítsük és bátorítsuk. Feladatunk nem a felelősök keresése, hogy ki ölte meg az atyát és kinek a megbízásából. A helynök úr, Brenner József mondta egyszer, a legnagyobb büntetésük a tetteseknek az, hogy névtelenségben vannak. A pokolban sem lehet a lelkiismerettől megszabadulni, ez elkísér bennünket. A mi szerepünk, hogy a vértanú atyának a hitét felmutassuk a darabban. Bevallom őszintén, hogy a felkérés előtt nem sokat hallottam Brenner Jánosról, de egy könyvben, Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, olvastam az atyáról. Öthónapos, nagyon kemény munkával írtam meg a szöveget és a zenét, a művet Lauer Ferenc rendező barátommal vittük színre.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

- Elárulna nekünk pár dolgot a mű hangszerelésről is?

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

10ÓÓ - Vasárnap otthon, Bólyban, a Vigadóban is előadjuk A jó pásztort. Nyáron pihenünk, majd szeptember elejétől újult erővel kezdünk el dolgozni, jelenleg három-négy meghívásunk még függőben van.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, december 15-én, Szombathelyen is mutassák be A jó pásztort.

Az előadás után percekig szólt a vastaps, többen könnyekkel küszködtek. A folyosón hosszú sorok kígyóztak, a múlt szombatra elkészült hanghordozókat sokan megvásárolták, és ezzel támogatták Brenner János boldoggá avatását.

A darabot megtekintő Veres András szombathelyi püspök is gratulált a szerzőnek és az előadóknak. Egyúttal felkérte a társulatot, hogy a Brenner-emlékév zárónapján, decem