Vannak gondok, de nem itt

Az egyébként örvendetes hír több mint furcsa megvilágításba került Balassa Péter jobbikos képviselő sajtóközleményében: gyakorlatilag a ház összes lakóját lebűnözőzte, a házat a város csikágójaként említette, az itt élőket azzal vádolta, hogy a lakásokat szétlopták, lerombolták, a környéket pedig terrorizálják, mindezt összefüggésbe hozta az itt élők etnikai hovatartozásával.  

A városi közgyűlés minden frakciója elutasította Balassa mondandóját is, annak tartalmát rasszistának minősítve. Szakály Gábor tanácsnok, a szociális bizottság fideszes elnöke a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón azt mondta: Ez nem úgy működik, ha valahol gond van, felvonul a Magyar Gárda és kidobálja a bőröndöket az ablakon.  

Az LMP-s Horváth Zoltán pedig bejárást szervezett a házba.   Gondok valóban vannak,  ezt sorolták is a lakók, akik Horváth Zoltán társaságában fogadták a vendégeket. - Ha itt probléma van, az olyan, amit a Szovának kellene megoldani -  kezdi Fenyvesi Sándorné  Mállik a gang födéméről a vakolat, a betonvas rozsdás, a korlát ugyancsak, több lakás vizesedik, a nyílászárók elavultak  mondja az asszony, aki megjegyzi, ő itt most kisebbségiként szólalt meg. Értsük ezt úgy, hogy a lakók többségével ellentétben ő nem roma. De itt nincs rasszizmus -  szögezi le. 

- Három-négy családdal van probléma, de az ő lakásuk is rendben van, akárcsak a többieké -  mondja kalauzunk, Sárközi Zoltán, a megyeszerte ismert hegedűs fia, egy budapesti nagy cég helyi kirendeltségének vezetője.  Átlagos állapotú otthonokat látunk, a lakók invitációjára. Az összképen az imitt-amott látható penészfoltok rontanak. Van, aki többet fordít a lakására, mint például Nemes Zsuzsa, aki még az előszobát is kicsempézte, van, aki csak a legszükségesebbekre - amire a bérleti szerződés kötelezi - költ, mint például Fenyvesiné, azért, mert vele mindig csak egy évre köt szerződést a Szova.

Sárközi Antal és fia, Zoltán visszautasítják a vádakat (Fotó: Szendi Péter)

A legtöbben  már évek óta itt élnek,  akik költöznek, azok sem a többiek miatt, hanem mert sok a rezsi - ezt már Holdosi Józsefné mondja. Előkerülnek a számlák: húsz-harmincezer forintot fizetnek a villanyért, ebben a bojler is benne van, ekörül van a gáz is, mert a nyílászárók rosszak, a lakbér harmincöt, ehhez az önkormányzat ad támogatást a rászorulóknak. Szemétszállítás, vízdíj, egyéb szokásos fizetnivalók, van, akinek százezer forintra rúg a kiadása negyvennégy négyzetméterre.  

Húsz lakás üres,  két lakás lakhatatlan az épületben,  mondják a lakók. Az egyik a tetőről ázik, a másik egy földszinti alulról. Vannak olyan lakások, amelyek tényleg nincsenek jó állapotban, de van, amelyik például sportolóknak volt kiadva.

Holdosiné kijelenti, a környékbeli szórakozóhelyről jönnek ide be a drogosok meg a részegek, azok piszkítanak az udvarra, aztán ráfogják a cigányságra.  Az egész ügy, az, hogy mi, újságírók egyáltalán ott jártunk, nagyon faramuci. Felmerül köztünk, hogy most mi, ha a lakók álláspontját és azt amit láttunk - és ami köszönőviszonyban sincs Balassa közleményével  közreadjuk, akkor vajon beálltunk-e a cigányozásba?

A kérdésre nem találjuk a választ. Talán nincs is jó válasz.  Egy-két ténybeli tévedést, csúsztatást azért nem árt helyretenni. Balassa Péter közleményét sokan úgy értették, mintha a ház felújítására szánt pénzt a cigányokra költené a város. (Vannak, akik már azt is kiszámolták, lakásonként mennyit.) Az ingatlan az önkormányzat tulajdona, így a város a saját vagyonát őrzi ezzel a felújítással, ami igencsak időszerű. A lakásokat nem újítják fel, azok karbantartása továbbra is a lakók dolga lesz, a pályázati pénzből a külső homlokzatot, szigetelést újítják fel, és a nyílászárókat cserélik ki.

Holdosi Józsefné (jobbról) mutatja: onnan hullanak a betondarabok (Fotó: Szendi Péter)

Szombathelyen ma már a legtöbb önkormányzati bérlakást úgy adják ki, hogy azt a bérlő újítja fel a saját pénzén, ezt az összeget később lelakhatja.  Elhangzott az is, hogy ez a város csikágója. Erről valószínűleg nem tudnak azok, akik beállnak a ház udvarára igencsak drága autóikkal, rendszeresen, hogy megússzák a parkolódíjat. 

Azt a lakók sem mondják, hogy minden tökéletesen rendben lenne, ne lenne viselkedési vagy egyéb probléma a házban (a garázsban "rosszvasazók" például telerakják a kukákat.) De - mint azt Czeglédy Csaba szocialista frakcióvezető megjegyzi - nincs több probléma itt sem, mint ami a város bármelyik soklakásos házában lehet. Hogy ez valóban így van-e, arról a polgármesteri hivatalban érdeklődtünk. Azon a zöld számon, amelyet Balassa Péter javaslatára hoztak létre, és amelyen a Szovához bárki név nélkül bejelentheti, ha önkormányzati lakásban élő zavarja a szomszédait, ebből az utcából - mint azt a polgármesteri hivatalban megtudtuk  - három bejelentés érkezett, abból kettő ugyanazon személy miatt, aki nem szedte össze a kutyapiszkot az ebe után.

A pályázat szociális célú rehabilitációt szolgál, a célja éppen az, hogy hátrányos helyzetű csoportok életkörülményeit javítsák.  A város tehát éppen annak köszönheti, hogy ezt az épületet külső forrásból fel tudja újítani, hogy  ezen a környék olyan, amilyen. Enélkül egyébként a körforgalom sem épülhetne meg, a református templomnak is jut a pályázat négyszázmilliós keretéből pár tízmillió, az evangélikusra is, az építkezésen pedig tartós munkanélkülieket is foglalkoztatnak, szociális, kulturális, közösségi szolgáltatásokat is működtet majd itt város.