Sellő nyergében

Platthy József az idén lenne 110 éves. Elemi iskolai tanulmányai után a Ludovika Akadémia huszárlovas szakágát végezte, majd századosi rangban az 1920-as évek végéig a Nemzeti Lovardában szolgált. Oktat, belovagol, díjugrató versenyző, és ez a tevékenység később egész életét végigkíséri. Platthy 1934-1941 között folyamatosan nyolcszor nyerte meg a díjugratás országos bajnokságát, Európa legrangosabbnak számító aacheni nemzetközi bajnokságán 1934-ben két első díjával és 14 helyezésével a legeredményesebb versenyző volt. Platthy József Európa-szerte számos versenyt nyert meg, de a legfényesebben az 1936-os berlini olimpián Sellő nevű lován elért bronzérem csillog. Ilyen eredményt magyar díjugrató sportoló azóta sem ért el.

Ebben az időbe n kiemelkedő eredményeinek köszönhetően nagy népszerűségnek örvendett, ezért mind a hazai, mind a nemzetközi sajtóban a legmagasabb jelzőkkel méltatták versenyzését. Összesen két hibát vétett az egész versenyben. Lovaglási, versenyzési stílusa a rövid forduló, ferde ugrásokkal, az összevetésben, különösen, ha azok időre mentek, kiemelkedő volt.

Az 1930-as évek első felét a magyar lovasok sikeres nemzetközi helytállása jellemezte. Ezt tetőzte be aztán a berlini olimpiai szereplésük. Meglepő volt ezek után, hogy az ezt követő években a magyar lovassportot inkább a hanyatló tendencia jellemezte. Kevesebb külföldi szereplés, a sikerek egyre ritkábbak lettek. Mindez magyarázható volt azzal, hogy bizonyos őrségváltás ment végbe az élversenyzők soraiban.

A pályafutása csúcspontján lévő Platthy József és társai mellett új nevekkel ismerkedhettek meg a lovassport kedvelői. Legjobb lovaink külhoni zabra lettek fogva, az itthon maradottak pedig még nem értek meg a sikerekre. A bekövetkező második világháború miatt pedig nem volt módjuk igazolni képességeiket.

Sellő holland tulajdonba került, megnyitva ezzel a külföldre vándorló magyar lovak sorát. A harmincas évek felé egyre több nemzetközi sikert aratott magyar ugróló talált jómódú nyugati gazdára. Így került külföldre további klasszis lovaink, amelyek már az új tulajdonosaikkal kevésbé remekeltek.

1939 őszén az ügető-versenypályán Platthy József századik ugratógyőzelmét aratta, ezúttal Medve nevű lovával, majd a bécsi Nagydíjban hatodik, a 25. Jubileumi Luzerni Nemzetek Díjában szerez egy harmadik helyet. A következő években a háború azután már lehetetlenné tette, hogy nemzetközi találkozókat rendezhessenek Európa-szerte.

Platthy József az idén lenne 110 éves. Elemi iskolai tanulmányai után a Ludovika Akadémia huszárlovas szakágát végezte, majd századosi rangban az 1920-as évek végéig a Nemzeti Lovardában szolgált. Oktat, belovagol, díjugrató versenyző, és ez a tevékenység később egész életét végigkíséri. Platthy 1934-1941 között folyamatosan nyolcszor nyerte meg a díjugratás országos bajnokságát, Európa legrangosabbnak számító aacheni nemzetközi bajnokságán 1934-ben két első díjával és 14 helyezésével a legeredményesebb versenyző volt. Platthy József Európa-szerte számos versenyt nyert meg, de a legfényesebben az 1936-os berlini olimpián Sellő nevű lován elért bronzérem csillog. Ilyen eredményt magyar díjugrató sportoló azóta sem ért el.

Ebben az időbe n kiemelkedő eredményeinek köszönhetően nagy népszerűségnek örvendett, ezért mind a hazai, mind a nemzetközi sajtóban a legmagasabb jelzőkkel méltatták versenyzését. Összesen két hibát vétett az egész versenyben. Lovaglási, versenyzési stílusa a rövid forduló, ferde ugrásokkal, az összevetésben, különösen, ha azok időre mentek, kiemelkedő volt.

