Fazekasság: az ősi megélhetésből igazi nép kultúra lett

- Közel áll hozzánk ez a világ, hiszen az Őrségben egymást érik a fazekasság helyei, kiváló alkotók dolgozhatnak. Nekik nem csak megélhetést ad a formálható anyag, hanem ki is fejezhetik önmagukat a művészet nyelvén. Vagyis ez az ősi, megélhetésből született foglalkozás ma népi kultúránk egyik hordozója - mondta Bebes István, majd így folytatta: - Egy alkotónak, de minden más embernek is, meg kell határoznia cselekvése sorrendjét. Ez vezetheti el azon jellemes kiálláshoz, amely tetteiben majd megnyilvánul. Ma nagy szükség van ilyen emberekre, alkotókra. Amikor a kultúra nehézséggel küzd, akkor kell segíteni csak igazán: meg kell becsülni, hiszen szellemi jövőnkről van szó - hallottuk.

A polgármester tetszéssel fogadott beszéde után szakmai értékelések következtek. Szurmainé Silkó Mária minisztériumi osztályvezető méltatta a körmendi vendégfogadást, a helyi tehetségeket.

- Vannak települések, amelyek elkötelezettek a kultúra mellett, a hagyományok tovább vitelében. Körmendet ilyennek ismertük meg - jelentette ki, majd részletesen szólt a kiállítás anyagáról. Elmondta: volt időszak, amikor 7 ezer fazekas ténykedett az országban és évente 30-40 millió edényt állított elő. Ez volt az iparszerű termelés, pontosabban a megélhetés kora. Akadt olyan település, ahol még a pap is korongozott. Aztán a megélhetés változott, s a társadalom gyarapodásával teret kaptak a kisérletek, a művészi produktumok.

- A beküldött anyag, pályázat sokrétűsége bizonyítja, hogy ma is tényező a fazekasság. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, amikor kiosztotta a díjakat - hallottuk.

Csupor István etnográfus szintén a szakmai oldalt említette beszédében. Mint mondta, az ország gazdag tárgyi hagyományaiban, ilyen sokszínűség nincs is még egy az unióban. Mindenki fazekas - utalt a szakma magas szintű művelésére, a termékek elterjedésére és általános használatára. A változásokról szólva kiemelte, hogy a fazekasok az új technikák, anyagok és stílusok mellett is megőrizték értékeiket, hagyományaikat.

- Amit Körmenden kiállítottak, amit itt láthatunk, az bármely lakásba beférne, mi több, annak éke lehetne - szólt az etnográfus, majd következett a díjak kiosztása.

Az országos pályázaton a tiszafüredi Szűcs Imre és a tüskevári Tóth Márton első lett, a nagydíjat pedig a magyarszombatfai ifj. Albert Attila vihette el.

Az őrségiek más szinten is jelen voltak, hiszen a szakmai házigazda szerepét látták el, az Őrségi Fazekasok Egyesülete színeiben.

- Közel áll hozzánk ez a világ, hiszen az Őrségben egymást érik a fazekasság helyei, kiváló alkotók dolgozhatnak. Nekik nem csak megélhetést ad a formálható anyag, hanem ki is fejezhetik önmagukat a művészet nyelvén. Vagyis ez az ősi, megélhetésből született foglalkozás ma népi kultúránk egyik hordozója - mondta Bebes István, majd így folytatta: - Egy alkotónak, de minden más embernek is, meg kell határoznia cselekvése sorrendjét. Ez vezetheti el azon jellemes kiálláshoz, amely tetteiben majd megnyilvánul. Ma nagy szükség van ilyen emberekre, alkotókra. Amikor a kultúra nehézséggel küzd, akkor kell segíteni csak igazán: meg kell becsülni, hiszen szellemi jövőnkről van szó - hallottuk.

A polgármester tetszéssel fogadott beszéde után szakmai értékelések következtek. Szurmainé Silkó Mária minisztériumi osztályvezető méltatta a körmendi vendégfogadást, a helyi tehetségeket.

