Az Őrség lelkiismerete

- Nem én kaptam az elismerést, hanem az a kis közösség, amelyik nagyon összetartó - hárítja el gratulációmat a kitüntetéséhez, amelyet március 15-e alkalmából vett át. Erősködöm, nem úgy van az, mégiscsak ő kapta azt Budapesten, az ő neve szerepel a Magyar Köztársaság elnöke, dr. Áder Jánosé fölött az oklevélen, és őt, az őriszentpéteri római katolikus plébánost, az Őrségi Esperesi Kerület esperését terjesztette fel a magas rangú elismerésre, a Magyar Arany Érdemkeresztre dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, aki az indoklásban meg is fogalmazta, miért tartja érdemesnek őt arra: az Őrségben teljesített missziója keretében a térségben élők lelki és szellemi életének, életminőségének emelése érdekében végzett munkája, a szülőföld értékeinek megismerését és megtartását, a helybenmaradást szorgalmazó tevékenysége elismeréseként javasolta neki.

Fotón láttam, nem reverendában, hanem atillában vette át a kitüntetést. Ezen kicsit sem csodálkozom. Varga Ottó  erősen magyar érzelmű pap. Nem véletlen, hogy Őriszentpéteren és Bajánsenyén Szent István szobor, Kondorfán Szent István dombormű van a templomnál, ráadásul Ottó atya és csapata az elmúlt években többször nyaraltatott az Őrségben erdélyi gyerekeket. Szárhegyieket, gyimesbükkieket. Most sem mulasztja el megemlíteni:

- Július 1-én Böjte Csaba árvái jönnek Déváról, az Őrségi Nemzeti Parkkal közösen fogadjuk majd őket. Javaslatomra családoknál szállnak most is meg. Ezt nagyon fontosnak tartom, mert a családok később mindig örömmel mondják, nagyszerű élmény volt számukra az erdélyi gyerekekkel együtt lenni, milyen kedvesek, érzelemgazdagok.

Varga Ottó kiváló csoszapálinkáját sokan ismerik az Őrségben (Fotó: Szendi Péter)

Varga Ottót a télen láttam Borbás Marcsi gasztroműsorában, ahol kísérte őt, beszélt az Őrségről. Akkor is önmagát adta egy kis humorral átszőve mondandóját. Nem hiába örülnek neki akkor is, ha váratlanul toppan be portákra.

Arról faggatom, milyen a kapcsolata az Őrségbe betelepülőkkel? Nem csodálkozom, amikor hallom tőle, milyen jó barátságban van Szarvas Józseffel, a Tündérkertet kitaláló színművésszel, vagy a másik neves színésszel, Rátóti Zoltánnal, de említi a Nyugat-magyarországi Egyetem rektorát, Faragó Sándort is, korábbról meg István Lajos professzort. Megjegyzem, az összekötő kapocs köztük Ottó atya híres csoszapálinkája, mert azt nyilván valamennyien megkóstolták. Nevetünk. Ez az a pont, amikor rákérdezek: hogyan lett pap egy ennyire életvidám emberből?

- Nem szabadott volna megszületnem - komolyodik el. - Olaszfán születtem, ahol rovott gyermekkori ténykedéseimre ma is emlékeznek még. Egyszerű falusi gyerekként cseperedtem becsületes magyar parasztcsaládban. Akkor még az otthon születés dívott. A bátyám nagy súllyal jött a világra, nehezen. Az orvos azt mondta a szüleimnek, ha anyám még egy gyereket világra hoz, abba belehal. Nem halt bele. A születésemkor inszakadást szenvedett, ennek következtében három centivel rövidebb lett az egyik lába. De sohase tette szóvá, miért is jöttem világra.

No és hogyan lett pap a kópé kis parasztgyerekből?

