A székelykapu igaz története

Ahogy nő, terjeszkedik a város, úgy kerülnek egyre közelebb a nemrég még távolinak tűnő részek. A sporttelep, az árnyas Liget is közeledett a városmaghoz. Gyalogjárdát, kerékpárutat tervez az önkormányzat a Ligetbe. A terepszemlén sokak szeme elidőzött a székelykapun. Az évek során úgy megszokták a celliek, mintha mindig lett volna. Mutatós ma is, de kikezdte az idő. Az útépítéssel együtt a kaput is javítani, igazítani kellene - született meg a javaslat, és a képviselő-testület egyhangúlag megszavazta a szükséges összeget, a félmilliót. Felkérték a mestert, a székelykapu tervezőjét, kivitelezőjét, Németh Gyula fafaragót, vegye szemügyre régi alkotását, és újítsa fel, mire az utak elkészülnek.

A kapuállítás történetéről kérdeztük a népművészet mesterét, a Velemi Stúdió alapító tagját, a városhoz, Kemenesaljához szorosan kötődő Németh Gyulát:

- 1979-ben, a várossá nyilvánítás évében keresett meg Dala József tanácselnök az ötlettel, mi lenne, ha kaput faragnék a ligeti bejáróhoz. Ugyanis tudta, hogy a Ligetnek régen is volt kapuja, nem ekkora, mint a mai, de volt. Valahogy eltűnt, talán tönkrement. Boldogan fogadtam szavait, lelkes voltam, a velemi művésztelep alapításának első, ragyogó korszakát éltük. Minden munkát vállaltunk. Nem számított, hogy nem fizetnek, vagy éppen csak jelképes összeget. Annyi más megrendelésünk volt akkor, hogy szívesen faragtunk ingyen is a köznek. Nagy kapu legyen, ezt kérte Dala József, az már az én elképzelésem volt, hogy a székelykapuk mintájára készítek valamit, ami székely is, magyar is. Péterffy László szobrászművész, aki néhány évvel azelőtt települt át Erdélyből, és a velemi alkotótáborokat szervezte, tanította, lelkesítette a stúdiósokat, tartott előadásokat az erdélyi faragásról is. Rengeteg képet vetített a székelykapukról. Bennem volt frissen minden, ami egy nagy kapu megszerkesztéséhez kell. Dala József meghozatta az Őrségből azokat a fákat, amiket kértem. Fél évig dolgoztam a szerkezeten, a díszeken, a tető fazsindelyein. Aki a székelykapukat ismeri, tudja, hogy ami a Ligetben áll, az csak hasonló, csak rokona az eredeti erdélyi kapuknak. A galambdúcos nagy ív mellett Székelyföldön nincs két kiskapu, csak egy. Az én kapumon a nagy tér, a szimmetria, a hazai hagyomány két kis bejáratot kívánt meg. Neve azért székelykapu lett.

Eltelt harminc év. Milyen állapotban van most a kapu?

A mester szerint a tartógerendák jól bírják a súlyt. Csiszolni, kezelni kell az őrségi fát, de maradhatnak a helyükön, a szerkezet ép. Viszont le kell cserélni a kapu tetejét, a fa zsindelyek elkorhadtak. És a víz kikezdte a kis kapuk oszlopait, az idő a léceket harapdálta meg. Amint szárazra, naposra fordul az időjárás, a Városgondnokság darus kocsijával megkezdik a kapu tetejének, oldalszárnyainak, ajtajainak leszedését. A mester műhelyében újul meg a két ősi díszítőmotívum, a Nap és a Hold is.

A felújított kapu a funkciók változása miatt egy kicsit más lesz, mint az 1979 óta szolgáló volt. A nagy ív kapuszárnyai nem kerülnek vissza. A székelykapu dísz lesz, alatta át lehet sétálni, biciklizni az új úton. A kiskapukra visszakerülnek az ajtók, de nem lesznek nyithatók. A kapu tetőszerkezete teljesen új lesz, a fazsindelyek, a díszek megújulva, a tartógerendák letisztítva, lekenve állnak a következő évtizedek próbái elé.

A város augusztus 20-án szeretné bemutatni az új utat, a megújított ligeti kaput. Németh Gyulán nem múlik az ünnep hangulata.