- Vannak települések, amelyek elkötelezettek a kultúra mellett, a hagyományok tovább vitelében. Körmendet ilyennek ismertük meg - jelentette ki, majd részletesen szólt a kiállítás anyagáról. Elmondta: volt időszak, amikor 7 ezer fazekas ténykedett az országban és évente 30-40 millió edényt állított elő. Ez volt az iparszerű termelés, pontosabban a megélhetés kora. Akadt olyan település, ahol még a pap is korongozott. Aztán a megélhetés változott, s a társadalom gyarapodásával teret kaptak a kisérletek, a művészi produktumok.

- A beküldött anyag, pályázat sokrétűsége bizonyítja, hogy ma is tényező a fazekasság. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, amikor kiosztotta a díjakat - hallottuk.

Csupor István etnográfus szintén a szakmai oldalt említette beszédében. Mint mondta, az ország gazdag tárgyi hagyományaiban, ilyen sokszínűség nincs is még egy az unióban. Mindenki fazekas - utalt a szakma magas szintű művelésére, a termékek elterjedésére és általános használatára. A változásokról szólva kiemelte, hogy a fazekasok az új technikák, anyagok és stílusok mellett is megőrizték értékeiket, hagyományaikat.

- Amit Körmenden kiállítottak, amit itt láthatunk, az bármely lakásba beférne, mi több, annak éke lehetne - szólt az etnográfus, majd következett a díjak kiosztása.

Az országos pályázaton a tiszafüredi Szűcs Imre és a tüskevári Tóth Márton első lett, a nagydíjat pedig a magyarszombatfai ifj. Albert Attila vihette el.

Az őrségiek más szinten is jelen voltak, hiszen a szakmai házigazda szerepét látták el, az Őrségi Fazekasok Egyesülete színeiben.

A polgármester tetszéssel fogadott beszéde után szakmai értékelések következtek. Szurmainé Silkó Mária minisztériumi osztályvezető méltatta a körmendi vendégfogadást, a helyi tehetségeket.

- Vannak települések, amelyek elkötelezettek a kultúra mellett, a hagyományok tovább vitelében. Körmendet ilyennek ismertük meg - jelentette ki, majd részletesen szólt a kiállítás anyagáról. Elmondta: volt időszak, amikor 7 ezer fazekas ténykedett az országban és évente 30-40 millió edényt állított elő. Ez volt az iparszerű termelés, pontosabban a megélhetés kora. Akadt olyan település, ahol még a pap is korongozott. Aztán a megélhetés változott, s a társadalom gyarapodásával teret kaptak a kisérletek, a művészi produktumok.

- A beküldött anyag, pályázat sokrétűsége bizonyítja, hogy ma is tényező a fazekasság. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, amikor kiosztotta a díjakat - hallottuk.

Csupor István etnográfus szintén a szakmai oldalt említette beszédében. Mint mondta, az ország gazdag tárgyi hagyományaiban, ilyen sokszínűség nincs is még egy az unióban. Mindenki fazekas - utalt a szakma magas szintű művelésére, a termékek elterjedésére és általános használatára. A változásokról szólva kiemelte, hogy a fazekasok az új technikák, anyagok és stílusok mellett is megőrizték értékeiket, hagyományaikat.

- Amit Körmenden kiállítottak, amit itt láthatunk, az bármely lakásba beférne, mi több, annak éke lehetne - szólt az etnográfus, majd következett a díjak kiosztása.

Az országos pályázaton a tiszafüredi Szűcs Imre és a tüskevári Tóth Márton első lett, a nagydíjat pedig a magyarszombatfai ifj. Albert Attila vihette el.

Az őrségiek más szinten is jelen voltak, hiszen a szakmai házigazda szerepét látták el, az Őrségi Fazekasok Egyesülete színeiben.

A polgármester tetszéssel fogadott beszéde után szakmai értékelések következtek. Szurmainé Silkó Mária minisztériumi osztályvezető méltatta a körmendi vendégfogadást, a helyi tehetségeket.

