Miért is lettek sógorokká az osztrákok?

A vasszilvágyi Magyar Nyugat Könyvkiadó hiánypótló, értékes könyveket jelentet meg sorra. Csütörtökön is egy ilyen könyv bemutatóját rendezték meg az evangélikusok közösségi termében.

Dr. Botlik József kisebbségkutató, történész könyve - címe: Az őrvidéki magyarság sorsa 1922-1945 - alkalmat adott arra, hogy ezen az estén az idén 90 éves Burgenlandról, létrejöttéről, a trianoni békeszerződés máig nyúló hatásairól essen sok szó. A sort dr. Széll Kálmán professzor kezdte, aki formabontó bevezetőjében a területhez kötődő családi emlékeit idézte, majd rátérve a könyvre megállapította: több ilyen témájú munkát olvasott, de ennyire precíz leírást még sohasem. A magyar történelem legnagyobb tragédiájának, Mohácsnál is nagyobbnak nevezte azt, ami Trianonban hazánkkal történt.


A kiadó, dr. Gyurácz Ferenc azt mondta el jellemzésként Botlik Józsefről: nem ismer tabutémákat, s a posztmodern történelmi felfogással szemben - amely szerint értékmentes történetírásra van szükség - ő Tamási Áronnal vallja:Az igazságot is meg lehet szokni. Botlik József az igazságot állítja könyvei középpontjába.

A szerző maga arról beszélt: a tabuk valójában áltabuk. Konok gyergyói székely emberként nem állhatja például, ha az osztrákokat sógoroknak nevezik, mert ez a sógorság hazugság, csak magyar oldalon létezik. Nem állhatja azt sem, hogy magyar történészek közül azok, akik megvehetők voltak, mind a mai napig osztrák szempontokat érvényesítenek például Burgenland történetével kapcsolatosan. Több példát is említett erre. Az egyik: a Lajtabánságot létrehozott Rongyos Gárda küzdelmeit - nekik köszönhetjük, hogy végül Sopron nem került Ausztriához, s a 10 hűséges vasi falu is visszatért -, az osztrák történészek bandaharcoknak említik. Van magyar egyetemen ma tanító történész, aki ugyancsak így nevezi! Az osztrákok nemzetiségi politikája sem olyen kiváló, mint ahogyan hirdetik. Botlik megemlítette: államszerződésükből kifelejtették a magyar nemzetiséget. Ráadásul a második világháború végén megpróbálták visszakövetelni maguknak újra Sopront.

A könyvbemutató igazi disputává vált ezen az estén, többen is felszólaltak. 


AZ ELSZAKÍTOTT MAGYARSÁG KUTATÓJA
Dr. Botlik József a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának docense. Három évtizede foglalkozik a Trianonban a magyar államtól elszakított magyarság viszontagságos történetével. 15 könyve jelent meg. Fő kutatási területe Kárpátalja, de műveiben figyelemmel kíséri a felvidéki, az erdélyi és a délvidéki magyarság helyzetének alakulását is. 2008-ban jelent meg „Nyugat-Magyarország sorsa 1918- 1921” című első könyve Burgenlandról.