Az 1930-as évek első felét a magyar lovasok sikeres nemzetközi helytállása jellemezte. Ezt tetőzte be aztán a berlini olimpiai szereplésük. Meglepő volt ezek után, hogy az ezt követő években a magyar lovassportot inkább a hanyatló tendencia jellemezte. Kevesebb külföldi szereplés, a sikerek egyre ritkábbak lettek. Mindez magyarázható volt azzal, hogy bizonyos őrségváltás ment végbe az élversenyzők soraiban.

A pályafutása csúcspontján lévő Platthy József és társai mellett új nevekkel ismerkedhettek meg a lovassport kedvelői. Legjobb lovaink külhoni zabra lettek fogva, az itthon maradottak pedig még nem értek meg a sikerekre. A bekövetkező második világháború miatt pedig nem volt módjuk igazolni képességeiket.

Sellő holland tulajdonba került, megnyitva ezzel a külföldre vándorló magyar lovak sorát. A harmincas évek felé egyre több nemzetközi sikert aratott magyar ugróló talált jómódú nyugati gazdára. Így került külföldre további klasszis lovaink, amelyek már az új tulajdonosaikkal kevésbé remekeltek.

1939 őszén az ügető-versenypályán Platthy József századik ugratógyőzelmét aratta, ezúttal Medve nevű lovával, majd a bécsi Nagydíjban hatodik, a 25. Jubileumi Luzerni Nemzetek Díjában szerez egy harmadik helyet. A következő években a háború azután már lehetetlenné tette, hogy nemzetközi találkozókat rendezhessenek Európa-szerte.

Ebben az időbe n kiemelkedő eredményeinek köszönhetően nagy népszerűségnek örvendett, ezért mind a hazai, mind a nemzetközi sajtóban a legmagasabb jelzőkkel méltatták versenyzését. Összesen két hibát vétett az egész versenyben. Lovaglási, versenyzési stílusa a rövid forduló, ferde ugrásokkal, az összevetésben, különösen, ha azok időre mentek, kiemelkedő volt.

Az 1930-as évek első felét a magyar lovasok sikeres nemzetközi helytállása jellemezte. Ezt tetőzte be aztán a berlini olimpiai szereplésük. Meglepő volt ezek után, hogy az ezt követő években a magyar lovassportot inkább a hanyatló tendencia jellemezte. Kevesebb külföldi szereplés, a sikerek egyre ritkábbak lettek. Mindez magyarázható volt azzal, hogy bizonyos őrségváltás ment végbe az élversenyzők soraiban.

A pályafutása csúcspontján lévő Platthy József és társai mellett új nevekkel ismerkedhettek meg a lovassport kedvelői. Legjobb lovaink külhoni zabra lettek fogva, az itthon maradottak pedig még nem értek meg a sikerekre. A bekövetkező második világháború miatt pedig nem volt módjuk igazolni képességeiket.

Sellő holland tulajdonba került, megnyitva ezzel a külföldre vándorló magyar lovak sorát. A harmincas évek felé egyre több nemzetközi sikert aratott magyar ugróló talált jómódú nyugati gazdára. Így került külföldre további klasszis lovaink, amelyek már az új tulajdonosaikkal kevésbé remekeltek.

1939 őszén az ügető-versenypályán Platthy József századik ugratógyőzelmét aratta, ezúttal Medve nevű lovával, majd a bécsi Nagydíjban hatodik, a 25. Jubileumi Luzerni Nemzetek Díjában szerez egy harmadik helyet. A következő években a háború azután már lehetetlenné tette, hogy nemzetközi találkozókat rendezhessenek Európa-szerte.

Ebben az időbe n kiemelkedő eredményeinek köszönhetően nagy népszerűségnek örvendett, ezért mind a hazai, mind a nemzetközi sajtóban a legmagasabb jelzőkkel méltatták versenyzését. Összesen két hibát vétett az egész versenyben. Lovaglási, versenyzési stílusa a rövid forduló, ferde ugrásokkal, az összevetésben, különösen, ha azok időre mentek, kiemelkedő volt.

Az 1930-as évek első felét a magyar lovasok sikeres nemzetközi helytállása jellemezte. Ezt tetőzte be aztán a berlini olimpiai szereplésük. Meglepő volt ezek után, hogy az ezt követő években a magyar lovassportot inkább a hanyatló tendencia jellemezte. Kevesebb külföldi szereplés, a sikerek egyre ritkábbak lettek. Mindez magyarázható volt azzal, hogy bizonyos őrségváltás ment végbe az élversenyzők soraiban.