- Vannak települések, amelyek elkötelezettek a kultúra mellett, a hagyományok tovább vitelében. Körmendet ilyennek ismertük meg - jelentette ki, majd részletesen szólt a kiállítás anyagáról. Elmondta: volt időszak, amikor 7 ezer fazekas ténykedett az országban és évente 30-40 millió edényt állított elő. Ez volt az iparszerű termelés, pontosabban a megélhetés kora. Akadt olyan település, ahol még a pap is korongozott. Aztán a megélhetés változott, s a társadalom gyarapodásával teret kaptak a kisérletek, a művészi produktumok.

- A beküldött anyag, pályázat sokrétűsége bizonyítja, hogy ma is tényező a fazekasság. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, amikor kiosztotta a díjakat - hallottuk.

Csupor István etnográfus szintén a szakmai oldalt említette beszédében. Mint mondta, az ország gazdag tárgyi hagyományaiban, ilyen sokszínűség nincs is még egy az unióban. Mindenki fazekas - utalt a szakma magas szintű művelésére, a termékek elterjedésére és általános használatára. A változásokról szólva kiemelte, hogy a fazekasok az új technikák, anyagok és stílusok mellett is megőrizték értékeiket, hagyományaikat.

- Amit Körmenden kiállítottak, amit itt láthatunk, az bármely lakásba beférne, mi több, annak éke lehetne - szólt az etnográfus, majd következett a díjak kiosztása.

Az országos pályázaton a tiszafüredi Szűcs Imre és a tüskevári Tóth Márton első lett, a nagydíjat pedig a magyarszombatfai ifj. Albert Attila vihette el.

Az őrségiek más szinten is jelen voltak, hiszen a szakmai házigazda szerepét látták el, az Őrségi Fazekasok Egyesülete színeiben.

- Vannak települések, amelyek elkötelezettek a kultúra mellett, a hagyományok tovább vitelében. Körmendet ilyennek ismertük meg - jelentette ki, majd részletesen szólt a kiállítás anyagáról. Elmondta: volt időszak, amikor 7 ezer fazekas ténykedett az országban és évente 30-40 millió edényt állított elő. Ez volt az iparszerű termelés, pontosabban a megélhetés kora. Akadt olyan település, ahol még a pap is korongozott. Aztán a megélhetés változott, s a társadalom gyarapodásával teret kaptak a kisérletek, a művészi produktumok.

- A beküldött anyag, pályázat sokrétűsége bizonyítja, hogy ma is tényező a fazekasság. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, amikor kiosztotta a díjakat - hallottuk.

Csupor István etnográfus szintén a szakmai oldalt említette beszédében. Mint mondta, az ország gazdag tárgyi hagyományaiban, ilyen sokszínűség nincs is még egy az unióban. Mindenki fazekas - utalt a szakma magas szintű művelésére, a termékek elterjedésére és általános használatára. A változásokról szólva kiemelte, hogy a fazekasok az új technikák, anyagok és stílusok mellett is megőrizték értékeiket, hagyományaikat.

- Amit Körmenden kiállítottak, amit itt láthatunk, az bármely lakásba beférne, mi több, annak éke lehetne - szólt az etnográfus, majd következett a díjak kiosztása.

Az országos pályázaton a tiszafüredi Szűcs Imre és a tüskevári Tóth Márton első lett, a nagydíjat pedig a magyarszombatfai ifj. Albert Attila vihette el.

Az őrségiek más szinten is jelen voltak, hiszen a szakmai házigazda szerepét látták el, az Őrségi Fazekasok Egyesülete színeiben.

- Vannak települések, amelyek elkötelezettek a kultúra mellett, a hagyományok tovább vitelében. Körmendet ilyennek ismertük meg - jelentette ki, majd részletesen szólt a kiállítás anyagáról. Elmondta: volt időszak, amikor 7 ezer fazekas ténykedett az országban és évente 30-40 millió edényt állított elő. Ez volt az iparszerű termelés, pontosabban a megélhetés kora. Akadt olyan település, ahol még a pap is korongozott. Aztán a megélhetés változott, s a társadalom gyarapodásával teret kaptak a kisérletek, a művészi produktumok.

