Mariska néni könyve a vasi-zalai étkekről alapmű a konyhában

Itthonról és külföldről máig folyamatosan kapja a visszajelzéseket. Megköszönik könnyen elkészíthető, a vendégek körében sikert arató receptjeit. Gróf Nádasdy Borbála volt néhány éve Csepreg vendége. Ott készítettem vele rövid interjút. Hazaköltözésük kapcsán mesélt ő is arról: nagyon szívesen és rendszeresen főz családjának a Vasi-Zalai Parasztételekből. Mariska néni könyve tehát népszerű határokon innen és túl, generációktól függetlenül. Hogy mi lehet ennek titka, arról már többször beszélgethettem vele. Legutóbb Nagytilajon találkoztunk. Bátyja, Nagy Gyula könyvének ünnepélyes bemutatójára érkezett haza Zalából.

Mariska néni Vasból, a Hegyhátról Zalába házassága miatt került. Ott él máig is. Arról, hogy született meg a szakácskönyv ötlete, azt mesélte: 1962-től Gutorföldén óvoda épült. Ennek a konyháját vezette nyugdíjba vonulásáig. Híre ment főzőtudásának, amelynek alapjait édesanyjától, illetve egy szombathelyi háziasszonyképzőben sajátított el.

Itthonról és külföldről máig folyamatosan kapja a visszajelzéseket Mariska néni
Fotó: Vincze Kornél

Először zalai munkahelyének igazgatója mondta, hogy érdemes lenne könyvben kiadni a sok finom étel receptjét. Később unokahúga és annak férje sürgette újra ezt. Végül Mariska néni engedett a kérésnek. A Mezőgazdasági Kiadó gondozásban jelent meg először a kötet.

A receptek kipróbáltak, érthetőek, természetes alap-anyagokból dolgozók és a paraszti konyha ízeit varázsolják a konyhába. De fontos az a szellemiség, amit üzen a kiadvány: gyakran az egyszerű ételek a legfinomabbak és hogy ne pazaroljunk. Mindenből lehet valamit csinálni.

- Nem szabad mindenért boltba menni. Ha a ház körül megterem, ami szükséges, termeljük meg - szólt Mariska néni tanácsa a kiskert ki-alakítását fontolgatóknak.

Arról is beszélt a szerző: az étkezés módját is meg kell adni. Erre a munkahelyén is figyelt mindig. A befektetett energia megtérült. Az ovisok igényesek lettek az étkezésre és valószínű azóta felnőttként is ennek szellemében vezethetik háztartásaikat. Mariska néni egy történetet mesélt a sok közül: Egy anyuka kereste meg és arról kérdezte, hogy készíti a rizst.

- Megpirítom kicsit, dupla mennyiségű vízzel felengedem - volt Mariska néni válasza.

Az édesanya azt mondta, így készíti ő is, a gyermeke mégis összevissza rizsnek nevezi és csak az óvodait akarja megenni. Ebből aztán azonnal tudta Mariska néni, mi a rébusz megoldása: Az óvodai konyhán a rizs tálalásának is megadták a módját. Kuglófsütő formába tették, úgy borították ki formázva egy nagy tálra, nyáron zöldség zöldje, télen sárgarépa került rá díszként. Ebből szedtek a kicsik tányérjukra, ezt igényelte volna otthon is a gyermek.

Gróf Nádasdy Borbála
Fotó: Pogács Mónika

Mariska néni vallja: Az étel tálalása mellett a terítés is nagyon fontos minden egyes étkezésnél.

- Nálunk az asztalra csak textilabrosz kerülhet. Az étel megérdemli, hogy tisztességgel legyen ott - hangsúlyozta.

- Aki picit is törődik a családjával, bár a mai világban ezt nem könnyű megtenni, az törekszik arra, hogy egy jó ételhez, egy jó vacsorához közösen üljenek le. Ha mindenki együtt van, nagyon sok mindent el lehet érni. Házasságban is egy jó ebéd kibékítheti a feleket, ha épp haragban lennének - emelte még ki a közös étkezések jelentőségét a gasztrokönyv szerzője, Mariska néni.