Nem merülnek feledésbe

A nagy háború és mérhetetlen emberveszteségei a centenáriumi megemlékezések alkalmával a települések hős fiaira irányítják a figyelmet. Ezzel Vas megye közösségei sincsenek másként. A Visegrádi Szent György Lovagrend Vas megyei priorátusa kiemelten fontosnak tartja, hogy a hősök neve sohase vesszen feledésbe - tudtuk meg Fülöp András lovagtól. Hozzátette: a Vas megyei sorozású 83-as gyalogezred is számtalan derék fiát hagyta a harcmezőkön, a katonatemetőkben. A sírok fejfái elkorhadtak, ahol kőbe vésték a neveket, az idő kezdi ki a feliratokat. Van, ahol méltóságteljesebbé tették a hősi temetőt: szobrászművészek által készíttetett az alakulat mementót.

- Így történt, hogy Fossalta Maggiore-ba, Olaszországban is készült a 83-as bakáknak, az elesett katonáknak egy emlékmű - folytatta a lovag. - Erről 100 éve nem volt hírünk, ám a kapcsolatfelvétel után fényképeket is kaptam róla. Így derült ki, hogy Vas megyétől 600 kilométerre is áll még az a szobor, mely 100 éve őrzi álmukat a temetőben nyugvó bakáknak, akik között sok Vas vármegyei is alussza örök álmát. Az alkotás mása Pinkafőn látható.

A Fossalta Maggioréban lévő, 83-as bakáknak készült emlékműnél Kirchknopf Mihály (prior), Fülöp András lovag és Rónai András (nagyprior)
Fotó: Fülöp András

A volt császári és királyi 83-as és 106-os gyalogezredek története és emlékkönyve így nyilatkozik: „Meg kell itt emlékeznünk ezredünk közszeretetben álló, fáradhatatlan hőslelkű tábori lelkészének, Holler Konrád bencés rendi tanárnak, az elesett 83-as hősök emlékének ápolása terén kifejtett kegyeletes munkásságáról. Mint minden olyan állásban, ahol ezredünk hosszabb időt töltött és sajnos nagyszámú hősi halottat temetett el, úgy itt is példás gondossággal elrendezett temetőt létesített. Segítségére jött ebben az utolsó állásban ezredünk egyik tartalékos tisztje, Elischer hadnagy, polgári foglalkozására nézve szobrászművész, akivel együttesen egy műkőből készült igen művészies emlékoszlopot állítottak fel a Fossalta Maggiore-i 83-as temetőben."

Jelenleg a temető melletti információs táblán az olvasható, hogy az emlékmű körül két öreg ciprus és egy körtefa áll. A szobor szürke kőből készült, és egy katonát ábrázol fedetlen fővel a szenvedés/megpróbáltatás jeleként. Egy kis fal felett emelkedik egy kőkereszt a következő felirattal: „sanguinem et vitam" (vér és élet). A kereszt alatt a katona sisakja „fekszik". Az emlékmű a kadét tiszt Karl Anderkáról emlékezik meg, a császári hadsereg 148. számú tüzérségéből, aki 1918. június 15-én halt meg. Az olaszok erősen megnehezítették a többi sírkő felállítását, és az elesettek neveit a föld nyelte el.

Fülöp András szerint a Piave partján vívott harcok után 100 évvel érdemes elkezdeni feltérképezni az emlékhelyeket, temetőket, ahol Vas megyei vonatkozások is vannak.