2015.02.19. 13:18
Szombathelyen is kukáznak a varjak - Miért lepték el a városokat?
Csapatostól, lármázva szállnak felettünk, a belterületi parkokban jöttünkre megrebbennek, az autóutak mentén pedig sűrűn feketéllve "legelésznek". Mitől lett ilyen sok varjú a városokban?
- Ez egy átmeneti állapot - feleli kérdésünkre dr. Gyurácz József, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Szombathelyi Csoportjának elnöke, a Savaria Egyetemi Központ dékánja. - Oroszország, Ukrajna felől is hozzánk költöznek telelni a varjak, ezért nő meg az állományuk. Március végére, április elejére azonban visszaáll a rend, marad a korábbiakhoz képest nagyon megcsappant varjúállomány Magyarországon.
Dr. Gyurácz József meghökkentő tényt említ. A magyarországi vetési varjú költőállományának úgy 90 százalékát pusztította ki a több évtizedes irtóhadjárat az ezredfordulóra. A XX. század második felében még fizettek is a lelövésükért, de mérgezett tojásokkal is sokat kiírtottak közülük. Sokat? Rengeteget.
- Képzeljük el, hogy Magyarország tízmillió lakosából egy-két évtized múltán egymillió marad. Ilyen arányban pusztították ki őket - magyarázza a szakember.
A faj azt követően lett a mező- és vadgazdálkodási dúvad besorolásból védett faj, hogy eltűnésével párhuzamosan vészes fogyatkozásnak indult - csak néhány száz párra csökkent - a hazai kék vércse állománya. Ez a telepesen fészkelő sólyomféle ugyanis saját fészket nem épít, költőtelepeinek egyedül a vetési varjú kolóniái adnak otthont. A kék vércse az Európai Unió egyik kiemelt természeti értéke, melynek kontinens szintű megőrzésében hazánknak kiemelt szerepe van, ezért a faj Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500(!) ezer forint.
De térjünk vissza a kiindulóponthoz: miért lepik el a varjak a városokat?
- Intelligens, tanulékony állatokról van szó, a városba költözésüknek pedig több oka is van - hangsúlyozza dr. Gyurácz József.
A legfontosabb okok között szerepel minden bizonnyal a folyamatos üldöztetés elöli menekülés, a külterületi erdőfoltok felszámolódása, és az azt körülvevő mezőgazdasági táplálkozóterületek kedvezőtlen, monokultúrássá történt átalakítása is. A falvakban, városokban viszont rengeteg a természetes táplálkozóterület (parkok, diófák), ráadásul egész évben hozzáférhető számukra a kommunális hulladék (nyitott szemetesek, lépten-nyomon szétszórt kenyér).
Mondhatnánk: kukáznak a városokban a varjak. Eközben nem túl szép hangjuk jelentős zajjal, ürülékük szennyezéssel jár. De ne feledjük azt, hogy fontos szerepet töltenek be a természetláncban - rovarokat, pockokat is esznek -, védett állatok, és a kék vércse miatt is nagyon fontosak.