Javaslat speciális mentőcsoport létrehozására a Rábánál

Suller László ipari alpinista is a Rába szerelmese. Ennélfogva a szívén viseli a folyó sorsát. Áradások esetén rendszeresen végez önkéntes mentő tevékenységet. Azt tapasztalta, hogy sokszor alakul ki krízishelyzet, amikor a sodrás által szállított hulladék és az uszadékfa megreked valahol, felgyűlik például a folyón átívelő hidak lábánál. Évente akár többször is előfordulnak ilyen esetek. Ráadásul az uszadékok az áradás visszahúzódásával természetes akadályokat képeznek, amelyek a víz alatt vannak és láthatatlanok.

Árvízvédelmi szempontból fokozott veszélyeknek vannak kitéve a Rába melletti települések. Áradáskor rengeteg uszadékfát sodor a folyó, amelyek megrekedve akadályokat képeznek, nemegyszer krízishelyzetet teremtve.

Jelentős veszélyforrást jelentenek a vízi túrát kedvelők illetve a fürdőzők számára, hiszen a Rába több szakaszán is működnek horgászstégek, sportolást népszerűsítő, vízitúrát rendező egyesületek. Beszámoltunk róla, hogy két kenu borult a folyóba hétfőn hét utassal, mert a vízitúrázók járműve fönnakadt a Rábába dőlt fák képezte akadályon. Sajnos, sok helyütt található uszadék a vadregényes, kanyargós folyón, a part elhanyagolt, kidőlt fák szegélyezik, a folyó területe közigazgatásilag nem behatárolt, mivel a víz szélessége folyamatosan változó. Suller László úgy véli, egy, a megelőző tevékenységre létrehozott speciális csoport sokat tehetne a veszélyhelyzetek kiküszöbölése érdekében. Erre vonatkozóan ki is dolgozott egy projektet, amit a Rába-menti településekkel is megismertetett.

Suller László szerint egy speciális vízimentő csoport a megelőző tevékenységével segíthetne a problémákon.

Fotók: Simon Erzsébet

Suller László elképzelése szerint egy kis létszámú csoport egy munkacsónakkal járőrözne a Rábán, a feladata lenne egyebek mellett a meder illetve a partoldalak karbantartása, tisztítása, a hulladék kihordása, az uszadékszigetek szétbontása, zsilipek tisztán tartása, szükség esetén vízi személymentés, árvízi megelőző tevékenység. Egy tisztán tartott folyómedernek ugyanis nagyobb az áteresztő képessége, ez az áradások idején könnyebb, gyorsabb vízlefolyást eredményez. Suller László a Rába-projektet egyedül nem tudná finanszírozni. De úgy gondolja, a folyó menti települések önkormányzatainak segítségével, szakminisztériumok, civilek támogatásával meg lehetne valósítani.