Mindenszentek nem csak a hívőké

Mindenszentek napját a katolikus világ november 1-jén ünnepli, ezt november 2-án a halottak napja követi.

Az ünnep eredete régebbre, a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza: a kelták számára a Samhain pogány ünnep jelentette az új év, a tél és a sötétség kezdetét.

Azt tartották, hogy az előző évben elhunytak lelkei ezen az éjszakán kelnek át a holtak birodalmába. A szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlást.

A keresztény közösségek a 7. századtól kezdve kezdtek egyes helyeken ünnepet tartani az elhunyt valamennyi katolikus szent tiszteletére. Így lett a pogány halottakra emlékező ünnepből lassacskán mindenszentek.

Körmendy Györgyné és fia, Körmendy Gábor a temetőben. E napokon együtt vannak a családok. Fotó: Horváth Csaba

November 1-je munkaszüneti nap. Ez a hagyományból fakad, a hívek számára ez mindig is általános dologtiltó nap volt. Tilos volt a földmunka, a répa és krumpli elvermelése, a varrás, mosás, takarítás, meszelés, az élelmiszerek télire való eltétele.

Míg a mindenszentek ünnepe a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a reformátusoknál nem egyházi ünnep sem a halottak napja, sem a mindenszentek.

Az evangélikusok a halottak napját megtartják, a mindenszenteket azonban nem. Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra. E szokást nemcsak a katolikusok, hanem a protestánsok és a nem hívők is átvették. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a „temetők nagy keresztjénél", a „mindenki keresztjénél" elimádkozzák a mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket.

Koszorúkat ma már a hipermarketek is árusítanak, mégis, aki hangulatosabb darabot, nem tömegcikket szeretne kivinni a temetőbe, a piacon, virágkötőknél és virágboltokban inkább tud választani. Árban igen nagyok az eltérések: egyszerűbb, kisebb koszorút egy-kétezer forintért is lehet találni, de nem ritkák a tízezres nagyságrendben beárazott darabok sem.

Koszorúalapot is sok helyen lehet kapni, akár már pár száz forintért is – de nemcsak anyagi okok, hanem a kézműves technikák egyre népszerűbbé válása is hozzájárult ahhoz, hogy sokan maguk készítik el a szeretteik sírjára szánt díszt. A szalma alapra szalagokkal, dróttal rögzíthetjük a díszítést, amely állhat fenyő- vagy tujaágakból, tobozokból, borostyánból, de jól mutat a babér is.

Szombathelyen péntek este hat órai kezdettel a Jáki úti temetőben a ravatalozó előtt a polgármesteri hivatal versmondó stúdiója, a Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelő Kft. kegyeleti ágazatával közösen irodalmi műsorral adózik az elhunytak emlékének. Az emlékműsort a történelmi egyházak képviselőinek közreműködésével ökumenikus ima követi.

A Jáki úti temető mindhárom kapuja nyitva tart reggel hattól este nyolcig.

November elsején is óvatosan!

SZERINTEM

Szándékosan kerültem a Halloween témakörét. Az utóbbi években túlbeszéltté vált a téma, hogy mennyire jó vagy nem jó átvenni egy angolszász szokást. Sokkal érdekesebbnek tartom azt, ahogyan a halálhoz viszonyulunk. Minél civilizáltabbnak gondoljuk magunkat, annál nagyobb a távolság. Míg egyes „primitív" törzsek szinte fizikailag sem szakadnak az elhunytaktól (családfő koponyája a kunyhóban), addig nálunk sokan a gyerekeket a temető közelébe se viszik. Egy távoli, szatmári kis falu temetőjében láttam egyszer egy cigány családot, amint rendbe tették hozzátartozójuk sírját. Aztán öntöttek egy jó pálinkát – a halottnak.