Védeni, gyűjteni és bemutatni: Vasvár, Csap és Bácskertes értékeit vették sorra a konferencián résztvevők

A bárányfesztiválon a hungarikumnak számító karcagi birkapörkölt volt terítéken, szó szerint is. Az értékekről szóló konferenciát a szabadtéri rendezvény előtti napon tartották. A szakmai fórumon a többi közt a szintén hungarikummá nyilvánított bajai halászlé értéktárba kerülésének történetét ismerhették meg az érdeklődők.

- A rendezvény célja egymás épített és kulturális örökségének megismerése - hangsúlyozta a konferencián Gyöngyösi Zsuzsanna könyvtárvezető.

- Miért is van szükség értékekre? - kezdte kérdéssel beszédét Tóth Balázs polgármester. A választ is megadta:
- Az érték egyfajta útmutató. Olyan cölöp, amelyhez viszonyítani lehet döntéseinket. Emiatt meghatározó, milyen értékrendünk van. Ezért kell védeni, gyűjteni és bemutatni ezeket.

Tóth Balázs, Vasvár polgármestere és felesége, valamint dr. Silling István néprajzkutató a hallgatóság soraiban.

Loksa Gábor, a Lakiteleki Népfőiskola határon túli értékeket felkutató kollégiumának programfelelőse a falukutatásról, az értékfeltáró munkáról beszélt. - Ahol belső hitet és erőt találtak a kérdőíves munka és interjúk során, ott tudták, hogy érdemes tovább kutatni. Az elhivatott helyi emberek, közösségek biztos őrzői a települési hagyományoknak, épített és szellemi örökségnek.

A lakitelki beszámoló után a legdélebbi palóc falu, Kupuszina, azaz Bácskertes értékeiről beszélt dr. Silling István néprajzkutató, nyugalmazott egyetemi tanár. A vasváriak már korábban is találkozhattak a vajdasági település képviselőivel, például a színjátszófesztiválokon.

- Nálunk lakik a vasvári réteskirálynő is, hiszen tavaly a kupuszinai mákos rétes érdemelte ki a fesztivál első díját - mondta nem kis büszkeséggel a néprajzkutató.

Loksa Gábor, a Lakiteleki Népfőiskola határon túli értékeket felkutató kollégiumának programfelelőse - egyebek között a falukutatásról is beszélt. Fotó: Vincze Kornél

A szakember sajátos palóc nyelvjárásukat, népviseletüket szintén érdemesnek találná arra, hogy ezek a magyar örökség tárába kerülhessenek.

A bácskertesiek után a bajaiak mutatkoztak be.

Dr. Munczig Dénesné kulturális menedzser jó gyakorlatként beszélt a hallgatóságnak a bajai halászlé hungarikummá minősítésének történetéről. A szakember tanácsa szerint ahhoz, hogy egy érték hungarikummá váljon, széles körű társadalmi összefogásra, szakmai támogatókra és sok munkára van szükség. A bajaiak igényességére jellemző, hogy bárhol meg tudják főzni a halászlevet, de a vizet, paprikát és a halat a városból viszik. Meggyőződésük szerint így lehet mindenütt azonos minőségben elkészíteni a tésztával gazdagított, egyedi ételt. Baján egyébként 12 szakboltban vásárolhatják meg ehhez a helyben fogott, friss halat a profi szakácsok és a háziasszonyok.

Az étvágygerjesztő bajai jó példa után Gyöngyösi Zsuzsanna a vasvári értéktárbizottság létrejöttéről számolt be. Ismertette azt a sikertörténetet, amelynek végeredményeként öt vasvári helyi érték felkerülhetett a Vas megyei értéktárlistára. Sorolta: megyei érték a dominikánus kolostor és a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény; a Katonák útja és a sánc; a Vasvári Békeház, valamint a Vasi megyei Képzőművészeti Gyűjtemény. Megyei érték még a városból a Szentkút és a búcsújárás hagyománya, valamint dr. Bendefy László szellemi öröksége.

Az előadók sorát a kárpátaljai küldöttség zárta. Csap értékeiről Balogh Beáta, Dahulics Katalin és Hurik Ilona főiskolai tanárok tartottak előadást. A Nagy Gáspár Művelődési Központ Castrum Galériáján Égi és földi szerelem - szemezgetés Kupuszina értékeiből címmel Silling N. Mária autodidakta festő munkáiból nyílt tárlat.

Folytatják majd az eszmecserét

Az értékfórum a közeljövőben Kárpátalján és a Vajdaságban folytatódik - vagyis Csap és Bácskertes is helyszíne lesz hasonló, az érték-őrzésről és értékmentésről szóló tanácskozásnak. Természetesen a vasvári értéktár is képviselteti magát a határon átnyúló közös munkában.