Tények és adatok a madárinfluenzáról, a vírusokról

rn

A madárinfluenzával 1997 végén foglalkozott elõször a világsajtó, amikor Hongkongban 1,5 millió csirkét öltek le, tizennyolc ember betegedett meg, közülük hatan meghaltak. Szakemberek szerint a vírus feltehetõen Kínából került Hongkongba. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint feltehetõen a fertõzött baromfiállomány gyors levágása akadályozta meg akkor a világméretû járványt.

 2003 elején Hongkongban észleltek újabb gyanús megbetegedéseket, majd a madárinfluenza H5N1-es altípusa Dél-Koreában is megjelent. Eddig Kambodzsában, Kínában, Indonéziában, Japánban, Kazahsztánban, Dél-Koreában, Laoszban, Malajziában, Mongóliában, a Fülöp-szigeteken, Tajvanon, Thaiföldön, Vietnamban és Törökországban fedeztek fel vírussal fertõzött madarakat. Európában Oroszországban, Romániában, Bulgáriában, Ukrajnában, Olaszországban, Szlovéniában, Görörgországban, Ausztriában, Németországban és Magyarországon elhullott madarakban mutatták ki a madárinfluenza vírusát.

 A madárinfluenza 2003 óta csaknem száz ember halálát okozta Délkelet-Ázsiában és Törökországban, azaz tömeges járványról nem lehet beszélni. A madárinfluenza a különféle madárfajok lázas, hasmenéssel, idegrendszeri vagy felsõ légúti megbetegedésével járó fertõzõ betegsége. Az influenzavírusok családjába tartozó, a környezet hatásaira érzékeny vírus. A vírusokat belsõ fehérjéjük alapján A, B vagy C csoportba soroljuk, de az állatokban csak az A típus található meg, míg a B és a C típus csak az emberben fordul elõ. A H5N1 egyike az A típusú baromfivész-vírus 15 ismert altípusának.

 A baromfivész A típusú kórokozóját több mint egy évszázaddal korábban Olaszországban azonosították. A szárnyasinfluenza-vírusok rendes körülmények között a sertéseken és madarakon kívül más fajokat nem fertõznek meg. A megbetegítõ képesség szerinti magas virulenciájú törzsek tömeges, nagy veszteséggel járó megbetegedéseket, míg az alacsony megbetegítõ képességû vírusok általában tünetmentes fertõzést, vagy enyhébb felsõ légúti megbetegedést okoznak.

 A H5N1 altípus gyorsan mutálódik. Szakértõk attól tartanak, hogy emberekre veszélyes influenzavírus génjével keveredhet, és így erõsen fertõzõ és halálos vírustörzs jöhet létre. Az utóbbi évtizedben 12 baromfiinfluenza-járvány zajlott le a világban, és a 70-es évek elején Magyarországon is megállapítást nyert a betegség, azóta viszont nem fordult elõ a klinikai tünetekben megmutatkozó formája, bár a gyengébb virulenciájú törzseket hazai vadon élõ madárfajok is hordozzák. A H5N1 vírussal megfertõzõdött baromfi legalább tíz napon át terjeszti a kórokozót szájon át és az ürüléke révén. A vándormadarak, fõként a vadkacsák a madárinfluenza-vírus "természetes" hordozói, és rendszerint nem betegednek meg, ha megfertõzõdnek.

 A háztáji baromfi - így a csirke és a pulyka - a fertõzõdés után gyorsan elpusztul. A városi madarak (galambok, házi verebek, varjak, csókák) nem terjesztenek madárinfluenzát, mivel ezek nem vonuló fajok. A madárinfluenza kapcsán rendszeresen felmerül az emberi megbetegedés kérdése.

 Az emberi influenzákat, mind a nagy világjárványokat (spanyolnátha 1918, ázsiai influenza 1957, hongkongi influenza 1968), mind pedig a szezonális influenzákat humán influenzavírus-törzsek okozták és okozzák. A madárinfluenza-vírustörzsek azonban nagy mennyiségben, elsõsorban baromfibélsárból, az állatokkal szoros kapcsolatban élve, hiányos higiéniai körülmények között tartósan belélegezve emberben is megtelepedhetnek, megbetegedést idézhetnek elõ, és különösen elégtelen orvosi ellátás mellett halálesethez is vezethetnek.

Az emberi esetek száma azonban arányait tekintve egyértelmûen mutatja, hogy nincs szó a madárról emberre történõ tömeges terjedésrõl, mindössze szórványos eseteket látunk. A madaraktól fertõzött emberek esetében emberrõl emberre terjedést egy esetben sem sikerült igazolni. Nem zárható ki azonban, hogy a jövõben kialakul olyan influenza-vírustörzs, amely a mai szezonálisan elõforduló influenzatörzsekhez hasonlóan képes lesz emberrõl emberre terjedve járványokat kialakítani, ez azonban nem madárinfluenza-vírustörzs, hanem egy új, ma még nem létezõ humán influenza-vírustörzs lesz.

 Több vállalat dolgozik a H5N1 vírus elleni védõoltás kidolgozásán, ugyanis a hagyományos influenza-védõoltás nem véd a madárinfluenza ellen. Magyarországon augusztus végén jelentette be az országos tiszti fõorvos, hogy elkészült a madárinfluenza elleni oltóanyag, a vizsgálatok igazolták az oltóanyag immunológiai hatékonyságát. Az oltóanyagot egy, a WHO által Magyarország rendelkezésére bocsátott, Délkelet-Ázsiában, emberben izolált vírusból állították elõ. Két vírusölõ gyógyszerrel kezelhetõ - illetve idõben történõ alkalmazás esetén megelõzhetõ - a madárinfluenza. Ezek a svájci Roche Holding AG által kifejlesztett Tamiflu és a GlaxoSmithKline laborjaiban kidolgozott Relenza nevû szerek.

(A háttér megírását segítették a www. madarinfluenza.bpallatorvos.hu és a www.oek.hu honlapok)