- A beküldött anyag, pályázat sokrétűsége bizonyítja, hogy ma is tényező a fazekasság. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, amikor kiosztotta a díjakat - hallottuk.

Csupor István etnográfus szintén a szakmai oldalt említette beszédében. Mint mondta, az ország gazdag tárgyi hagyományaiban, ilyen sokszínűség nincs is még egy az unióban. Mindenki fazekas - utalt a szakma magas szintű művelésére, a termékek elterjedésére és általános használatára. A változásokról szólva kiemelte, hogy a fazekasok az új technikák, anyagok és stílusok mellett is megőrizték értékeiket, hagyományaikat.

- Amit Körmenden kiállítottak, amit itt láthatunk, az bármely lakásba beférne, mi több, annak éke lehetne - szólt az etnográfus, majd következett a díjak kiosztása.

Az országos pályázaton a tiszafüredi Szűcs Imre és a tüskevári Tóth Márton első lett, a nagydíjat pedig a magyarszombatfai ifj. Albert Attila vihette el.

Az őrségiek más szinten is jelen voltak, hiszen a szakmai házigazda szerepét látták el, az Őrségi Fazekasok Egyesülete színeiben.

- A beküldött anyag, pályázat sokrétűsége bizonyítja, hogy ma is tényező a fazekasság. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, amikor kiosztotta a díjakat - hallottuk.

Csupor István etnográfus szintén a szakmai oldalt említette beszédében. Mint mondta, az ország gazdag tárgyi hagyományaiban, ilyen sokszínűség nincs is még egy az unióban. Mindenki fazekas - utalt a szakma magas szintű művelésére, a termékek elterjedésére és általános használatára. A változásokról szólva kiemelte, hogy a fazekasok az új technikák, anyagok és stílusok mellett is megőrizték értékeiket, hagyományaikat.

- Amit Körmenden kiállítottak, amit itt láthatunk, az bármely lakásba beférne, mi több, annak éke lehetne - szólt az etnográfus, majd következett a díjak kiosztása.

Az országos pályázaton a tiszafüredi Szűcs Imre és a tüskevári Tóth Márton első lett, a nagydíjat pedig a magyarszombatfai ifj. Albert Attila vihette el.

Az őrségiek más szinten is jelen voltak, hiszen a szakmai házigazda szerepét látták el, az Őrségi Fazekasok Egyesülete színeiben.

- A beküldött anyag, pályázat sokrétűsége bizonyítja, hogy ma is tényező a fazekasság. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, amikor kiosztotta a díjakat - hallottuk.

Csupor István etnográfus szintén a szakmai oldalt említette beszédében. Mint mondta, az ország gazdag tárgyi hagyományaiban, ilyen sokszínűség nincs is még egy az unióban. Mindenki fazekas - utalt a szakma magas szintű művelésére, a termékek elterjedésére és általános használatára. A változásokról szólva kiemelte, hogy a fazekasok az új technikák, anyagok és stílusok mellett is megőrizték értékeiket, hagyományaikat.

- Amit Körmenden kiállítottak, amit itt láthatunk, az bármely lakásba beférne, mi több, annak éke lehetne - szólt az etnográfus, majd következett a díjak kiosztása.

Az országos pályázaton a tiszafüredi Szűcs Imre és a tüskevári Tóth Márton első lett, a nagydíjat pedig a magyarszombatfai ifj. Albert Attila vihette el.

Az őrségiek más szinten is jelen voltak, hiszen a szakmai házigazda szerepét látták el, az Őrségi Fazekasok Egyesülete színeiben.

