Már tavasszal fiatal erdőt láthatunk - Nem sokáig látszik már az avartűz nyoma a Kőszegi-hegységben

Február 24-ére virradóra pusztított avartűz a Kőszegi-hegységben - a tűzoltók gyors beavatkozásának köszönhető, hogy nem terjedtek át a lángok a lábon álló fenyvesre. Hogy mi okozta a tüzet, azt majd az áprilisra lezáruló tűzvizsgálat kideríti. Fontosabb, hogy nem történt nagyobb baj - és azért is érdemes körülnézni, hogy miért is folyt fakitermelés a területen. - Alapvetően kárfelszámolást végzünk a Kőszegi-hegységben - mondta el Bugán József, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója. Egész egyszerűen kiszáradt a fenyves.

Bugán József, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója Fotó: Unger Tamás

- Sajnos a Kőszegi-hegyen már nemcsak a fenyők, hanem a bükkök sem érzik jól magukat - mutatott körbe a vezérigazgató. Megváltozott az időjárási környezet, ez a legfőbb ok. Az elmúlt években a csapadék szélsőséges intenzitása hagyott nyomot az állományok életében - magyarázta el Bugán József. Évente 1200 milliméternyi csapadék érkezik a Kőszegi-hegységbe. Ha ez egyenletesen oszlana el, az ideális lenne a talajnak. A fenyők gyökérrendszere a talajfelszínnel párhuzamosan fut, nem tud sokat felszívni az esőből, hiába érkezik egyszerre nagyobb mennyiség. Az leszivárog - onnan már nem jut nedvességhez a fenyő gyökere. Márpedig az utóbbi években télen kevés a hó, tavasszal kevés az eső, nyaranta pedig sok a csapadék - egyáltalán nem ideális a fenyveseknek. A szárazság nyomai látszanak.

A szú pusztítását mutatta Csapó György erdőgazdálkodási és természetvédelmi osztályvezető főmérnök Fotó: Unger Tamás

- Látja azokat a fenyőket? Vörös a tetejük, a kérgüket lehullatták. Itt az egész gerinc el van száradva - néztünk körbe Bugán Józseffel. Ezeket a fákat ki kell vágni, ezt egészségügyi termelésnek hívják, ilyen munka folyt lejjebb is, ahol a kitermelt fenyves aljnövényzete égett.

A kivágott fák arrébb sorakoznak, az út mentén, hasábban: azokon is látszik a szárazság, ugyanis szúval vannak, voltak tele. Jól látszik a járat - mutatta meg Csapó György erdőgazdálkodási és természetvédelmi osztályvezető főmérnök. A bölcsőjáratok is látványosak: hosszú zsákutcák a térképeken . Azokba petézik a szú, s amikor csapadékos az idő, párás a levegő, akkor azokba a járatokba gombafonalak jutnak és megölik a petéket. Amikor nincs csapadék, elszaporodik a szú - ilyen egyszerű a száradás háttere.

S milyen fafajták válthatják a fenyőket például ezen a területen? Az egyik legnehezebb kérdés. Bugán József elmondta, hogy az Erdészeti Tudományos Intézet végez ez ügyben kutatásokat. Egy ültetvény tervezésekor nyolcvan-száz évvel kell előre gondolkodni a szakembereknek, úgy, hogy nem tudják, akkor milyen lesz az időjárási környezet. Lehet, hogy mediterrán fákat kellene ültetni? Ebben igazán senki nem tud okos lenni.

Az biztos, hogy ezt a területet beültetik tavasszal, lombos fák csemetéit láthatjuk már májusban, körülbelül tíz év múlva pedig "kész"
erdőt.