Van még keletje a versnek

Dobosi Valéria és Eőri Szabó Ferenc költészete volt a téma. Szabó Ferenc alpolgármester köszöntötte a Műhely nevében a szépszámú megjelentet a Városi Kiállítóteremen, majd arra utalt: a költészet, a minőségi kultúra manapság nem ér el nagy tömegekhez. Ugyanakkor továbbra is életszükséglet a szép szó, a kiérlelt gondolat. Dobosi Valéria szombathelyi költőnőt Kozma Gábor, a Körmendi Híradó szerkesztője mutatta be. Elhangzott: a poéta elsősorban könnyed, ugyanakkor nagyon is komoly mondandót hordozó szonettjeiről ismert. Sajnálatos azonban, hogy bár versei 13 antológiában és számos újságban is megjelentek, a mai napig nem sikerült önálló kötetet kiadnia. Ez egyben rávilágít a kötészet, a költők mai társadalmi megbecsülésre. Ezt követően Dobosi Valéria szólt önmagáról. Mint mondta, most is a fiókban van egy kötetre való verse, folyamatosan keres rá kiadót. A címét is elárulta: Síva. Részben azért, mert tisztelem mindazt az értéket, amit Síva istennő megtestesít. Másrészt egy szójátékkal van közöm hozzá: Dobosi Valéria mosolyogtatta meg a közönséget. Majd arról szólt, miként születik meg egy-egy vers.

Semmi misztikum, vagy lila köd, révület: néha a konyhában, rántottát készítve ugranak be a lejegyzésre méltó sorok. Van, amikor kávéházi, vagy munkahelyi asztalnál. Ahogy a helyzet hozza. Magamat olyan kötőnek tartom, aki inkább a jót, a szépet, a megbocsátót keresi és ezt bele suttogja a fülekbe... Visszahúzódó alkat vagyok, és talán naivul azt hiszem, hogy szép szóval is lehet eredményt elérni fogalmazott. Szabó Ferenc alpolgármester az ifjú költőt, Eőri Szabó Ferencet ajánlotta jelenlévők figyelmébe. A fiatalember bemelegítésként társával előadott néhány megzenésített verset, majd az alkotás kényszeréről, értelméről, vagy éppen értelmetlenségéről szólt. Mint mondta, ő inkább küzdős, előre rohanó alkat, olyan, akinek személyisége beérett az elmúlt években. A vers és a zene a szabadságot jelenti számomra. Azt a lehetőséget, helyet, ahova elmenekülhetek, ha csak időlegesen is, a világ értelmetlensége, áthatolhatatlan falrengetege elöl. Létünk tünékeny álom csupán, nehéz megfogalmazni nagy és érvényes igazságokat. De mégis meg kell kísérelni. Mert lehet, hogy mégis csak van értelme annak az egésznek, amit világnak, civilizációnak hívunk fejtegette a szerző. Akinek első kötete Életlevegő címmel jelent meg. A művet szintén bemutatták az eseményen. Henning-Kiss Katalin körmendi származású, sokáig Németországban élő képzőművész grafikái mintegy ráerősítenek a költői látásmódra. Az esten kiderült: van még keletje, foganatja a szép szónak, a míves verseknek, amit a költők adtak elő.