2009.09.24. 21:00
Így vesztegetünk mi: határozottabban be kellene tartatni a korrupcióellenes törvényeket
Budapest - Az Ernst and Young (E and Y) szerint határozottabb fellépésre volna szükség a korrupcióellenes törvények hatósági betartatásnál.
A korrupció mértéke a tanácsadó cég szerint egyre komolyabb problémát jelent mind a gazdasági életben, mind a közszférában. Úgy látja, Magyarországon nem a szabályozás meglétében, hanem annak naprakészségében, átláthatóságában, követhetőségében és számonkérésében vannak hiányosságok.
Az E and Y úgy véli, bár határozottan romló tendenciáról van szó, elérhető pozitív változás, ehhez azonban elengedhetetlen a piaci szereplők kollektív összefogása, továbbá a politika és a jogszabályalkotók aktív támogatása.
A korrupt módon adott vagy szerzett megbízások többletköltséggel járnak, közvetlen gazdasági kárt okoznak nemcsak a vevőknek vagy szállítóknak, hanem a gazdaság összességének is - hívja fel a figyelmet a cég sajtóközleményében. A visszaélésekkel terhelt állami megbízások esetében az adófizetők zsebéből húzzák ki a pénzt. Bár a vállalatok a nem etikusan szerzett üzletek révén időlegesen előnyt szerezhetnek, egy korrupciós botrány a cég jó hírnevén ejt csorbát, és jövőbeni lehetőségeit valamint az iránta való bizalmat drasztikusan csökkenti.
A tanácsadó cégnél - a Transparency International szerdán publikált jelentésével összhangban - úgy gondolják, hogy a hatékony és gyors beavatkozást először az üzleti szférától lehet várni, ahol sürgetővé vált a korrupcióellenes módszerek bevezetése. Egy előremutató, naprakész és a legjobb gyakorlatot tükröző compliance rendszer kiépítése ugyan eleinte plusz költségekkel jár, de megtérül, az E and Y tapasztalatai szerint ugyanis a vállalatok éves bevételének 5-7 százaléka folyik el törvénytelen vagy etikátlan működés következtében. Biró Ferenc, a cég visszaélési-kockázatkezelési szolgáltatásának vezetője szerint fontos, hogy a fókusz a megelőző lépéseken, a felelős vállalatirányításon és a megfelelő kultúra kialakításán legyen.
Bár az elmúlt időkben némi javulás tapasztalható, Magyarország nagy elmaradásban van a vállalatok belső szabályozási rendszerét illetően - derül ki a közleményből. Míg az EU-ban vagy az Egyesült Államokban egyre komolyabb hangsúlyt fektetnek a vállalatok compliance rendszerük hatékonyságának felmérésére, a hazai gyakorlat még gyerekcipőben jár, és az üzleti viselkedést továbbra is inkább a reaktív gondolkodás jellemzi. Ennek komoly hátulütője, hogy a kockázatok nem megfelelő kezelése könnyen eredményezhet magasabb költséget, és negatívan befolyásolhatja a vállalat hírnevét.
A lemaradás az üzleti szféra mellett a jogszabályokra is jellemző. Az amerikai és uniós előírások komoly hangsúlyt fektetnek a vállalatok etikus és transzparens működésére, ami már most nagy nyomást gyakorol a hazai üzleti környezetre is.
"Nem távoli jövő, hogy az állami szektor mellett a magánszféra szereplőinek is törvényileg szabályozzák majd az átlátható működését. Elképzelhető - és üdvözölt változás lenne - az alvállalkozói szerződésekbe és az együttműködési megállapodásokba anti-korrupciós záradékok kötelező beépítése. Fontos látni, hogy a politika és a jogszabályalkotók is aktív szerepet kell, hogy vállaljanak a változás előmozdításában. A megfelelő törvények és előírások létrehozása és - ami nagyon fontos - betartatása gyorsabb pozitív változást is előrevetíthet" - idézi a közlemény Biró Ferencet.
Az E and Y szerint Magyarországon állandóan felmerül a kérdés: ha az én vállalatom nem veszteget, akkor megteszi helyettem a versenytárs, ami akár piaci részesedésvesztésben, akár üzletvesztésben is megnyilvánulhat. Az E and Y szerint erre megoldást jelenthet egy olyan megállapodás, amelyben a tagok vállalják, hogy üzleti tevékenységüket tisztán és átláthatóan végzik, biztosítják egy harmadik, független szakmai fél általi ellenőrizhetőséget, valamint szerződésszegés esetén vállalják a saját maguk által előírt szankciókat. Előnyös lenne továbbá, ha létrehoznának olyan szakmai szervezeteket, amelyek független félként segítik az önszabályozást, és állandó párbeszédet folytatnak a jogszabályalkotókkal. Így a köz- és a versenyszféra együttes, nyilvános elkötelezettséggel, összehangoltan tudna fellépni bármilyen kérdéses esetben.
Biró Ferenc felhívta a figyelmet arra: a visszaélések növekedésének megakadályozásához nemcsak jó belső szabályzatokra és eljárásokra, valamint fokozottabb ellenőrzésre van szükség, hanem fontos annak megértése is, hogy az előírások kultúraváltás nélkül mit sem érnek.