A pályafutása csúcspontján lévő Platthy József és társai mellett új nevekkel ismerkedhettek meg a lovassport kedvelői. Legjobb lovaink külhoni zabra lettek fogva, az itthon maradottak pedig még nem értek meg a sikerekre. A bekövetkező második világháború miatt pedig nem volt módjuk igazolni képességeiket.

Sellő holland tulajdonba került, megnyitva ezzel a külföldre vándorló magyar lovak sorát. A harmincas évek felé egyre több nemzetközi sikert aratott magyar ugróló talált jómódú nyugati gazdára. Így került külföldre további klasszis lovaink, amelyek már az új tulajdonosaikkal kevésbé remekeltek.

1939 őszén az ügető-versenypályán Platthy József századik ugratógyőzelmét aratta, ezúttal Medve nevű lovával, majd a bécsi Nagydíjban hatodik, a 25. Jubileumi Luzerni Nemzetek Díjában szerez egy harmadik helyet. A következő években a háború azután már lehetetlenné tette, hogy nemzetközi találkozókat rendezhessenek Európa-szerte.

Az 1930-as évek első felét a magyar lovasok sikeres nemzetközi helytállása jellemezte. Ezt tetőzte be aztán a berlini olimpiai szereplésük. Meglepő volt ezek után, hogy az ezt követő években a magyar lovassportot inkább a hanyatló tendencia jellemezte. Kevesebb külföldi szereplés, a sikerek egyre ritkábbak lettek. Mindez magyarázható volt azzal, hogy bizonyos őrségváltás ment végbe az élversenyzők soraiban.

A pályafutása csúcspontján lévő Platthy József és társai mellett új nevekkel ismerkedhettek meg a lovassport kedvelői. Legjobb lovaink külhoni zabra lettek fogva, az itthon maradottak pedig még nem értek meg a sikerekre. A bekövetkező második világháború miatt pedig nem volt módjuk igazolni képességeiket.

Sellő holland tulajdonba került, megnyitva ezzel a külföldre vándorló magyar lovak sorát. A harmincas évek felé egyre több nemzetközi sikert aratott magyar ugróló talált jómódú nyugati gazdára. Így került külföldre további klasszis lovaink, amelyek már az új tulajdonosaikkal kevésbé remekeltek.

1939 őszén az ügető-versenypályán Platthy József századik ugratógyőzelmét aratta, ezúttal Medve nevű lovával, majd a bécsi Nagydíjban hatodik, a 25. Jubileumi Luzerni Nemzetek Díjában szerez egy harmadik helyet. A következő években a háború azután már lehetetlenné tette, hogy nemzetközi találkozókat rendezhessenek Európa-szerte.

Az 1930-as évek első felét a magyar lovasok sikeres nemzetközi helytállása jellemezte. Ezt tetőzte be aztán a berlini olimpiai szereplésük. Meglepő volt ezek után, hogy az ezt követő években a magyar lovassportot inkább a hanyatló tendencia jellemezte. Kevesebb külföldi szereplés, a sikerek egyre ritkábbak lettek. Mindez magyarázható volt azzal, hogy bizonyos őrségváltás ment végbe az élversenyzők soraiban.

A pályafutása csúcspontján lévő Platthy József és társai mellett új nevekkel ismerkedhettek meg a lovassport kedvelői. Legjobb lovaink külhoni zabra lettek fogva, az itthon maradottak pedig még nem értek meg a sikerekre. A bekövetkező második világháború miatt pedig nem volt módjuk igazolni képességeiket.

Sellő holland tulajdonba került, megnyitva ezzel a külföldre vándorló magyar lovak sorát. A harmincas évek felé egyre több nemzetközi sikert aratott magyar ugróló talált jómódú nyugati gazdára. Így került külföldre további klasszis lovaink, amelyek már az új tulajdonosaikkal kevésbé remekeltek.

1939 őszén az ügető-versenypályán Platthy József századik ugratógyőzelmét aratta, ezúttal Medve nevű lovával, majd a bécsi Nagydíjban hatodik, a 25. Jubileumi Luzerni Nemzetek Díjában szerez egy harmadik helyet. A következő években a háború azután már lehetetlenné tette, hogy nemzetközi találkozókat rendezhessenek Európa-szerte.