Csupor István etnográfus szintén a szakmai oldalt említette beszédében. Mint mondta, az ország gazdag tárgyi hagyományaiban, ilyen sokszínűség nincs is még egy az unióban. Mindenki fazekas - utalt a szakma magas szintű művelésére, a termékek elterjedésére és általános használatára. A változásokról szólva kiemelte, hogy a fazekasok az új technikák, anyagok és stílusok mellett is megőrizték értékeiket, hagyományaikat.

- Amit Körmenden kiállítottak, amit itt láthatunk, az bármely lakásba beférne, mi több, annak éke lehetne - szólt az etnográfus, majd következett a díjak kiosztása.

Az országos pályázaton a tiszafüredi Szűcs Imre és a tüskevári Tóth Márton első lett, a nagydíjat pedig a magyarszombatfai ifj. Albert Attila vihette el.

Az őrségiek más szinten is jelen voltak, hiszen a szakmai házigazda szerepét látták el, az Őrségi Fazekasok Egyesülete színeiben.

Csupor István etnográfus szintén a szakmai oldalt említette beszédében. Mint mondta, az ország gazdag tárgyi hagyományaiban, ilyen sokszínűség nincs is még egy az unióban. Mindenki fazekas - utalt a szakma magas szintű művelésére, a termékek elterjedésére és általános használatára. A változásokról szólva kiemelte, hogy a fazekasok az új technikák, anyagok és stílusok mellett is megőrizték értékeiket, hagyományaikat.

- Amit Körmenden kiállítottak, amit itt láthatunk, az bármely lakásba beférne, mi több, annak éke lehetne - szólt az etnográfus, majd következett a díjak kiosztása.

Az országos pályázaton a tiszafüredi Szűcs Imre és a tüskevári Tóth Márton első lett, a nagydíjat pedig a magyarszombatfai ifj. Albert Attila vihette el.

Az őrségiek más szinten is jelen voltak, hiszen a szakmai házigazda szerepét látták el, az Őrségi Fazekasok Egyesülete színeiben.

- Amit Körmenden kiállítottak, amit itt láthatunk, az bármely lakásba beférne, mi több, annak éke lehetne - szólt az etnográfus, majd következett a díjak kiosztása.

Az országos pályázaton a tiszafüredi Szűcs Imre és a tüskevári Tóth Márton első lett, a nagydíjat pedig a magyarszombatfai ifj. Albert Attila vihette el.

Az őrségiek más szinten is jelen voltak, hiszen a szakmai házigazda szerepét látták el, az Őrségi Fazekasok Egyesülete színeiben.

- Amit Körmenden kiállítottak, amit itt láthatunk, az bármely lakásba beférne, mi több, annak éke lehetne - szólt az etnográfus, majd következett a díjak kiosztása.

Az országos pályázaton a tiszafüredi Szűcs Imre és a tüskevári Tóth Márton első lett, a nagydíjat pedig a magyarszombatfai ifj. Albert Attila vihette el.

Az őrségiek más szinten is jelen voltak, hiszen a szakmai házigazda szerepét látták el, az Őrségi Fazekasok Egyesülete színeiben.

Az országos pályázaton a tiszafüredi Szűcs Imre és a tüskevári Tóth Márton első lett, a nagydíjat pedig a magyarszombatfai ifj. Albert Attila vihette el.

Az őrségiek más szinten is jelen voltak, hiszen a szakmai házigazda szerepét látták el, az Őrségi Fazekasok Egyesülete színeiben.

Az országos pályázaton a tiszafüredi Szűcs Imre és a tüskevári Tóth Márton első lett, a nagydíjat pedig a magyarszombatfai ifj. Albert Attila vihette el.

Az őrségiek más szinten is jelen voltak, hiszen a szakmai házigazda szerepét látták el, az Őrségi Fazekasok Egyesülete színeiben.

Az őrségiek más szinten is jelen voltak, hiszen a szakmai házigazda szerepét látták el, az Őrségi Fazekasok Egyesülete színeiben.

Az őrségiek más szinten is jelen voltak, hiszen a szakmai házigazda szerepét látták el, az Őrségi Fazekasok Egyesülete színeiben.