Egy éve lett önálló újra az Őrségi Nemzeti Park

Az Őrségi Nemzeti Park magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét (a Belső-Őrséget), Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 település határát öleli fel, közel 44 ezer hektáron. A természeti értékek mellett kiemelkedő néprajzi, kultúrtörténeti értékeket hordoz a táj. Ezekre az értékekre a nemzeti park ügyel, amelyet 2002. március 1-jével hoztak létre. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságát 2007. február elsejétől a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságába olvasztotta a zöldtárca, így létrejött a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság. Számos civil és zöld szervezet tiltakozott az egyesítés ellen. A minisztérium vezetői azonban hatékonyabb működést, és éves szinten több millió forintos megtakarítást reméltek. Néhány hónap közös munka után kiderült, nem minden úgy alakult, ahogy azt remélték. A volt Őrségi Nemzeti Park területe az új összevont nemzeti park határmezsgyéje lett, a felelős döntéshozó a távolban, egy másik nemzeti park irodájában hozott döntést helyi kérdésekben. A polgármesterek és a lakosság számára megszűnt a folyamatos kapcsolattartás lehetősége a park vezetőivel. Továbbá az átszervezéssel járó személyi változásokkal jelentős szellemi tőkét vontak ki az Őrségből, a pályázatra esélyes projekttervek háttérbe szorultak, a korábbi beruházások és fejlesztések megakadtak. Fodor Gábor, akkori környezetvédelmi miniszter felülvizsgálta a korábbi szakminiszter döntését, így 2008. április elsejétől újra önálló az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság.

Sokrétű, izgalmas feladat, tevékenység köthető a természetvédelmi őrök munkájához, járják a természetet, kutatómunkát végeznek, oktatnak, ellenőriznek, monitorozzák az élővilágot, részt vesznek a területek kezelésében, íróasztal mellett ülnek: adminisztrációt készítenek és pályáznak. Emellett sérült állatokat mentenek, fajvédő programokban vesznek részt. Horváth Csaba, a természetvédelmi őrszolgálat vezetője elmondta, fontos az őrök elhivatottsága. Korábban az emberek nem igazán kedvelték a természetvédelmi őröket, ellenérzésekkel viseltettek irántuk. Mára megszokták a jelenlétüket. A természetvédelmi őröknek nem céljuk, hogy a szabályozásokkal, a tiltásokkal megfojtsák az itt élő embereket, vagy rezervátumba kényszerítsék őket.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata 11 főből áll, közülük öten nők. A természetvédelmi őrök jellegzetes egyenruhában, szolgálati jelvénnyel és igazolvánnyal, gépkocsival, maroklőfegyverrel ellátva végzik munkájukat. Feladatukat természetvédelmi őrkerületekből álló természetvédelmi tájegységekbe szervezve végzik. Egy őrhöz 5000-6000 hektárnyi védett terület tartozik, ilyen óriási területnek növény- és állatvilágát, minden apró szegletét csak úgy ismerheti meg, ha kint van terepen. A társ- és civil szervezetek sokat segítenek nekik. Évek óta jó kapcsolatot ápolnak a Vas Megyei Rendőr-főkapitánysággal. Jelenleg futó projektjük az Őrállók az Alpokalján, a rendőrökkel, az erdészekkel, a polgárőrökkel és az Írottkő Natúrpark Egyesülettel közösen járőröznek, és képzéseket szerveznek. A napi munkavégzést, amely főként a nemzeti park területére, a Kőszegi és a Sághegyi Tájvédelmi Körzetekre koncentrálódik, az őrszolgálat-vezető, Horváth Csaba fogja össze és irányítja. Magyarországon a természeti területek és értékek megóvása, őrzése, károsításának megelőzése érdekében minden nemzeti park igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatot működtet. A természetvédelmi őr gyűjtőfogalom, a különböző szolgálati beosztású állami természetvédelmi őröket és az önkormányzati természetvédelmi őrt együttesen jelenti. A természetvédelmi őr jogintézménye Magyarországon közel 40 éve létezik, a természetvédelmi őr 1992 óta köztisztviselő, 1998 óta széles körű intézkedésre jogosult hivatalos (hatósági) személy. Az őrök védik, óvják a védett és fokozottan védett természeti területeket, a természeti értékeket, a Natura 2000 területeket, a régészeti lelőhelyeket. Az őrszolgálat-vezető elmondta: a természetvédelmi őrök munkájuk során jogosultak és kötelesek a természetvédelmi előírások betartását ellenőrizni, helyszíni bírságot kiszabni, szabálysértési, állam-igazgatási és büntetőeljárást kezdeményezni.

A Vas megyében élő emberek jóval jogkövetőbbek, mint az ország más területein élők, ezért a vasi természetvédelmi őröknek kevesebb hangsúlyt kell fektetniük a hatósági munkára. Azért előfordulnak különböző kihágások, fatolvajokat értek tetten nemrég, emellett a gyepfeltörések (védett területet szántanak fel), illegális hulladéklarakás, valamint a védett területen űzött terepi technikai sportok okoznak gondot. A védett területen mindenféle gyűjtés engedélyhez kötött, de az őrök az Őrségben a nagy hagyományokkal rendelkező, saját célra történő gombagyűjtést nem tiltják. A híresztelésekkel ellentétben sohasem boríttatták ki a gombászokkal a leszedett gombákat. Néha érdekes történetek is elterjednek az Őrségben. Minden évben felröppen a hír, hogy a természetvédelmi őrök helikopterről szórnak viperákat az erdőkbe. Természetesen ebből semmi sem igaz, a vipera nem él meg az Őrségben. Az elmúlt hetekben pedig az őrségi fakitermelők körében az a rémhír kapott szárnyra, hogy semmilyen erdei munkát nem végezhetnek. Már a demonstráción is gondolkoztak. Pedig az ág-, a fa-, a tűzifaszedés, a levágott fa-anyag feldolgozása és az erdészeti ápolási munkák nem tiltottak.