Vásárlázban az Őrség

A szokásokhoz híven kiállítások megnyitásával vette kezdetét az Őrségi Vásár, amelyet egész hétvégén meg lehetett tekinteni. Szalafőn, a kultúrházban Őrségi táj, őrségi hangulat címmel Bihari Puhl Levente festőművész olajfestményeiből nyílt tárlat. A jellegzetes őrségi tájat megörökítő képek mellett egy-egy épület (templom, harangláb) is visszaköszön a festményekről, sőt egy kocsma részlete is feltűnik. A Levy becenévre hallgató székesfehérvári festő 1980-tól főként külföldre dolgozott, magánszemélyeknek. 2000-től fordult figyelme ismét haza, és egy kiállítótermet rendezett be Siófokon. "Festek klasszicista, realista, naturalista, impresszionista, kubista... és mindenféle stílusban, de festészetem elsősorban levysta", vallja a muvész. Dr. Szilárdfy Zoltán művészettörténész szerint Levy művészetét a mesterség és az ihlet jellemzi. "Levy alkotásai nem a felületes nézőnek készülnek, munkássága évszázadok, kultúrák televényéből táplálkozik, és a jövőt fürkészi", írja róla a művészettörténész. A szalafői kiállításon a művész az "egyszerűbb", könnyebben értelmezhető képeit állította ki, amelyek csakis az Őrségről szólnak. 

Az őriszentpéteri művelődési házban két kiállítás is várta a vásárba látogatókat egy zalai házaspár gyűjteménye, és Horváth János festőművész képei. "Amikor egy képre nézünk, vagy egy régi tárgy kerül a kezünk közé, számtalan emlék idéződik fel bennünk. Gyakran szívmelengető, néha szívfacsaró érzések. Hogy a mai gyerekeknek, fiataloknak is jusson egy-egy morzsa a mi és szüleink, nagyszüleink hagyományaiból, mindennapjaiból - talán ez volt e kiállítás megrendezésének egyik célja" - ezekkel a szavakkal ajánlotta a közönség figyelmébe Török Károly és Török Károlyné azt a néprajzi gyűjteményt, amely megtöltötte a művelodési ház nagytermét. Megkapó, igényesen összeállított, és szép darabokat felvonultató tárlaton ismerkedhettek meg a régi idők embereivel, használati tárgyaival, foglalatosságaival a betérők. Külön figyelmet szenteltek a kiállítók a katonaéveknek, vagyis a katonáskodással kapcsolatos tárgyaknak, dokumentumoknak. És külön a vásározó gerencséreknek - a terembe idézve a két testvér-tájegység a Göcsej és az Őrség ügyes kezű agyagosainak emlékét. Aztán látható volt egy komplett suszterműhely régi, javított, és talán még javításra váró cipőkkel, a suszterszerszámokkal, az árral, sámfával, fogóval. A kötélverők szerszámai is a teremben sorakoztak, ahogy a kádármuhely kellékei, és mérőeszközök is.
 
S az Őriszentpéteren bemutatott tárgyakhoz arcokat is "kaphatott" az, aki bekukkantott Bajánsenyén a művelodési házba, ahol a település múltját bemutató fotókiállítással várták a betérőket. A megsárgult, itt-ott homályos képek híven megőrizték e táj szülötteinek küzdelmes múltját. A képeket a kiállítók témák köré rendezték. Így például a templomot és környékét bemutató fotókat. A gyermekkortól a munkáig sorozat elején dacos tekintetű fiúk, huncut szemű kislányok guggolnak tanítónőjük körül a legszebb ünneplőjükben. Aztán legényruhában látjuk őket, végül kissé megtört tekintetű, fiatal ládagyári munkásokként. A település egykori arculatát is megőrizték a felvételek. A sport című fejezet természetesen a futballról szól - csapatok feszítenek mezükben, középen pedig a tizenéves Balogh Sándor néz büszkén a felvevőgépbe. Az igazolás szerint az 1927-ben született fiút 1946-ban igazolta le a csapat. A viseletet, lakásbelsőt bemutató képeken zsebredugott kezű, öltönyös férfiak állnak, meg állig begombolkozott nők, egyszerűbb, és ünnepi ruháikban. A lakodalom fejezet alatt szalagos kalappal a kezükben hunyorítanak a lencsébe a kérők, cicomázott kocsi robog az ifjú párral, mosolygó asszonyok a nézőik a ház előtti padokon. A színjátszócsoportos képek után régi életképek következnek. Gerencsér Gyula fűszer, vas-edény, rőfös kereskedése ajtajában feltehetően maga a kereskedő áll, nadrágját hózentróger tartja, és nyakkendőt visel. Egy másik felvételen az iskola udvarán hajlonganak a gyerekek talán a reggeli torna alkalmával kapta le őket a fotós. Szomorúság, vidámság - ez a témája az utolsó tablók egyikének. Téltemetés (vagyis a farsangi rönkhúzás), és halott-temetés képei. Munkás képek is akadnak szénagyűjtés, aratás, szántás, kapálás. Cséplés, méghozzá Könye Sándor őriszentpéteri mester gépezetével, s mosolyogtató, hogy felfedezzük az S-t éppen úgy, fordítva írták, mint a Kincskereső kisködmönben. Hiszen kincset találni sokat lehet az Őrségben. Gyerekkor, munka, sport, viselet, szomorúság, vidámság egy kiállítás képei