Elmaradtak a németek - A vendégforgalom növelése a cél

Az esemény megrendezésére az apropót az adta, hogy az elmúlt időszakban csökkent a német vendégek érdeklődése hazánk iránt, tudtuk meg Kovács Ferenctől, a Vas Megyei Közgyűlés elnökétől, az Országgyűlés várak, kastélyok és falusi turizmus albizottságának  elnökétől.   Ezért kezdeményezte Klaus Brahmig, a német parlament, a Bundestag turisztikai bizottságának  vezetője a magyar-német turisztikai  fórum megrendezését. Az eseményen a két ország parlamenti szakbizottságának képviselői mellett részt vettek a magyar és a német turizmus állami irányítói,  meghatározó idegenforgalmi szakemberei.  A megbeszélésen egyértelműen kirajzolódott a cél: a két ország közötti idegenforgalom fellendítése.

A megbeszéléseken szó esett  a magyar idegenforgalomban kínálkozó befektetési lehetőségekről is (Fotó: Berlini nagykövetség)

A 2012-es adatok szerint a németek, bár az előző évihez viszonyítva többet, mégis mindössze 2 millió vendégéjszakát töltöttek el magyarországi szálláshelyeken. Az  elmúlt időszakban  változtak  a német utazási szokások.    A hosszabb téli, nyári szabadságok mellett előtérbe kerültek a kisebb, 2-3 napos üdülések. Ez érzékelhető nálunk  az átlagos tartózkodási idő csökkenésében.

Ezt a folyamatot szeretnék visszafordítani a magyar turisztikai szakemberek, ezért is volt kiemelt témája a  találkozónak az egészségturizmus. Hazánk ezen a téren kiemelt adottságokkal rendelkezik. Ezeket Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség társelnöke, a sárvári  fürdő igazgatója mutatta be a résztvevőknek. Beszélt a magyar fürdők, gyógyhelyek egészségmegőrzésben, illetve a rehabilitációban betöltött szerepéről, a magyar egészségturizmus kínálatáról.  Rámutatott arra, hogy  ezek   a fürdők igazi hatásukat nem egy-két nap alatt, hanem kúraszerű használat során fejtik ki.

Napirendre kerültek a két ország között közlekedési kapcsolatok is.  A korábbiakhoz képest változás, hogy a szervezett buszos kirándulásokat felváltották a repülős utazások, ezen belül is teret nyertek a fapados járatok. Ezekből pedig leginkább azok a térségek profitálnak, amelyek szerepelnek ezen  társaságok úti céljai között, hiszen ez által könnyebben elérhetővé válnak. Ráadásul az adott térségben élők számára is kinyílik a világ.  Ennek előnyeit Németország számos térsége érzékeli, miután nagyvárosok sora része a fapados hálózatnak. Hazánkban csak Budapest,  kisebb mértékben Sármellék és Debrecen kapcsolódik a légiközlekedési rendszerhez.

A Magyarország és Németország közötti utazásra lehetőséget kínál még a vasút is. A tanácskozás résztvevői azonban kénytelenek voltak megállapítani, hogy ez a jelenlegi körülmények között nem túl vonzó, mert amíg Berlinből Párizsba 7 és fél óra alatt lehet eljutni vonattal, addig a német fővároshoz közelebb lévő Budapestre 11 és fél óráig tart az utazás. Ahhoz, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen Csehországban, Szlovákiában és hazánkban is -  a Párkány-Szob-Budapest  vonalon -  nagyszabású fejlesztésekre lenne szükség, hogy gyorsabbá váljon a közlekedés. A kényelmi szempontok alapján szükség lenne hálókocsis, éjszaka közlekedő szerelvényekre a két főváros között.

A megbeszéléseken szó esett arról is, hogy milyen befektetési lehetőségek kínálkoznak a magyar idegenforgalomban,  továbbá  téma volt a szakképzési is. A becslések szerint jelenleg mintegy hetvenezer magyar dolgozik Németországban, jelentős részük a turizmusban, ezért elengedhetetlen ezen a téren az együttműködés.