- Sose akartam pap lenni! - hökkent meg válaszával Ottó atya, de rögtön hozzáfűzi: - A Bibliából kiderül, egyik apostol se akart apostol lenni. Amikor bekerültem a szemináriumba, másfél hónap pokoljárásom volt. Gyötrődtem. A katonai behívó megváltás volt a számomra. Azzal vonultam be, hogy soha többet nem megyek vissza Győrbe, a szemináriumba. Aztán két héten át Dani barátom gyúrta az agyamat, hogy végre megjött az eszem, mert hülye vagy, ha pap akarsz lenni. Na ezután határoztam, ki is mondtam: márpedig más nem leszek!

Varga Ottó hiába érkezett a Vasi Hegyhátról, rajongva szereti az Őrséget, az őrségi embereket. Arra kérem, fogalmazza meg: mi ma az Őrség panasza?

- Mérhetetlen elöregedés és munkanélküliség - komorul el pillantása. - Ha így megy minden, akkor tíz éven belül megfeleződik az itt élők száma. 60 kilométeres körzetben nincs munkalehetőség, a fiatalok elmennek, az idősek pedig kiköltöznek a temetőkbe. A hétvégi házakba beköltözöttek nem megoldás az Őrség számára. Szeretnek itt, de a hagyományok nem élnek velük tovább, más hagyományok teremtődnek.

Tudósítóként nem egyszer tapasztaltam, mennyire közkedvelt pap. Vajon ő mit tart eddigi élete csúcspontjának?

- Amikor egy haldokló emberhez hívtak, egy volt kitelepítetthez. Mondtam neki, beszélgetni jöttem hozzá, de ő rögtön kijelentette: nem fog meggyónni, mert összeveszett Istennel, emberrel. Amikor hazatérhetett, újra meg kellett vásárolnia a házát, bútorait. Kért, ne is töltsem nála hiába az időmet. Maradtam. Beszélgettünk. Aztán egyszer csak kijelentette: mégis meggyón. Miért? 40 év után újra megbékültem Istennel, önmagammal, embertársaimmal. Ez a beszélgetés volt 31 éves papságom csúcspontja.

Ottó atya három infarktust túlélt, cigizik, lót-fut, szervez, sokat építkezett. Mit tart ma papként legfontosabbnak?

- Nekem szívügyem az ökumené. Az őrségi emberek is ezt szeretik: az összetartozást. Ez tényleg nagyon jó.

I. Ferenc, a kedvenc

Természetesen az első latin-amerikai és az első jezsuita pápáról, a  Buenos Airesben olasz bevándorló munkáscsaládban született Ferenc pápáról is beszélgettünk Varga Ottóval.

Hiszen nagyszerű híreket hallottunk róla. Egyszerű életmódját szinte azonnal szárnyra kapta a világsajtó. Megtudhattuk, hogy érsekként sem tartott autót, mert buszozott, ha pedig Rómába, a Vatikánba kellett utaznia turistaosztályon repült. Buenos Airesben szerény, másfélszobás lakásban lakott az érsekség épületében, és elődje bíborosi öltözetét használta, de szívesebben járt csak egyszerű feketében. Azt sem szabad kihagyni, hogy a jelenlegi pápa alig egy hónapja argentínai otthonában még magának és a barátainak főzött vacsorát.

Felkapta a sajtó azt is, amikor pápává történt megválasztása után személyesen rendezte római szállodai számláját. A pápai szentmiséjén készült fénykép sem volt semmi: enyhén viseltes fekete fűzős félcipője látszott rajta. Ez is  árulkodott arról, milyen szolid, köznapi életvitelhez szokott.

Szerénysége, a híveivel kialakított közvetlen, spontán kapcsolata csak a testőreinek kellemetlen, hiszen nehezebbé vált a munkájuk.

Mindezeken túl I. Ferenc pápa kedveli az operát és az irodalmat, érdekli a labdarúgás és hiába távolították el egy kamaszkori fertőzés következtében a fél tüdejét jól úszik, a spanyolon kívül olaszul, latinul, franciául, németül és angolul beszél.

Vajon meddig marad a média kedvence? Mi lesz majd, ha I.Ferenc pápa arról kezd el beszélni, hogy meg kell szüntetni nemzetek kizsákmányolását, az új adósrabszolgaságot, a természet erőforrásainak tönkre tételét? Sajnos tudjuk.