Ezentúl nem lehetnek kiszolgáltatottak a lakók: kontroll alatt a fűtési számlák

Szombathelyen 1991-ben szereltek fel először fűtési költségmegosztókat, a Dr. Szabolcs Zoltán utcában. Azóta 5 ezer 102 lakásban került fel párologtatós-, elektronikus fűtési költségmegosztó, vagy kedvezőbb esetben fűtési költségmegosztás céljára alkalmazott hőfogyasztásmérő. A fűtési költségmegosztók alkalmazásának feltétele, hogy a hőleadó készülékek hőleadása szabályozható legyen. A fűtési költségmegosztók alkalmazásának lényege az, hogy az épület fűtési hőfelhasználását az épületben lévő fűtőtestre elhelyezett költségmegosztó készülékek segítségével osztják szét. Fontos tudni, hogy a költségmegosztók csak arányosítók. A CE minősítéssel rendelkező eszközök csak arra szolgálnak, hogy a hőfogadóban megmért fűtési hőfelhasználásnak hődíjköltségeit a tényleges hőfelhasználáshoz közeli módon lehessen felosztani az egyes lakások között.

Harrach Tibor, a távhő ügyvezető igazgatója által összeállított beszámoló szerint egy jól hőszigetelt házban az épület által elhasznált hő harminc-negyven százalékát nem a radiátorok, hanem a csőrendszer adja le. Ehhez párosul, hogy az ország legtöbb, költségmegosztóval felszerelt épületében a fürdőszobai radiátorokra nem tettek ilyen szerkezetet. Így aztán ezeket sem mérik, pedig ezek a fűtőtestek is hőt adnak le. Szorosan ehhez a problémakörhöz tartozik még, hogy egy átlagos lakóépület nem rendelkezik belső hőszigetelésekkel az egyes lakások között. A régebbi házaknál gyakran mindössze egy tíz centiméter vastag válaszfalat találunk, sőt, a panelházaknál gyakori a hat centi vastag válaszfal is. Ez azt eredményezi, hogy a lakások között hőáramok indulnak meg. Az olyan helyiségekben, ahol nincs radiátor, és mégis meleg van, a hő a szomszédos terekből, sok esetben a szomszéd lakásából származik.

A költségmegosztásról minden esetben a lakóközösség és a költségosztást végző cég (nem pedig a távhő) köt szerződést. Ennek a szerződésnek a rendelkezéseit a távhő nem ismeri, betekintéshez nincs jogosultsága, hiszen harmadik, kívülálló, kizárólag a számlák kiállításával megbízott félként vesz részt az ügyletben. A számlák felülvizsgálata során viszont megállapították, hogy a költségosztós számlák kiállítása a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek valamint a közüzemi szerződéseknek megfelelően történt.

Dr. Czeglédy Csaba (MSZP-SZTKE) frakcióvezető szerint nagy probléma, hogy a lakók a közös képviselőkre bízták a feladatokat. A közös képviselők közül többen ugyanis nem érkeztek meg a távhővel közös megbeszélésre. Gond az is, hogy olyan embereket választanak meg közös képviselőnek, akik nem rendelkeznek telefonnal, nincs internetelérésük, s nem tudják érdemben képviselni a lakókat. A távhős lakások harminc százaléka nincs érdemben képviselve. Azt javasolta, hogy szakítsanak a rendszerrel, ezentúl a távhő és ne magáncégek gyűjtsék be a lakások adatait. Ugyanis ezeket senki nem kontrollálja. Hangsúlyozta, hogy a lakók nem lehetnek kiszolgáltatottak. Továbbá azt ajánlotta, hogy jelenjenek meg a városi lapban a jogorvoslati lehetőségek.

A felvetésekkel a képviselők is egyet értettek, s egyhangúlag elfogadták a javaslatot, mely alapján a költségmegosztás szabályai szerint kiállított számlák, valamint az annak alapjául szolgáló adatszolgáltatás valódiságának garanciáit a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. vizsgálja meg. A vizsgálat terjedjen ki arra is, biztosítható-e a fogyasztó számára e körben jogorvoslat, továbbá, hogy a kiküldött számlák befizetési és végrehajtási határideje felfüggeszthető-e. A közgyűlés támogatta azt a javaslatot, hogy a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. azon felhasználók (díjfizetők) esetében, akik a részére hitelt érdemlően igazolva írásban bejelentik, hogy a 2011/2012. évi költségelosztásra vonatkozóan a költségelosztós cég ellen jogorvoslattal éltek, a jogorvoslati eljárás jogerős lezárásáig ne számítson fel sem kamatot, sem költséget. A felhasználói bejelentések határideje a közgyűlési döntéstől számított 30 nap. Amennyiben a jogorvoslati eljárás eredményeként megállapításra kerül, hogy a költségelosztó számla kiállítása jogszerű volt, úgy a felhasználó (díjfizető) köteles megfizetni az esedékesség időpontjától a tőketartozást valamint a tőketartozás után járó költségeket és kamatot is.

Az első évben nem spóroltam a fűtéssel. Hozzá voltam szokva, hogy meleg van a lakásban, s nem igazán tudtam, hogyan is kell bánni a távfűtéssel. Ha napokig nem voltam otthon, akkor sem tekertem le a fűtést. Izgatottan vártam az első elszámolást, s nagy megkönnyebbülésemre pár ezer forintot kellett ráfizetnem. Ezen felbuzdulva a következő évben már tudatos fogyasztóvá váltam, s a radiátor sem ment feleslegesen, amíg nem tartózkodom a lakásban. Büszke voltam magamra, amikor véget ért a szezon, úgy éreztem, jól végeztem a dolgomat. Aztán a fűtési szezon kezdete előtt két nappal megérkezett a csekk. Majdnem kiesett a kezemből, amikor megláttam, hogy közel 40 ezer forintot kell ráfizetnem. Ráadásul a fizetési határidő két nap volt. Most éppen azon töröm a fejem, hogy idén spóroljak-e és fizessek többet vagy inkább élvezzem a meleget, mert ezeken a számlákon és módszereken úgysem igazodik el az átlagember.