A pályafutása csúcspontján lévő Platthy József és társai mellett új nevekkel ismerkedhettek meg a lovassport kedvelői. Legjobb lovaink külhoni zabra lettek fogva, az itthon maradottak pedig még nem értek meg a sikerekre. A bekövetkező második világháború miatt pedig nem volt módjuk igazolni képességeiket.

Sellő holland tulajdonba került, megnyitva ezzel a külföldre vándorló magyar lovak sorát. A harmincas évek felé egyre több nemzetközi sikert aratott magyar ugróló talált jómódú nyugati gazdára. Így került külföldre további klasszis lovaink, amelyek már az új tulajdonosaikkal kevésbé remekeltek.

1939 őszén az ügető-versenypályán Platthy József századik ugratógyőzelmét aratta, ezúttal Medve nevű lovával, majd a bécsi Nagydíjban hatodik, a 25. Jubileumi Luzerni Nemzetek Díjában szerez egy harmadik helyet. A következő években a háború azután már lehetetlenné tette, hogy nemzetközi találkozókat rendezhessenek Európa-szerte.

A pályafutása csúcspontján lévő Platthy József és társai mellett új nevekkel ismerkedhettek meg a lovassport kedvelői. Legjobb lovaink külhoni zabra lettek fogva, az itthon maradottak pedig még nem értek meg a sikerekre. A bekövetkező második világháború miatt pedig nem volt módjuk igazolni képességeiket.

Sellő holland tulajdonba került, megnyitva ezzel a külföldre vándorló magyar lovak sorát. A harmincas évek felé egyre több nemzetközi sikert aratott magyar ugróló talált jómódú nyugati gazdára. Így került külföldre további klasszis lovaink, amelyek már az új tulajdonosaikkal kevésbé remekeltek.

1939 őszén az ügető-versenypályán Platthy József századik ugratógyőzelmét aratta, ezúttal Medve nevű lovával, majd a bécsi Nagydíjban hatodik, a 25. Jubileumi Luzerni Nemzetek Díjában szerez egy harmadik helyet. A következő években a háború azután már lehetetlenné tette, hogy nemzetközi találkozókat rendezhessenek Európa-szerte.

Sellő holland tulajdonba került, megnyitva ezzel a külföldre vándorló magyar lovak sorát. A harmincas évek felé egyre több nemzetközi sikert aratott magyar ugróló talált jómódú nyugati gazdára. Így került külföldre további klasszis lovaink, amelyek már az új tulajdonosaikkal kevésbé remekeltek.

1939 őszén az ügető-versenypályán Platthy József századik ugratógyőzelmét aratta, ezúttal Medve nevű lovával, majd a bécsi Nagydíjban hatodik, a 25. Jubileumi Luzerni Nemzetek Díjában szerez egy harmadik helyet. A következő években a háború azután már lehetetlenné tette, hogy nemzetközi találkozókat rendezhessenek Európa-szerte.

Sellő holland tulajdonba került, megnyitva ezzel a külföldre vándorló magyar lovak sorát. A harmincas évek felé egyre több nemzetközi sikert aratott magyar ugróló talált jómódú nyugati gazdára. Így került külföldre további klasszis lovaink, amelyek már az új tulajdonosaikkal kevésbé remekeltek.

1939 őszén az ügető-versenypályán Platthy József századik ugratógyőzelmét aratta, ezúttal Medve nevű lovával, majd a bécsi Nagydíjban hatodik, a 25. Jubileumi Luzerni Nemzetek Díjában szerez egy harmadik helyet. A következő években a háború azután már lehetetlenné tette, hogy nemzetközi találkozókat rendezhessenek Európa-szerte.

1939 őszén az ügető-versenypályán Platthy József századik ugratógyőzelmét aratta, ezúttal Medve nevű lovával, majd a bécsi Nagydíjban hatodik, a 25. Jubileumi Luzerni Nemzetek Díjában szerez egy harmadik helyet. A következő években a háború azután már lehetetlenné tette, hogy nemzetközi találkozókat rendezhessenek Európa-szerte.

1939 őszén az ügető-versenypályán Platthy József századik ugratógyőzelmét aratta, ezúttal Medve nevű lovával, majd a bécsi Nagydíjban hatodik, a 25. Jubileumi Luzerni Nemzetek Díjában szerez egy harmadik helyet. A következő években a háború azután már lehetetlenné tette, hogy nemzetközi találkozókat rendezhessenek Európa-szerte.