Megszületett a döntés: a Magna lesz az Opel többségi tulajdonosa (Frissítve)

A reggeli műszak dolgozói távozóban az Opel-gyárból, melynek falán transzparens hirdeti: "Mi vagyunk az Opel!" Eisenachban 2009. szeptember 10-én. Ezen a napon a General Motors (GM) sajtóértesülések szerint kész eladni az Opelt a kanadai-osztrák Magna autóipari beszállító vállalatnak. A Magna az orosz Sberbankkal és GAZ autógyárral társulva kívánja megvásárolni az Opelt. (MTI/EPA/MICHAEL REICHEL)

A  hírt nem sokkal később Angela Merkel német kancellár is hivatalosan megerősítette, egyben reményét fejezte ki, hogy ezzel lehetővé válik az új kezdet a nagy hagyományokkal rendelkező, az országban mintegy 26 ezer alkalmazottat foglalkoztató német autógyár számára. A kancellár kijelentette, hogy rendkívül elégedett a döntéssel és örül annak. Emlékeztetett, hogy a német kormány kezdettől fogva ezt a megoldást támogatta. 
    
A General Motors európai képviselőjének bejelentése szerint a tulajdonosi hányad, azaz a részvények 55 százaléka kerül át a Magna osztrák-kanadai beszállító vállalathoz, a részvények 10 százaléka az alkalmazottaké lesz, míg 35 százalék a GM kezében marad. 
    
Értesülések szerint az amerikai anyavállalat igazgatótanácsa előző napi ülésén határozta el, hogy szabad kezet ad az Opel átadásához.  A Magna az orosz Sberbankkal és GAZ autógyárral társulva vásárolja meg az Opelt. A másik ajánlattévő az RHJ International pénzügyi befektető társaság volt.
     
Az utolsó pillanatig  tartó bizonytalanságot jól jelezte: a csütörtök reggeli német sajtó egybehangzóan még arról írt, hogy a General Motors nem hajlandó megválni az Opeltől és nem adja át azt a Magnának. Egyes hírek szerint ebben a döntésben nem csupán gazdasági és technológiai, hanem politikai megfontolások is szerepet játszottak volna. Mégpedig konkrétan annak megakadályozása, hogy az Opel, illetve a gyártással kapcsolatos technológia a Magna és a vele együttműködő Sberbank és a GAZ-autógyár kapcsolata miatt Oroszországot "erősítse".
    
A korábbi beruházó-jelöltek - köztük a belga RHJ International pénzügyi befektető - leépítéseket, illetve üzembezárásokat helyeztek kilátásba, a Magna viszont legutóbb azt ígérte, hogy 2011 végéig nem lesz üzembezárás.
    
A megállapodás részleteit a hírek szerint még csütörtökön ismertetik. Mindenesetre Merkel kancellár kijelentette: benyomása szerint a GM nem támasztott teljesíthetetlen feltételeket.
    
A német kormány és a négy németországi Opel-üzemet működtető tartományok - Hessen, Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-Pfalz és Türingia - korábban közölte, hogy az Opel szanálását - a Magna tulajdonlása esetén - 4,5 milliárd euróval támogatja.

A Magna és az Opel - háttér

 Megkönnyebbülés fogadta Németországban az Opel autógyár jövőjével kapcsolatos döntést, amelyet csaknem egy éve tartó, fordulatokban gazdag alkudozások előztek meg.

Az Opelt több mint 80 éve tulajdonló amerikai General Motors  rendkívül súlyos pénzügyi helyzete az európai, illetve németországi Opelt is hasonlóan súlyos helyzetbe sodorta és az elmúlt hónapokban egyre nyilvánvalóbbá vált: a nagy hagyományokkal rendelkező, a németországi Rüsselsheimben alapított gyárat csakis egy külföldi befektető mentheti meg. A többször is többesélyes játszmából végül az osztrák-kanadai beszállítói konszern, a tekintélyes orosz kapcsolatokkal rendelkező osztrák-kanadai alkatrészgyártó, illetve beszállító konszern, a Magna került ki győztesen. 
    
