Egyiptom: kiszorították a tüntetőket a kairói Tahrír térről, de visszatértek

Délután már mintegy kétezer tüntető volt a téren, ismét útját állva a forgalomnak. Úgy tűnt, a hadsereg teljes mértékben ellenőrzi a teret, a Hoszni Mubarak elnök megdöntését eredményező tüntetéssorozat központját, amelyre több száz rendőr is bevonult, hogy kinyilvánítsa szolidaritását a forradalommal. 

"A néppel vagyunk. Arra kérjük Egyiptom népét, hogy ne átkozzon ki bennünket. Nem vagyunk ellenségek - mondta Mohammed Mesztekávi hadnagy a Reuters hírügynökségnek. - Együtt vagyunk az egész dologban, ugyanaz a rendszer bánt rosszul velünk. Másokkal együtt sok rendőr is meghalt a lázadásban."

A térre vonuló rendőr tüntetők és a civil tiltakozók között voltak kisebb civódások. Utóbbiak azzal vádolták a rendfenntartókat, hogy "megpróbálják ellopni a nép forradalmát. "Nem hiszek nekik. Hol voltak, amikor a fivéremet megölték a gazemberek?" - kérdezte egyikük.

A lakosság körében közutálatnak "örvendő" rendőrség január 28-án eltűnt az utcákról, miután nem sikerült gumibottal, könnygázzal, gumilövedékkel és éleslőszerrel szétkergetni a tüntetőket. A hadsereg a "partvonalról" nézte ezeket az összecsapásokat, nem nyújtva segítséget sem a tiltakozóknak, sem a rendőröknek.

Az alacsony és közepes rangú rendőrök a téren azt hangoztatták, hogy méltánytalanul állítják be őket árulóknak, a nép ellenségeinek. "A többiek, a magasabb rangúak korruptak, de mi ugyanazokkal a bajokkal küszködünk, mint a többi egyiptomi: alacsony bérek, szabadsághiány, megalázás" - mondta egy rendőr. "Azért vagyunk itt, hogy a mártírok, a hadsereg és Egyiptom népe előtt tisztelegjünk" - mondta egy másik, miközben rendőrök és civilek a nemzeti himnuszt énekelték.

A népfelkelést interneten szervezők egy csoportja katonai vezetőkkel találkozott, hogy első kézből tájékozódjon arról, hogyan készül a hadsereg a demokratikus reformok megvalósítására. 
A Hoszni Mubarak elnök rendszere elleni utcai tüntetések idején jelentősen megnőtt a világháló szerepe, mert rajta keresztül mozgósítani lehetett a tömegeket. A hatóságok néhány napra le is állították az internetet.

A hétfői találkozón a tábornokok közölték, hogy az alkotmánymódosítást előkészítő legfelsőbb katonai tanács 10 napon belül végez munkájával, és az átdolgozott alaptörvény tervezetét két hónap múlva népszavazásra bocsájtják - számoltak be az elhangzottakról a kiberaktivisták.

A nyolcfős csoport legismertebb tagja Váel Gonim, a Google internetes óriáscég közel-keleti és észak-afrikai marketingigazgatója, akit 12 nap fogság után egy hete engedtek szabadon a hatóságok. Gonim és egy ugyancsak jelentős érdemeket szerzett blogger, Amr Szaláma elmondta: a hadsereg képviselői hangsúlyozták, hogy nem akarják kormányozni az országot, Egyiptomban polgári kormányzás lesz. 

Elemzők szerint a találkozó világos jele annak, hogy a hadsereg szakított a Mubarak-rezsimmel, amely nagy nehezen ismerte fel, hogy a világhálón született mozgalmak törvényes ellenzéki erőt képviselnek. 

A kiberaktivisták tájékoztatója szerint a tábornokok ugyancsak megígérték: folytatják a bűnvádi eljárást mindazok ellen, akiket korrupciós vádak értek, bármilyen posztot töltöttek vagy töltenek be. Emellett a főtisztek közölték azt is, hogy felkutatják a megmozdulások idején eltűnt demonstrálókat. A katonákat emberjogvédő csoportok ugyanis azzal vádoltak meg, hogy tüntetőket vetettek börtönbe és kínoztak meg.

Több mint háromszázan haltak meg Egyiptomban a január 25-én kezdődött népfelkelés idején kirobbant különböző összetűzésekben - írta hétfőn a helyi sajtó. Az egyiptomi belügyminisztérium közlése szerint a halálos áldozatok számát csak most összesítik. Azt tudni, hogy az előzetes adatok szerint meghalt 32 rendőr, köztük hat rendőrtiszt. A káosz napjaiban 99 rendőrőrsöt és hat börtönt gyújtottak fel.

A politikai válság 18 napja alatt több mint 6,2 milliárd dolláros veszteség érte a gazdaságot - ezt már Szamír Mohamed Radván pénzügyminiszter közölte. Hozzátette, hogy 850 millió dollár értékben stabilizációs alapot hoznak létre, amelyből azokat az állampolgárokat kártalanítják, akiknek üzletét vagy vállalkozását kár érte a népfelkelés ideje alatt.

A közelmúltbeli események állítólag aláásták Hoszni Mubarak volt államfő egészségét; több egyiptomi és arab lap arról számolt be, hogy a hatalomból távozott idős politikus állapota súlyos. A legjelentősebb ellenzéki lap, az al-Maszri al-Jóm a volt elnök környezetében található, jól értesült forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a 82 éves Mubarak kómába esett, de otthon ápolják, s nem kórházban. A lap azt írja, hogy Mubarak többször elájult, amikor felvették a lemondásról szóló beszédét. Hivatalos forrásból nem erősítették meg a politikus megromlott egészségi állapotáról szóló híreket. Ahmed Safik kormányfő korábban azt mondta újságíróknak, hogy a lemondott elnök még mindig a Sarm es-Sejk-i rezidenciáján tartózkodik.

Egyiptomban szárnyra kapott az a hír, hogy Németország kész gyógykezelésre fogadni a volt államfőt. Mubaraknak ugyanis jó kapcsolatai vannak német klinikákkal. 2004-ben porckorongsérv miatt meg kellett műteni, a beavatkozást egy müncheni kórházban hajtották végre, ahol Mubarak csaknem három hetet töltött. Alig egy évvel ezelőtt, 2010 márciusában pedig egy heidelbergi klinikán feküdt kés alá: akkor az epehólyagját, valamint a vékonybelében képződött daganatot kellett sürgősen eltávolítani. 

Más értesülések arról szólnak, hogy a Mubarak és családja az Egyesült Arab Emírségekbe utazott. Ezt viszont Abu-Dzabi cáfolta.