Körmend és vidéke: Miért pukkadt ki a lufi?

A Magyar Nemzeti Bank január 23-án kelt határozatában visszavonta a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét és elrendelte az intézmény végelszámolását. Mint arról már hírt adtunk, azonnal megindult a betétesek kártalanítása. Most megtudtuk, hogy bőven a húsznapos határidőn belül szinte már mindenki megkapta az Országos Betétbiztosítási Alaptól (OBA) a kártalanítást. - A kifizetőhelyeknél lévő listákról lassan elfogynak a nevek – tudtuk meg Tóth Istvántól, az OBA kommunikációs vezetőjétől. Néhány tucat ügyfél vár még a pénzére. A kártalanítás, kifizetés zökkenőmentes volt, lassan érkeznek már vissza az OBA-hoz az ügyfél-elégedettségi kérdőívek is.

Tóth István elmondta azt is, az első reakció, az ijedtség és bizonytalanság után az ügyfelek megnyugodtak, és bámulatos higgadtsággal működtek együtt az OBA-val és a kifizetőhelyekkel. A pénzintézet bezárása utáni indulatok pedig érthetőek, mindenki aggódott a megtakarításáért.

Nyugtalan ügyfelek a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet körmendi fiókjánál. A pénzintézet bezárása utáni indulatok érthetőek voltak, mindenki aggódott a megtakarításáért. A kártalanítás folyamatban van (Fotó: Szendi Péter)

Az OBA százszázalékosan kártalanította 100 ezer euróig (valamivel több, mint 30 millió forintig) a betéteseket, akiknek ennél több pénzük volt a takarékban, azok ezen összeg feletti igényükért a végelszámolóhoz, a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft.-hez fordulhatnak. Negyvennégy ügyfélről van szó, összesen 881 millió forintot tartottak a takarékban. A betétesek zöme ennél kevesebb pénzt tartott a Körmend és Vidékénél az összesen 8563 magánszemély, 1475 vállalkozás, társadalmi szervezet, és 34 tulajdonközösség alkotta ügyfélkörből. Nekik az OBA összesen 20,3 milliárd forintot fizetett ki. Az ötszáz forintnál kisebb betét után nem járt kártalanítás.

A legidősebb betétes 1902-ben született, a legfiatalabb három hónapos volt. A betétek átlagos összege magánszemélyek esetén 2,6 millió forint, jogi személyek esetén 2,6 forint volt. A legtöbben, 3819 ügyfél 1 millió forint alatti összeget tartott a pénzintézetnél összesen 1,2 milliárd forint értékben. Az 1-5 millió forint közötti betétek száma 2643 darab volt összesen 5,8 milliárd forint értékben, ötmillió forint feletti összegre 1734 ügyfél tartott igényt összesen 13 milliárd forint értékben. Összesen 22,2 millió forintot fizetnek ki olyan betétekre, amelyekre még állami garancia vonatkozott.

Öt önkormányzat is tartott pénzt a hitelintézetnél, összesen 29,6 millió forint értékben. Mint arról már beszámoltunk, az öt közül az egyik Nárai, amelynek 10 millió forintja látszik elúszni. Legalábbis egyelőre kétséges a betétük sorsa, a kártalanítás az önkormányzatokra nem terjed ki, a végelszámolónál kell sorbaállniuk – tudtuk meg Németh Tamás polgármestertől. Hogy mennyi idő alatt juthatnak a pénzükhöz – ha egyáltalán – azt nem lehet tudni. A számlákat, béreket addig is fizetniük kell. A polgármester segítséget kért a kormánymegbízottól, dr. Hende Csabától, a körzet országgyűlési képviselőjétől, tájékoztatta a helyzetről Pintér Sándor belügyminisztert, Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. Állami segítséget kért, egy bíznak a kedvező döntésben, mert egy másik takarékszövetkezet bedőlésénél az állam ezt megadta a hasonló helyzetbe került önkormányzatnak.

Az MNB azért kényszerült a tevékenységi engedély visszavonására, mert a takarékszövetkezet gyenge fizetőképessége még tovább romlott, fennállt a veszélye, hogy nem lesz képes eleget tenni fizetési kötelezettségeinek (Fotó: Szendi Péter)

A Körmend és vidéke felfüggesztését megelőzte a Magyar Nemzeti Bank átfogó vizsgálata, a majd feltárt kockázatok miatt tavaly novemberben felügyeleti biztosokat rendeltek ki. A biztosok kirendelését nem követték olyan súlyú intézkedések a tulajdonosok részéről, melyek a takarékszövetkezet helyzetét stabilizálni tudták volna – áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelősége (PSZÁF) honlapján közzétett részletes tájékoztatóban.

Az MNB azért kényszerült a tevékenységi engedély visszavonására, mert a takarékszövetkezet gyenge fizetőképessége (likviditási helyzete) tovább romlott, fennállt a veszélye, hogy nem lesz képes fizetési kötelezettségeinek eleget tenni. A problémás portfolió megtisztítása az MNB által túlzottan kockázatosnak értékelt elemektől több milliárd forintnyi – a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet méretéhez képest óriási – azonnal elszámolandó veszteséggel járt volna. Az alacsonyabb kockázatú ügyfélkör esetleges megszerzése csak alacsonyabb hitelkamatokkal lett volna lehetséges, mely nem fedezte volna a takarékszövetkezetnél lekötött betétek piac felett árazott kamatait. A kamatcsökkenés pedig a hitelállomány leépüléséhez vezetett volna, mely tovább rontotta volna a fizetőképességet – tudtuk meg a PSZÁF tájékoztatójából, amelyben az is szerepel, hogy a nagyszámú és jelentős részben súlyos jogszabálysértés, biztonsági hiányosság kiküszöbölése, a belső kontrollmechanizmusok kiépítése és így a biztonságos hitelintézeti működés helyreállítása, fenntartása olyan ráfordításokat igényelt volna, amelyek még középtávon sem tették volna lehetővé a nyereséges gazdálkodást.

Megkérdeztük a pénzügyi felügyeletet, hogy folyik-e büntetőeljárás a pénzintézetnél történtek miatt. A PSZÁF a már idézett közleményére hivatkozott: „Az MNB kivétel nélkül minden esetben, ha jogszabályokat sértő gyakorlatot állapít meg, vizsgálja a személyi felelősség kérdését. Jelen esetben a takarékszövetkezet gazdálkodási helyzetének számottevő romlása – ezen belül egyes konkrét ügyletek – miatt merülhet fel egyes vezető állású személy(ek) felelőssége. Az ezzel kapcsolatos intézkedések folyamatban vannak, azokról a folyamatok lezárultát követően lehet részletesebben beszámolni.”

Ha van az ügynek tanulsága, az az, hogy a piacon épp aktuálisnál nagyobb kamat ígéretére pénzt elhelyezni, nagyobb kockázattal is jár az ügyfelek számára. Ez az ügy most a betétesek túlnyomó többsége számára jól végződött, bár senkinek a helyében nem lennék, aki akárcsak épp a számlájára érkező fizetéséért aggódott.