A Magna a világ egyik legnagyobb üzeme az autóalkatrészek gyártása és beszállítása területén, Németországban 35, világméretekben pedig 240 gyárral rendelkezik. Összesen 70 ezer alkalmazottat foglalkoztat és az elmúlt évben mintegy 24 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le.
     
A válság azonban a Magnát sem hagyta érintetlenül, elsősorban Ausztriában rövidített munkaidő bevezetésére, továbbá a bérek és más különböző juttatások csökkentésére kényszerült. A Magna alapítója a 76 esztendős osztrák-kanadai Frank Stronach, aki a jelenlegi konszernt 1969-ben hozta létre saját osztrák cége és egy kanadai, addig a haditechnikai elektronika területén működő gyár egyesítésével. A konszern egyik legfőbb tevékenységi területe Oroszország, ami magyarázza, hogy az Opel tulajdoni hányadának 55 százalékát az orosz Sberbankkal közösen szerezte meg. Együttműködik továbbá a GAZ orosz autógyárral és ebből fakadóan az Opellel egyik fő célja az oroszországi piacok meghódítása.
    
Berlini értesülések szerint a tárgyalások rendkívül nehéznek bizonyultak. A General Motors ugyanis mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy olyan megoldást találjon, amely biztosítja befolyásának fennmaradását és közvetve azt, hogy a jövőben is beleszólhasson az Opellel kapcsolatos gyártási technológiák alakításába. 
    
Ez volt az oka annak, hogy az amerikai anyavállalat a potenciális beruházók közül sokáig a vele szoros kapcsolatban álló belga pénzügyi befektetőt, az RHJ Internationalt favorizálta, sőt az utóbbi napokban az is felmerült, hogy nem adja el az Opelt. Megfigyelők szerint felismerte ugyanakkor, hogy az európai Opel-üzemek szanálása túl költséges lenne, ezzel egyidejűleg azonban arra is törekedett, hogy a végén a maga számára minél jobb pozíciókat teremtsen. 
    
Az előzetes megállapodás szerint ez sikerült is, a General Motors ugyanis továbbra is a tulajdoni hányad 35 százalékával rendelkezik. Sőt, a létrejött egyezséget bejelentő sajtóértekezleten utalás hangzott el arra is: a detroiti autógyár nem mondott le arról, hogy egyszer még újból többségi tulajdonos legyen. Mindennek tápot adtak azok a híresztelések is, hogy az orosz Sberbank nem sokáig kívánja megtartani 27,5 százalékos részesedését és a jövőben megválhat attól. A General Motors ilyen esetre pedig elővásárlási joggal rendelkezik.
    
Minden bizonytalanság ellenére a német kormány fellélegezhet. A nagykoalíció két pártja, a konzervatív CDU és a szociáldemokrata SPD egyaránt a Magnát és ezen keresztül az orosz üzleti kapcsolatok erősítését támogatta. Angela Merkel kancellár és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter egyformán és a legnyíltabban a Magnát részesítette előnyben az összes jelentkező közül és az osztrák-kanadai beszállítói konszernt támogatta az a négy németországi tartomány is, ahol az összesen 26 ezer alkalmazottat foglalkoztató Opel-üzemek működnek. Ebből kiindulva a kormány és a tartományok összesen 4,5 milliárd eurós segítséget helyzetek kilátásba a Magna - de csakis a Magna - támogatására. Megfigyelők szerint a szeptember végi országos parlamenti választások előtt mind a két nagy párt igyekszik majd választási tőkét kovácsolni az Opel jövőjével kapcsolatban létrejött megállapodásból, miközben az ellenzéki pártok az adófizetők pénzének elherdálásával vádolják mindkettőjüket.
    
A csütörtökön bejelentett egyezmény a hírek szerint néhány hét múlva kerülhet végső aláírásra. Valószínűnek tűnik, hogy a négy németországi üzem közül egy sem kerül bezárásra. Szakértők szerint azonban a leépítések  még a Magnával is elkerülhetetlenek lesznek. 
    
Szakértői értékelések szerint az Opel jövőjével kapcsolatban továbbra sem tűnt el minden kérdőjel, de az osztrák-kanadai konszern beruházói szerepvállalásával ez a jövő a korábbinál megalapozottabbnak tűnik.