Kozmikus utazás: Mars, a Vénusz, a Merkúr csak néhány százmillió kilométerre vannak tőlünk

A Magyar Meteorológiai Társaság Szombathelyi Csoportjának a szervezésében Bolygótársaink légköre címmel dr. Gadányi Péter egyetemi docens tartott előadást. Megtudhattuk róla, hogy a természetföldrajz intézeti tanszék munkatársa, vulkanizmussal, lávabarlangokkal foglalkozik. Érdekli a tenger, a meteorológia, a légkör és minden, ami a természettel kapcsolatos. Témaként azért a körülöttünk lévő bolygókat jelölte meg, mert a világegyetemhez mérten ezek nincsenek túl messze a Földtől, mégis kevés szó esik róluk. Úgy fogalmazott, hogy a Merkúr, a Vénusz, a Mars bolygótestvéreink néhány százmillió kilométerre vannak tőlünk, ez az Univerzumhoz képest nem túl nagy távolság. Főként, ha azt is nézzük, hogy a Világegyetem folyamatosan tágul.

- A Föld az otthonunk, száguldunk a Világegyetemben a Nap körül - folytatta az egyetemi docens. - 365 nap alatt kerüljük meg a Napot, eközben forgunk a saját tengelyünk körül is. Fantasztikus légkörünk van, melynek anyagát most is szívjuk. Ahhoz, hogy értékeljük a helyzetünket, gondoljunk arra, hogy milyen gazdagok vagyunk! A levegő, amit belélegzünk, másutt nincsen. Ez már magában hatalmas kincs.

Bolygótársaink légköre címmel dr. Gadányi Péter egyetemi docens tartott előadást, melynek során az Univerzumot ismerhettük meg Fotó: Cseh Gábor

Az előadó először összehasonlította a Földet a bolygókkal. Kiderült, hogy A Vénusz és a Mars szén-dioxidban nagyon gazdag. A Vénuszon 96,6, a Marson 95, míg a Földön 0,03 százalék. Nitrogénben viszont a Föld a leggazdagabb, 78 százaléknyi található belőle.

- A légkör a bolygónk belsejéből tör ki - emelte ki dr. Gadányi Péter. - Ez a folyamat nagyon régóta zajlik, s szerencsénkre a mai napig nem állt le. A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap. Nincs légköre, a napszél ugyanis a maradékot is elfújta. Nagyon hamar kihűlt. Ritkán lehet látni, reggel vagy este szürkületkor lehet megfigyelni. A bolygó sötét oldalán sokszor mínusz 200 Celsius-fokos a hőmérséklet, a másik oldalán plusz 400 is előfordul. Felszínét mélyedések tarkítják, melyekben víz és jég is található.

Ezt követően gondolatban a Vénuszt céloztuk meg, melyről eleinte azt gondolták, itt egykor élet is lehetett, ám ez az elmélet mára megdőlt. A Hold után a legfényesebb objektum az éjszakai égbolton. A kalauzcsillagok közé tartozik, hiszen segítette az embereket utazásaik során a tájékozódásban. Emiatt nagyon kedvelt volt és szívesen adtak különféle hangzatos neveket neki, külön a reggel látható és külön az esti Vénusz számára, mint például a Hajnalcsillag és Esti csillag nevet, amelyből keletkezett a jól ismert Esthajnalcsillag elnevezése. Régen Vacsoracsillagnak is hívták, hiszen amikor feltűnt az égen, akkor ültek le vacsorázni. Azért ennyire fényes, mert légköre van, amelyet főleg szén-dioxid alkot. A felszínén rettentő nagy a hőség, akár 400 Celsius-fok fölötti értékeket is mérhetünk. Kénsavas eső hullik időnként, ezért az előadó szerint nem lenne érdemes esernyőt használni, hiszen hamar semmivé válna.

- A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben, szabad szemmel is könnyedén látható az éjszakai égbolton - mondta az egyetemi docens. - Gyakran hívják vörös bolygónak is a színe miatt, amit a Mars felszínét meghatározó vas-oxid okoz. Sok por száll a levegőben, mivel nincs víz, ami megkötné. Sziklasivatagok és szélfútta homokfodrok találhatók a felszínén. Előfordul, hogy szénsav- vagy vízjéghó esik. Tavasszal nagy viharok dúlnak a felszínén, úgy is mondhatnánk, hogy tavaszi szél homokot áraszt.

Sokáig gondolták, hogy a Marson létezhet idegen civilizáció, innen származik a marslakó kifejezés. Ez sok író fantáziáját megmozgatta. A jelen tudás szerint, ha van élet a Marson, az legfeljebb egyszerűbb élőlényekre, mikroorganizmusokra korlátozódik.